BH 1989.11.431 A befolyással üzérkedés estén a kölcsönnyújtás is vagyoni előnyként értékelhető [Btk. 256. § (3) bek. II. ford.].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki 16 rb. részben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 23 évig dolgozott a távbeszélő üzemben telefonszerelőként és munkairányítóként. Az elmúlt években többen felkeresték, segítségét, támogatását kérték telefonkérelmük elintézésére. Az emberek egymásnak ajánlották őt, egyes esetekben azonban ő ajánlotta fel azt, hogy segít telefont felszerelni a lakásukban. Reális lehetősége nem volt. arra, hogy bárkinek telefont tudjon szerezni, áthelyeztetni, és az anyagi helyzete igen rossz volt. Ezektől az emberektől általában kölcsönt kért, kölcsön címén általában egy elismervényt is adott a pénz felvételéről. Szóban az ügyintézés érdekében kérte a pénzt, az ő részéről azonban ez irreális volt. A vádlott bízott abban, hogy ha esetleg a kérelmező telefont kapna, ezt az ő szolgálatainak fogják tulajdonítani. A vádlott 16 személytől összesen 136 000 forintot vett fel, ezt a pénzt saját céljaira fordította. Ezek közül két személytől két részletben 20 000 forintot vett fel baráti kölcsönként, melynek a vállalt határidőre történő visszafizetésére nem volt lehetősége.

A fellebbezési bíróság a vádlott cselekményeit 15 rb. - ebből két esetben folytatólagosan elkövetett - befolyással üzérkedés bűntettének és 1 rb. csalás bűntettének minősítette, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást pedig az alábbiak szerint egészítette ki.

A vádlott V. Gy-nétől a 15 000 forintot telefonkötvény vásárlására kapta, de a pénz átvételekor nem állt szándékában a kötvényt megvásárolni.

A vádlott két sértettnek ígéretet tett arra, hogy telefonkérelmük intézésében közreműködik. A sértettek arra tekintettel adták kölcsön a 20 000, illetve a 12 000 forintot.

A vádlott cselekménye - a V. Gy-né sérelmére elkövetett cselekményt kivéve - nem csalás bűntettének, hanem befolyással üzérkedés bűntettének minősül.

A vádlott ismerőseit nem csupán anyagi helyzetét illetően tévesztette meg, de abban a vonatkozásban is, hogy képes részükre telefont szerezni. Olyan látszatot teremtett, illetve tartott fenn, amelynek alapján ez az alaptalan hiedelem alakult ki. Az a körülmény, hogy a vádlottnak ténylegesen nem volt lehetősége a megígértek szerint eljárni, a cselekmény minősítése szempontjából közömbös, mert nem szükséges, hogy az elkövető valóságos befolyással rendelkezzék, elegendő, ha befolyására hivatkozva kéri, illetve az "ügyfél" a befolyást valódinak vélve nyújtja az előnyt.