A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40556/2014/7. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Gáspár Mónika, Pálinkásné dr. Mika Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.556/2014/7/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, által képviselt Pest Megyei Főügyészség felperesnek a Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda által képviselt Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság alperes ellen tisztességtelen általános szerződési feltételek megtámadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. július 8. napján kelt 19.G.44.264/2013/12. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes pénzügyi intézmény - fogyasztói szerződések esetében - 2000. július 10-től 2010. június 10-ig lakásvásárlási, 2004. április 14-től 2010. június 10-ig jelzálog kölcsönszerződéseknél blankettaszerződéseket alkalmazott, amelyek a záró rendelkezések IX. fejezet 3. pontjában a következő kikötéseket tartalmazták:

"Felek megállapodnak, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen kölcsönszerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére - a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel - a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki; jelen kölcsönszerződés a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából egyben választottbírósági szerződésnek minősül";

"A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra, valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetére a peres eljárásra is felek - a pertárgy értékétől függően - a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki."

Az alperes a 2010. június 10-ét követően kötött szerződések esetében az előző szerződéses feltételeket már nem alkalmazza, azonban korábban megkötött szerződések esetén e kikötések hatályosak és alkalmazandóak.

A felperes a 2013. október 22-én benyújtott, az elsőfokú eljárás során módosított keresetében a Ptk. 209. § (1), (3) bekezdései, 209/A. § (2) bekezdése, 209/B. § (1) bekezdése és az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké. II.) 5. §-ának a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes által, a fogyasztókkal kötött lakásvásárlási és jelzálog kölcsönszerződés blankettaszerződések általános feltételei közül, a záró rendelkezések IX. fejezet 3. pontjában foglalt - a választottbírósági eljárás kikötésére, illetve illetékességi alávetésre vonatkozó - kikötések tisztességtelenek, kérte a fogyasztói szerződés részévé váló kikötések érvénytelenné nyilvánítását az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, azzal, hogy mindez nem érinti a kereset benyújtásáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket. A Ptké. II. 5/B. § (1)-(2) bekezdései alapján kérte továbbá az alperes kötelezését, hogy saját költségén gondoskodjon az ítélet rendelkező részének közzétételéről, egyszeri alkalommal két országos napilapban.

Keresete alapjául hivatkozott a 93/13/EGK irányelv (Fogyasztói Irányelv) mellékletének 1. q) pontjára, a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének i) pontjára, a Kúria 3/2013. számú Polgári jogegységi határozatára, a 2/2011. PK vélemény 5. a) pontjára is, az egyes szerződéses feltételek tisztességtelensége körében.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A választottbírósági kikötés tekintetében arra hivatkozott, hogy a lakásvásárlási kölcsönszerződések esetén, külön figyelemfelhívó tájékoztatás nélkül nem vált a fogyasztókkal kötött szerződések részévé, a jelzálog kölcsönszerződések esetén pedig egyedileg megtárgyalásra került a fogyasztókkal. Az illetékességi kikötés vonatkozásában egyrészt az egyedi megtárgyalás tényét, másrészt azt állította a Pp. 41. §-a alapján, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően került meghatározásra. Vitatta, hogy az egyedileg megtárgyalt, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelő kikötések tisztességtelensége vizsgálható a perben. Állította ugyanakkor, hogy a szerződéses feltételei megfelelnek a tisztességesség polgári jogi mércéjének is.

A Pp. 123. §-a alapján arra is hivatkozott, hogy a per tárgyává tett szerződéses kikötéseket a perindításkor már nem használta, ezért nem teljesül a közérdekű kereset preventív célja, nem illeti meg a felperest a keresetindítás joga.

Az elsőfokú bíróság a 2014. július 8. napján kelt 19.G.44.264/2013/12. számú ítéletében megállapította, hogy a lakásvásárlási kölcsönszerződés, valamint a jelzálog kölcsönszerződés elnevezésű szerződésekben, az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló záró rendelkezések IX. fejezet 3. pont azon kikötése, miszerint: "Felek megállapodnak, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen kölcsönszerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére - a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel - a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen kölcsönszerződés a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából választottbírósági szerződésnek minősül", valamint a IX. fejezet 3. pont azon kikötése, miszerint: "A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra, valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra is felek - a pertárgy értékétől függően - a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki" az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a kereset 2013. október 22. napi benyújtásáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket. Meghatározta a bíróság az alperes által saját költségén közzéteendő közlemény szövegét, ami úgy szólt, hogy a Fővárosi Törvényszék a 2014. július 8. napján kelt ítéletével valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a alperes neve által a lakásvásárlási kölcsönszerződés, valamint a jelzálog kölcsönszerződés elnevezésű szerződésekben alkalmazott, általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló záró rendelkezések IX. fejezet 3. pont azon szövegrésze, miszerint: "Felek megállapodnak, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen kölcsönszerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére - a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel - a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen kölcsönszerződés a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából választottbírósági szerződésnek minősül, az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a kereset benyújtásáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket. A kikötés azért érvénytelen, mert a választottbírósági rendelkezés a fogyasztók igényérvényesítésére nyitva álló lehetőséget hátrányosan befolyásolja azzal, hogy kizárja a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, ezáltal a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit sértve, egyoldalúan és indokolatlanul a alperes neve-vel szerződő fél hátrányára állapítja meg. A Fővárosi Törvényszék az ítéletével megállapította továbbá, hogy a fenti lakásvásárlási kölcsönszerződés és jelzálog kölcsönszerződés záró rendelkezések IX. fejezet 3. pontjának azon szövegrésze, miszerint: "A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra, valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra is felek - a pertárgy értékétől függően - a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki", az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a kereset benyújtásáig már kölcsönösen teljesített szerződéseket. A kikötés azért érvénytelen, mert a feltétel hatása az, hogy kizárja vagy gátolja a fogyasztó jogának érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, ezáltal a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit sértve egyoldalúan, és indokolatlanul a alperes neve-vel szerződő fél hátrányára állapítja meg. Kötelezte a bíróság az alperest, hogy a közleményt saját költségén, 15 napon belül, két országos napilapban, egyszeri alkalommal tegye közzé, továbbá hogy fizesse meg a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 72.000,- Ft kereseti illetéket az államnak, külön felhívásra.