A Fővárosi Törvényszék G.42987/2016/4. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TAGGYŰLÉSI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 163. §] Bíró: Balog Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.42987/2016/4.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40075/2017/3. (ÍH 2017.147)

***********

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

37.G.42987/2016/4.

A Fővárosi Törvényszék a SBGK Ügyvédi Iroda (cím) részéről eljáró Dr. Szamosi Katalin és Dr. Borbás Máté ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Kovács Eszter (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet.

A bíróság a keresetet elutasítja, egyben kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg bruttó 162.000,- (Százhatvankétezer) forint ügyvédi munkadíjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére, a teljesítési határidőre vagy kizárólag az ítélet indokolására vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. Bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

Ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

i n d o k o l á s

A taggyűlés az alperes társasági szerződésének 10. pontja szerint az ott rögzített kizárólagos hatáskörökkel rendelkező legfőbb szerve.

A társasági szerződés 11. pontja szerint az ügyvezető minden olyan döntést meghozhat a napi működés irányításával kapcsolatban, amelyek a tagok hatáskörébe nem tartoznak.

Az alperes társasági szerződésének 14. pontja szerint annak rendelkezései csak a tagok egyhangú határozatával módosíthatóak.

A felperes az alperes tagja 500.000,- forint mértékű törzsbetéttel, ennek megfelelő névértékű üzletrésszel és 50 szavazattal.

A perben nem álló S. A. az alperes tagja 1.000.000,- forint értékű törzsbetéttel, ennek megfelelő névértékű üzletrésszel és 100 szavazattal.

Az alperes további tagja a perben nem álló A. U. H. G. 1.500.000,- forint értékű törzsbetéttel, ennek megfelelő névértékű üzletrésszel, és 150 szavazattal.

A tagok az alperes 2016. július 17. napjára összehívott taggyűlése megtartásához a kitűzött napirenddel hozzájárultak.

A taggyűlés többek között az ügyvezető eljárására vonatkozó ügyvezetői ügyrendet is tárgyalta, majd arról szavazott.

A perben nem álló társaság 150 igen szavazatával szemben, a felperes 50 és a perben nem álló felperes 100 nem szavazatot adott le.

A tagok a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a perben nem álló felperes tag szavazatait a Polgári Törvénykönyvről szóló, 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 3:19. § (2) bekezdés f.) pontja alapján nem vették figyelembe.

A taggyűlés így 3/2016 (06.17) szám alatti határozattal elfogadta A. U. H. G. által összeállított és a taggyűlési jegyzőkönyvhöz csatolt, külön íven szerkesztett, hat oldal terjedelmű ügyvezető ügyrendet, mely a taggyűlési jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezte.

Az ügyrend szerint az ügyvezető az elfogadott ügyrend 1.4. pontjában meghatározott intézkedések megtételéhez a taggyűlés előzetes írásbeli hozzájárulásának beszerzésére köteles.

A felperes a Fővárosi Törvényszékhez 2016. július 18. napján érkezett keresetlevelében kérte a határozat hatályon kívüli helyezését és az alperes kötelezését a perköltség megfizetésére.

A felperes a Ptk. 3:19.§ (2) bekezdés b.) és f.) pontjában foglaltakra hivatkozva kijelentette, hogy S. A. tagot a szavazati jogának gyakorlásától jogellenesen fosztották meg, ugyanis e körben külön szavazás alapján lehetett volna csak dönteni.

A felperes szerint S. A. a szavazásból nem volt kizárható, ezért a határozott jogszabály sértő.

A felperes hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés a-e) pontjai szerint kizárási esetek nem merültek föl, így az f) pontban foglaltakat kell vizsgálni. A felperes ekörben kijelentette, hogy nem ténylegesen az alperes ügyvezetését elátó S. A. eljárására vonatkozott a szavazás, hanem az alperes mindenkori ügyvezetőjének az eljárására.

A felperes felhívta a figyelmet, hogy a bírói gyakorlat szerint csak az ügyvezetői jogviszony létesítésére, módosítására, vagy megszüntetésére vonatkozó taggyűlési határozat meghozatalában nem vehetett volna S. A. részt.