A Tatabányai Törvényszék K.20819/2009/28. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48. §, 49. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 27. §] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

11.K.20.819/2009/28. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint kijelölt bíróság előtt a dr.Hubay Gábor ... ügyvéd és dr. Alberti Péter ... ügyvéd által képviselt ... felperes, a dr.Barna László főosztályvezető által képviselt alperes neve... alperes közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetének helyt ad.

Az alperes 223-1/2009. Ha számú, ...-ben 2009. január 12. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg felperes részére 15 nap alatt 70.000.- Ft (azaz: Hetvenezer forint), továbbá 211.251.- Ft, (azaz: Kétszáztizenegyezer-kétszázötvenegy) Ft perköltséget, mint ügyvédi munkadíjat.

Kimondja, hogy az eljárás során felmerült 16.500.-Ft (azaz: Tizenhatezer-ötszáz) illeték az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a csatolt közigazgatási iratok, a felperes személyes előadása, V.R. tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és családja .......... szám alatt, .... hrsz.-ú ingatlan tulajdonosai, míg az építtetők D.P. és családja a közvetlen szomszédságában lévő .... hrsz.-ú .... szám alatti ingatlan tulajdonosai. Az építtetők ... Megyei Jogú Város Közgyűlésének Címzetes Főjegyzőjétől 09-5547/2002/6. számon, 2002. szeptember 19-én kelt határozattal bontási engedélyt kaptak a régi lakóépület lebontására. Ezt követően államigazgatási és bírósági eljárások sorozata indult meg az építési és bontási üggyel kapcsolatosan.

A 09-5547/2002/6. számú, 2002. szeptember 19-én kelt bontási engedély ügyében a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.051/2005/11. számon 2005. szeptember 14-én hozott ítéletet. Ezzel akkor vált a bontási engedély jogerőssé azzal, hogy akkora kezdhető meg a bontás, ha van jogerős és végrehajtható építési engedély.

A Legfelsőbb Bírósági döntés ellen felperes perújítási kérelmet terjesztett elő, melyben a Legfelsőbb Bíróság ítéletét és azt megelőző ... Megyei Bíróság III.K.20.301/2004/16. sorszámú ítéletét kérte hatályon kívül helyezni. Az ügyben kijelölés alapján eljáró KEM Bíróság 11.K.21.223/2008/9. számú ítéletével helyt adott a perújítási kérelemnek és a két ítéletet hatályon kívül helyezte. A perújításnak helyt adó KEM Bírósági ítélet ellen a perújított közigazgatási hivatal felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.646/2009/6. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította, mivel indokolása szerint nem jelölt meg jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelmet benyújtó perújított alperes.

Az építtetők időközben 2006. május 2-án bejelentették az elsőfokú építési hatósághoz, hogy a bontást elkezdték. A hatóság 2006. május 3-án helyszíni szemlét tartott, megállapította, hogy a teherhordó szerkezetet érintő bontás még nem történt, majd 09-947/2006/11. számú határozatával 2006. május 5-én a bontást leállította. A leállítás ellen az építtetők az OLÉH-hoz fordultak, amely hatóság felügyeleti szervként eljárva 44-11/2006. számon 2006. május 25-én kelt határozata alapján az első fok visszavonta a leállítást elrendelő határozatot, 09-947/2006/28. számmal. Ez ellen a szomszédos ingatlan tulajdonosa fellebbezéssel élt. A ... Megyei Közigazgatási Hivatal, mint másodfokú hatóság 2-902-27/2006. számon 2006. július 31-én a 09-947/2006/28. számú határozatot megsemmisítette. A bontás leállítása ügyében született 09-947/2006/11. számú 2006. május 5-én kelt, valamint a ... Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője másodfokú 2-902-27/2006. számú 2006. július 31-én kelt határozata ellen felülvizsgálati kérelem került benyújtásra. A KEM Bíróság 11.K.20.019/2007/5. számú 2007. március 13-án kelt ítélete szerint a ...-i jegyző 2006. május 5-i határozata jogszerű volt, mivel olyan jogi helyzetben keletkezett, amikor az építési engedély jogerős volt, azonban nem végrehajtandó. Tehát a bontás leállítása jogszerű volt, azt az építtető nem végezhette.

Az építtetők a régi épület bontását 2006. május és 2006. december között elvégezték. ... MJV Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság 2008. január 15-én helyszíni szemle alapján meggyőződött arról, hogy a bontás befejeződött. Az ingatlan-nyilvántartásból a földhivatal 2007. március 23-án törölte az épületet. Ezt követően hozta meg a ... MJV Közgyűlés Címzetes Főjegyzője 09-9/257-7/2008. számú, ...-en 2008. augusztus 22-én kelt elsőfokú per tárgyát képező határozatát. A határozatban az építtetők ... hrsz-on, végrehajtható bontási engedély nélkül végzett lakóépület bontását tudomásul vette, az 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 48. § (1) bekezdés alapján. Az Étv. 48.§ (9) és 49. § (1) bekezdés alapján külön végzéssel határozott a bírság kiszabásáról. A határozatot 2008. szeptember 10-én 09-9/257-34/2008. számmal kijavította, mivel a fellebbezést az .... Közigazgatási Hivatalhoz kellett benyújtani ellene.

A határozat ellen D.P.né építtető nyújtott be fellebbezést, miszerint az első fok nem tisztázta a tényállást. Álláspontja szerint mivel a bontás 2006. évben történt, azt jogerős bontási engedély birtokában végezte.

A másodfokon eljárt alperes 223-1/2009. Ha. számú, ...-ben 2009. január 12-én kelt határozattal az elsőfokú és az azt kijavító határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot. A határozat szerint nem tett eleget az elsőfokú hatóság a Ket. 50. § (1) bekezdés szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének. Álláspontja szerint a bontási engedély érvényessége nem függ a bontási munkák bejelentésének hiányától. A 46/1997. (XII.29.) KTM. rendelet 27. § (1) bekezdés szerint a bontási engedély a jogerőre emelkedéstől számított 2 év elteltével érvényét veszti. Mivel a 2002. szeptember 29-i bontási engedélyről a Legfelsőbb Bíróság 2005. szeptember 14-én hozta meg a jogerős döntést, így annak jogereje 2005. március hóban nem járt le. A hatóság 2006. május 3. - 2008. január 5. között több helyszíni szemlét tartott, az Étv. 48. § (9) bekezdés értelmében a tudomásra jutástól számított 1 éven belül intézkedhet. Nem tisztázta az időbeli korlátokat.

Az elsőfokú hatóságot az eljárásra 2008. július 9-én jelölték ki 2497-5/2008. számú határozattal, ezért a döntésre illetékes volt.

* / * / * / * / *

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperesi határozatot helyezze hatályon kívül, és kötelezze alperest perköltség megfizetésére. Megítélése szerint nem állapítható meg a semmisség oka. Helyesen állapította meg az elsőfokú hatóság, hogy az építtetők végrehajtható bontási engedély nélkül végezték el a bontási munkákat. A bontást 2006. május és 2006. decemberig végezték, ehhez nem volt végrehajtható bontási engedély. Hivatkozott a keresetben több KEM Bírósági ítéletre is, melyek a perbeli építési-bontási munkák kapcsán születtek. Így a 11.K.20.170/2007/8. számú végzésre, a 11.K.20.019/2007/5. számú ítéletre, a 11.K.21.231/2006/24. számú ítéletre és a 11.K.21.217/2006/145. számú ítéletre, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.051/2005/11. számú ítéletre.