A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20188/2010/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 653. §, 656. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.52492/2007/12., Fővárosi Törvényszék Pf.643997/2008/3., *Kúria Pfv.20188/2010/6.*

***********

Pfv.I.20.188/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kócsó és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kócsó Tünde ügyvéd) által képviselt felperesnek dr. Dovák Viktória ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 12.P.52.492/2007. számon folyamatban volt perében, a Fővárosi Bíróság 2009. október 7-én meghozott 43.Pf.643.997/2008/3. számú részítélete ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 43.Pf.643.997/2008/3. számú részítéletét hatályában fenntartja.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes a 2007. március 7-én elhunyt örökhagyó első házasságából született törvényes öröklésre jogosult gyermeke. Az alperes az örökhagyó nevelt gyermeke és az örökhagyó 2004. november 12-én kelt öröklési szerződésében és ugyanezen napon kelt végrendeletében nevezett örököse.

A hagyatéki eljárásban eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékát: ingatlan illetőségét és az örökhagyót megillető szerzői jogokat - ideiglenes hatállyal - az öröklési szerződés alapján az alperes részére adta át.

A felperes keresetében - egyebek mellett - az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az öröklési szerződés alakilag érvénytelen, mert három különálló lapból áll és az első lap sorszámozása hiányzik, tartalmilag pedig azért érvénytelen, mert a jogszabály megkerülésével azért kötötték, hogy az örökhagyó vagyonát a hagyaték, így a kötelesrész alapja köréből kivonják.

Az alperes e keresetek elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és a felperest perköltségben marasztalta.

A megállapított tényállás szerint előzetes megbeszéléseket követően 2004. november 2-án dr. K. B. ügyvéd által szerkesztett öröklési szerződést kötöttek az örökhagyó és az alperes, és az örökhagyó az alperes javára szóló végrendeletet is tett.

Az öröklési szerződés három oldalból (lapból) áll, valamennyit a szerződő felek és a tanúk is aláírtak és az ügyvéd ellenjegyezte. A szerződés első oldalának (lapjának) sorszámozása hiányzik, a második és harmadik oldalt megfelelő sorszámmal látták el, a keltezés helye és ideje minden oldalon szerepel.

Az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében akként rendelkezett, hogy halála esetén fellelhető összes vagyonát, továbbá vagyoni értékű jogait teljes egészében az alperes örökölje.

Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy az öröklési szerződés az első lapjának sorszámozása hiányában is érvényes. A különálló lapok összetartozását ugyanis nemcsak az egyes lapok összetűzése, folyamatos sorszámozása, hanem az egyes lapokban foglalt, egymásból következő tartalom juttatja kifejezésre, ezért az első lap sorszámának hiánya érdektelen. Emellett az első lap a benne megfogalmazott tartalom és alaki kellék megléte mellett önálló öröklési szerződésnek minősül és az a Ptk. 629. §-a és 655. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelel, míg a második és harmadik lap alakszerűségét tekintve ugyancsak önálló okiratnak minősül, és az öröklési szerződéshez kapcsolódó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

Az öröklési szerződéssel azonos napon tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklési szerződést megelőzően készült és érvénytelen, ha az öröklési szerződést követően készült.

Az öröklési szerződés tartalmánál fogva a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint nem semmis, mert a Ptk. kizáró rendelkezést a törvényes örökös ellenében nem tartalmaz, sőt a Ptk. 637. §-a és 600. § e) pontja szabályozza a kizárás intézményét.

Az örökhagyó rászorultságát és az alperes teljesítését nem vizsgálta azon okból, hogy az érvényesség szempontjából az közömbös, és mellőzte a szerződés 3. és 9. pontja közötti ellentmondás vizsgálatát is.

A felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság részítélettel határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, azt megváltoztatta és megállapította, hogy az örökhagyó és az alperes között 2004. november 12-én létrejött öröklési szerződés érvénytelen. Ezt meghaladóan - a teljes perköltség viselésére is kiterjedően - a felperes kötelesrész iránti igényének elbírálására az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes másodfokú költségét 327.000 forintban, az alperesét 104.000 forintban állapította meg.