A Fővárosi Törvényszék Bf.9925/2014/5. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 13. §, 26. §, 65. §, 79. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 51. §, 74. §, 117. §, 258. §, 261. §, 338. §, 339. §, 348. §, 352. §, 361. §, 381. §, 386. §] Bírók: Gyepes Katalin, Nyerges Ágnes, Szokol Attila

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

31.Bf.XIX. 9925/2014/ 5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2015. április 14-én tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A csalás bűntette miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indított büntetőügyben a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2014. április 29-én kihirdetett 5.B.XIX.1280/2012/25. számú végzését mindkét vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakkal szemben az 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette - melyet I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnsegédként követett el - miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszünteti.

II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyja.

I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntettében.

E vádlottat 2 (kettő) évre próbára bocsátja.

Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 156 090 (százötvenhatezer-kilencven) forintot köteles az államnak megfizetni.

II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyazonosító okmányának száma: 888728 SA.

Az elsőfokú ítélet bevezető részéből az első tárgyalási nap feltüntetését mellőzi, a második tárgyalási nap helyesen 2014. január 7-e.

A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 10 880 (Tízezer-nyolcszáznyolcvan) forintot köteles megfizetni az államnak, míg II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezésnek van helye.

Felhívja a bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat, hogy a lakcímének vagy tartózkodási helyének változását 3 (három) napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható.

I n d o k o l á s

A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a végzésében I.rendű vádlott neve I.r. és II.rendű vádlott neve II.r. vádlottakkal szemben a Btk. 373.§ (1) bekezdés a/ pontjában meghatározott társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette elévülés miatt, egyben rendelkezett a bűnügyi költségről.

A végzés ellen - melyet a vádlottak és a védők tudomásul vettek - az ügyész a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség .... számon fenntartotta az ügyészi fellebbezést. Annyiban indítványozta a tényállás kiegészítését, hogy a vádlottaknak az 1 millió forint átadásakor sem állt szándékában a vételár kifizetése, tényleges ügyleti akaratuk tekintetében tévedésbe ejtették a sértettet. A cselekménnyel okozott kár 5.400.000 Ft volt, melyből 1.000.000 Ft megtérült.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül következtetett arra, hogy a vádlottak személy1 sértettnek 2.000.000 Ft kárt okoztak. Az ingatlan nem képezte a sértett kizárólagos tulajdonát, és a tulajdonostársak lemondó nyilatkozatát nem szerezték be. Elővásárlási joguk alapján nekik lett volna mindenki mást megelőzően joguk az ingatlan megvételére. Mivel érdekeik sérültek, ezért ők is a cselekmény sértettjei a Be. 51.§ (1) bekezdése értelmében. A kár összege emiatt is az ingatlanrész 5.400.000 forintos forgalmi értékéhez igazodik. Mivel az elsőfokú bíróság a tévesen 2 millió forintban megállapított kárértéket vette alapul a bűncselekmény minősítésénél, az eljárás megszüntetésekor nem lehet elévülésre hivatkozni, mivel a helyes minősítés alapján annak elévülési ideje 5 év.

A nyilvános ülésen az I.r. vádlott védője elsősorban az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt. Másodsorban hatályon kívül helyezését kérte arra figyelemmel, hogy a megállapított tényállás nem pontos.

A II.r. vádlott védője is elsősorban a határozat helybenhagyását indítványozta. Utalt arra, hogy az ingatlan értékének meghatározása egy 2011-ben készült szakvéleményen alapult, azonban a vételár meghatározása szabad megállapodás függvénye. Az ügyben eljáró hatóságok nem keresték meg az adóhatóságot arra sem, hogy ezen vételár elfogadásra került-e az illeték összegének megállapításakor.

Az ügyészi fellebbezés I.rendű vádlott neve I.r. vádlott tekintetében részben, a védelmi indítvány pedig csak II.rendű vádlott neve II.r.vádlott vonatkozásában alapos.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Be. 348.§ (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 361.§ (1) bekezdése alapján megtartott nyilvános ülésen az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül. E körben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, és a szükséges bizonyítást lefolytatta.

Az első fokú határozat tényállásának személyi része a nyilvános ülés adatai alapján annyiban szorul kiegészítésre, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az általános iskola nyolc osztályát végezte el, szakképesítést nem szerzett. Jelenleg őstermelőként zöldséget termeszt, éves jövedelme 500-600 ezer Ft. Asztmában szenved.

A történeti tényállás annyiban szorul módosításra, hogy a vádlottaknak a színlelt ajándékozási szerződés megkötésekor nem állt szándékukban a teljes vételár megfizetése.

A tényállásból mellőzi azon megállapítást, hogy a színlelt szerződés ügyvéd útján került benyújtásra a földhivatalhoz, mivel az újabb, az eljárásban nem résztvevő személy által elkövetett bűncselekmény megállapítására adna alapot.

Ehelyett az rögzítendő, hogy az ajándékozási szerződés a vádlottak tudtával benyújtásra került a földhivatalhoz a vételár hátralék megfizetése előtt.

Az első fokú ítélet tényállása e módosítással egyebekben megalapozott és pontos, mert felderített, hiánytalan, irathű és helytelen ténybeli következtetéstől mentes, így a Be. 352. § (2 bekezdése alapján irányadó volt a másodfokú eljárásban is.