16/2017. (IV. 28.) KKM utasítás

a Külgazdasági és Külügyminisztérium Munkavédelmi Szabályzatáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása érdekében - a helyi adottságok és sajátosságok figyelembevételével - a Külgazdasági és Külügyminisztérium Munkavédelmi Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a Mellékletben foglaltak szerint szabályozom.

2. § (1) Ez az utasítás - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az utasítás 26. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

3. § 2017. augusztus 1-jén hatályát veszti a Külügyminisztérium Munkavédelmi Szabályzatáról szóló 8/1999. KÜM utasítás.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

Melléklet a 16/2017. (IV. 28.) KKM utasításhoz

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Munkavédelmi Szabályzata

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat hatálya

1. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed

a) a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (a továbbiakban: Minisztérium) kormányzati szolgálatijogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, valamint munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban: munkatársak), továbbá[1]

b) a Minisztériumban közigazgatási ösztöndíjas program keretében szakmai tapasztalatszerzés céljából munkát végző természetes személyekre (a továbbiakban: ösztöndíjas), valamint

c) a Minisztérium tulajdonában vagy vagyonkezelésében, valamint használatában álló létesítményekben szerződés alapján, szervezett munkavégzés keretében munkát végző (különösen: vállalkozó, külső szakértő) természetes személyekre.

2. A Szabályzat területi hatálya kiterjed a Minisztérium vagyonkezelésében, használatában, bérletében lévő belföldi ingatlanokra, külföldön Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteinek, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteinek és Magyarország kereskedelmi képviseleteinek - Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kivételével - vagyonkezelésében, használatában, bérletében lévő ingatlanokra, amelyekben szervezett munkavégzés zajlik.

2. Veszélyességi osztályba sorolás

3. A Minisztérium tevékenysége munkavédelmi szempontból a III. veszélyességi osztályba tartozik.

3. Értelmező rendelkezések

4. A Szabályzat alkalmazásában:

a) munkavédelmi megbízott: a közigazgatási államtitkár által kijelölt, felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkatárs, aki a hatályos jogszabályok, valamint jelen szabályzat rendelkezései alapján szervezi, végrehajtja, ellenőrzi a Minisztérium munkavédelmi tevékenységét, feladatait;

b) külképviseleti munkavédelmi felelős: külképviseleten a külképviselet vezetője által írásban e tevékenység ellátására kijelölt kormánytisztviselő;

c) munkavédelmi képviselő: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. §-ában meghatározott személy;

d) munkahely: az Mvt. 87. § 5. pontjában meghatározott hely.

II. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETE

4. Feladat- és hatáskörök

5. A munkavédelmi tevékenység irányításáról, ellenőrzéséről, a munkavédelemmel összefüggő személyi és tárgyi feltételek biztosításáról a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: KÁT) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: GHÁT) útján gondoskodik.

6. A GHÁT munkavédelemmel kapcsolatos tevékenységei:

a) közvetlenül irányítja a Minisztérium munkavédelmi tevékenységének ellátását;

b) biztosítja a munkavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi és dologi feltételeket belföldön a Minisztérium központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, valamint a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, külképviseleten a Külképviseletek Igazgatása cím gazdálkodásának irányításáért felelős szervezeti egység, valamint a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által;[2]

c) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) mint a Minisztérium belföldi székhelye és telephelyei üzemeltetéséért felelős szerv útján az üzemeltetésért felelős szervezeti egységen keresztül gondoskodik a Minisztérium szervezeti egységei által használt munkahelyek, épületgépészeti berendezések, munkaeszközök üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;[3]

d) beszámoltatja a Minisztérium munkavédelmi megbízottját a Minisztérium munkavédelmi helyzetéről, és e körben ellenőrzést végez.

7. A GHÁT javaslatára a KÁT írásban kijelöli a felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű munkatársat (a továbbiakban: munkavédelmi megbízott). Kijelölés hiányában gondoskodni kell munkavédelmi megbízott teljes munkaidőben történő foglalkoztatásáról.

8. A munkavédelmi megbízott ellátja a Minisztérium munkavédelemmel és munkabiztonsággal kapcsolatos feladatait, különösen:

a) elkészíti a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok alapján a Minisztérium munkavédelmi szabályzatának tervezetét, javaslatot tesz a szabályzat felülvizsgálatára, aktualizálására;

b) rendszeresen felülvizsgálja az állomáshely helyi sajátosságait is figyelembe vevő munkavédelmi külképviseletvezetői utasításokat;

c) a belföldi szervezeti egységeknél a IX. fejezet szerinti munkavédelmi ellenőrzést tart;

d) a szakterületét érintően elvégzi a kockázatértékelést, és gondoskodik az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról; felügyeli a külképviseleti munkavédelmi felelősök által elkészített munkavédelmi kockázatértékeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását;

e) belföldön elvégzi a munkahelyek, az egyéni védőeszközök, valamint munkaeszközök, technológiák ellenőrzését, külképviseletek tekintetében jelentés bekérése útján ellenőrzi a külképviseleti munkavédelmi felelős tevékenységét;

f) ellenőrzi az időszakos felülvizsgálathoz kötött berendezések, eszközök előírt vizsgálatának elvégzését, azok nyilvántartásának naprakészségét;

g) ellenőrzi az esősegélynyújtás tárgyi feltételeinek biztosítását - belföldön helyszíni ellenőrzés, külképviseletek tekintetében jelentés bekérése útján;

h) közreműködik a munkavédelmi oktatás előkészítésében, lefolytatásában, gondoskodik a munkavédelmi oktatás tematikájának elkészítéséről, ellenőrzi a szervezeti egységek állománya tekintetében a munkavédelmi oktatás megtörténtét;

i) a Minisztérium székhelyén vagy telephelyein szerződés alapján szervezett munkavégzés keretében munkát végző természetes személyek vezetőjével munkavédelmi szempontból egyeztet, felhívja figyelmüket a Minisztérium területén történő munkavégzés szabályaira és veszélyeire;

j) évente összefoglaló jelentést készít a Minisztérium és a külképviseletek munkavédelmi tevékenységéről, valamint helyzetéről, melyet a GHÁT számára továbbít;

k) megkeresés alapján adatszolgáltatást nyújt a Minisztérium munkavédelmi és munkabiztonsági helyzetéről;

l) munkavédelemmel kapcsolatos tevékenysége ellátása során tapasztalt szabálytalanságról haladéktalanul tájékoztatja az üzemeltetésért felelős szervezeti egység vezetőjét és a GHÁT-ot;[4]

m) javaslatot tesz a munkavédelemmel és munkabiztonsággal kapcsolatosan felmerült hiányosságok megszüntetésére;

n) javaslatot tesz a balesetek munkabalesetté minősítése kapcsán a GHÁT számára;

o) a munkabalesetet és üzemi úti baleseteket kivizsgálja, elkészíti a szükséges jegyzőkönyveket, és intézkedik az illetékes hatóságokhoz történő eljuttatásáról, nyilvántartja a munkabaleseteket.

9. Az üzemeltetésért felelős szervezeti egység ellátja a Minisztérium munkavédelmi feladatainak koordinálását, különösen:[5]

a) az üzemeltetésért felelős szervezeti egység főosztályvezetője a munkavédelmi megbízottal részt vesz a Minisztérium székhelyén, valamint telephelyein végzett munkavédelmi hatósági szemlén;[6]

b) az üzemeltetésért felelős szervezeti egység főosztályvezetője irányítja, ellenőrzi, felügyeli a munkavédelmi megbízott tevékenységét;[7]

c) az üzemeltetésért felelős szervezeti egység koordinálja a KEF által a Minisztérium tekintetében ellátott üzemeltetési, karbantartási, felújítási tevékenységet;[8]

d) munkavédelemmel kapcsolatos kérdésekben rendszeresen tájékoztatja a GHÁT-ot;

e) a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység javaslatainak figyelembevételével gondoskodik a munkavédelmi oktatás megszervezéséről és lebonyolításáról, az oktatási jelenléti ívek megőrzéséről.[9]

10. A Minisztérium önálló szervezeti egységeinek vezetőinek, külképviseleten a külképviselet vezetőjének munkavédelemmel kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit;

b) az általuk felügyelt szervezeti egységek tevékenységét szervezik, irányítják, ellenőrzik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek teljesítését, folyamatosan felügyelik a munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét;

c) az Mvt. és az annak végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az e Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartása és betartatása érdekében ellátják az általuk irányított szervezeti egység személyi állományának tagjait a munkavégzés megkezdése előtt a munkavédelemre vonatkozó utasításokkal, és e Szabályzat előírásainak megfelelően ellenőrzik, hogy a személyi állomány tagjai a biztonságos munkavégzésre képes állapotban vannak-e, továbbá folyamatosan ellenőrzik a megfelelő munkakörülmények meglétét;

d) gondoskodnak munkavédelmi oktatás keretében arról, hogy minden munkavállaló elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat;

e) folyamatosan ellenőrzik, hogy a személyi állomány tagja ismeri és megtartja-e a rá vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket;

f) bejelentik a tudomásukra jutott munkavédelmi hiányosságot, szabálytalanságot az üzemeltetésért felelős szervezeti egység vezetője részére;[10]

g) baleset, sérülés esetén gondoskodnak az üzemeltetésért felelős szervezeti egység és személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője, a munkavédelmi megbízott, külképviseleten a munkavédelmi felelős azonnali értesítéséről, jegyzőkönyv felvételéről;[11]

h) szervezeti egységük tekintetében gondoskodnak az évente ismétlődő munkavédelmi oktatás megtartásáról, valamint az oktatási napló aktualizálásáról;

i) a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást kezdeményeznek.

11. A személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység munkavédelemmel kapcsolatos feladata különösen:[12]

a) segíti az üzemeltetésért felelős szervezeti egység, valamint a munkavédelmi megbízott munkavédelmi oktatás megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét,[13]

b) szervezi, nyilvántartja az alkalmassági vizsgálat, valamint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat rendszeres elvégzését.

12. A Minisztérium központi igazgatása pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége gondoskodik a munkabalesetből eredő társadalombiztosítási ellátások igénylésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint a munkavédelmi és munkabiztonsági követelmények teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról.[14]

5. Feladat- és hatáskörök külképviseletek tekintetében

13. A külképviseleteken a külképviselet vezetője felelős a munkavédelemre vonatkozó szabályok, rendelkezések betartásáért, a munkatársak rendszeres munkavédelmi oktatásának lebonyolításáért, valamint a vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséért, a külképviseletre vonatkozó munkavédelmi utasítás elkészítéséért. A külképviselet vezetője a külképviseletre kihelyezett kormánytisztviselők közül írásban külképviseleti munkavédelmi felelőst jelöl ki, aki - a helyi körülmények figyelembevételével - évente lebonyolítja a Minisztérium munkavédelmi megbízottja előírása alapján a külképviseleten a munkavédelmi oktatást.

14. A külképviseleti munkavédelmi felelős rendszeresen ellenőrzi az elsősegélykészlet rendelkezésre állását, a munkavédelmi előírások betartását, a védőfelszerelések használatát. Az oktatási naplót a külképviseleti munkavédelmi felelős évente megküldi a Minisztérium munkavédelmi megbízottjához. A külképviseleten történt balesetről a külképviseleti munkavédelmi felelőst, valamint a képviselet vezetőjét és a munkavédelmi megbízottat azonnal tájékoztatni kell.

6. A látogatókra, vendégekre vonatkozó szabályok

15. A látogatók, vendégek (a továbbiakban: látogatók) kísérő nélkül a Minisztérium, valamint külképviselet székhelyén vagy telephelyén nem tartózkodhatnak.

16. A látogatók figyelmének felhívása a Minisztériumban, illetőleg külképviseleten történő tartózkodás szabályaira az őt fogadó önálló szervezeti egység vezetőjének feladata. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a gépjárművel történő parkolási lehetőségekre, valamint a dohányzásra vonatkozó előírásokra is.

17. Veszély esetén a látogatókat kísérő személy felelős a látogatók biztonságba helyezéséről.

III. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEI

7. Az alkalmazás általános munkavédelmi előírásai

18. A munkaköri, szakmai, illetve személyes higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján a munkatárs csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségére, fiatalkorú munkavállaló esetén egészséges fejlődésére, testi épségére, reprodukciós képességére, magzatára, valamint mások egészségére és testi épségére veszélyt nem jelent, és az előírt szakmai, egészségügyi követelményeknek megfelel, foglalkoztatásának nincs kizáró oka.

19. A munkatárs vagy ösztöndíjas érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat, valamint elméleti és - munkakörétől függően -gyakorlati munkavédelmi oktatás megléte esetén foglalkoztatható. Az ösztöndíjas egyéni kötelezettsége az érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat elvégeztetése és az igazolás bemutatása a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.[15]

20. A munkavégzést közvetlenül irányító (foglalkoztató) önálló szervezeti egység vezetője köteles a munkatárs számára lehetővé tenni, hogy a foglalkozás-egészségügyi és ezzel összefüggő egyéb vizsgálaton megjelenhessen.

21. Az előzetes, időszakos, illetve záró orvosi vizsgálat elrendelését, nyilvántartását, ellenőrzését a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység végzi.[16]

8. Előzetes egészségügyi vizsgálat

22. A munkatárs csak akkor foglalkoztatható, ha a munkavégzésre egészségügyi szempontból alkalmas.

23. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a belföldön foglalkoztatott munkatárs esetén a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt, fizikai alkalmazott munkatársnál a munkaviszony létesén túl munkakör (munkahely) megváltozásakor is el kell végezni.

24. Tartós külszolgálatra történő kihelyezés esetén az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a kihelyezés előtt el kell végezni.

25. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott munkavállaló a munkaszerződésében előírt szabályok szerint, a szerződésben kikötött jog alapján munkaviszonya létesítésekor igazolja egészségügyi alkalmasságát. Az igazolást a külképviselet által kezelt személyügyi nyilvántartásban a külképviseleti munkavédelmi felelős köteles elhelyezni.

9. Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat

26. A belföldön szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkatárs időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatát évente a vonatkozó előírások alapján, a munkatárs számára térítésmentesen végzi a munkáltatóval szerződésben álló szolgáltatóval.

27. A tartós külszolgálaton történő foglalkoztatás esetén a kihelyezett munkatárs időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatát évente a vonatkozó előírások alapján kell elvégezni. Az időszakos orvosi vizsgálat térítésmentes a munkatársak számára.

28. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló a munkaszerződésben kikötött, irányadó jog alapján rendszeresen megújítja orvosi alkalmassági vizsgálatát.

10. Záró orvosi vizsgálat

29. A tartós külszolgálatról berendelt munkatárs végleges hazatérése után záró orvosi vizsgálaton köteles részt venni. A munkatárs nem foglalkoztatható belföldi állományban addig, míg a záró orvosi vizsgálat nem került lefolytatásra.

30. Foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor záró vizsgálatot kell végezni a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) hatálya alá tartozó, képernyő előtt munkát végző munkatársnál, amennyiben a képernyő előtti tevékenységet legalább négy évig végezte.

IV. FEJEZET

A MUNKAVÉGZÉSRE ALKALMAS ÁLLAPOT ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

11. Alkoholszondás vizsgálatra vonatkozó előírások

31. A munkatárs köteles

a) a munkát az életét, egészségét, testi épségét nem veszélyeztető és biztonságos, munkavégzésre alkalmas állapotban végezni;

b) közvetlen vezetőjének jelenteni, ha munkavégzés közben a biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotba kerül, vagy munkatársánál ezt észleli.

32. A munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője az irányítása alá tartozók munkára képes állapotát rendszeresen ellenőrzi.

33. Alkoholszondás vizsgálatot legalább egy tanú jelenlétében kell elvégezni. A vizsgálatról a személyiségi jogok védelme mellett nyilvántartást kell vezetni, és szükség esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az alkoholszondás vizsgálatot gépjárművezető vagy szerelő munkakörben foglalkoztatott munkatársnál a garázsmester és a munkavédelmi megbízott, egyéb munkakörben foglalkoztatott munkatársnál a szervezeti egység vezetője az egészségügyi szolgáltató bevonásával időszakosan végzi.

34. Amennyiben a munkatárs nem működik közre a vizsgálat elvégzésében, további munkavégzés alól fel kell függeszteni.

35. Külképviseleten a külképviselet vezetője rendeli el az alkoholszondás vizsgálatot, melyet a külképviseleti munkavédelmi felelős egy tanú jelenlétében végez el.

V. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE

12. Általános előírások

36. A munkatársak, továbbá ösztöndíjas foglalkoztatottak az Mvt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben munkavédelmi oktatáson, valamint időszakos munkavédelmi oktatáson kötelesek részt venni, valamint a közigazgatási államtitkár által elrendelt esetben.

37. A foglalkoztatási jogviszony kezdetekor az előzetes munkavédelmi oktatás minden munkatársra nézve kötelező.

38. Az oktatásnak ki kell terjednie:

a) az általános, a Minisztérium valamennyi szervezeti egységére vonatkozó munkavédelmi szabályok (a munkatárs munkavédelemmel kapcsolatos jogai és kötelezettségei, a biztonságos munkavégzéshez kapcsolódó előírások, szabványok, figyelmeztető jelzések jelentése, magatartási szabályok, közlekedés, anyagmozgatás munkavédelmi szabályai, dohányzásra vonatkozó rendelkezések stb.) ismertetésére;

b) az önálló szervezeti egységek tevékenységéhez, valamint a betöltött munkakörhöz kapcsolódó munkavédelmi szabályok ismertetésére;

c) a munkavégzéshez használt gépek, berendezések, eszközök és anyagok jellemzőire, a használatuk kapcsán előforduló veszélyekre, az ellenük történő védekezés módjára;

d) a munkaeszköz üzemeltetésére, tisztítására, karbantartására vonatkozó ismeretekre;

e) a veszélyhelyzetben, rendkívüli munkakörülmények között tanúsítandó magatartási szabályokra;

f) az egyéni védőeszközök használatára, valamint a használat mellőzéséhez kapcsolódó jogkövetkezményekre.

39. Az oktatást belföldön az üzemeltetésért felelős szervezeti egység a munkavédelmi megbízottal együttműködve, a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység iránymutatásai alapján szervezi. Külképviseleten a külképviseleti munkavédelmi felelős szervezi és tartja meg a munkavédelmi oktatást.[17]

40. A fizikai feladatokat ellátó munkatársaknak elméleti és gyakorlati képzésen is részt kell venniük. A gyakorlati képzést a szervezeti egység vezetője a munkavédelmi megbízottal, külképviseleten a munkavédelmi felelőssel tartja.

41. Az oktatást legalább évente egyszer meg kell ismételni.

42. Az oktatás megtörténtéről valamennyi munkatársnak és érintett személynek írásbeli nyilatkozatot kell aláírnia.

43. Új belépő munkatársak az előzetes munkavédelmi oktatási nyilatkozatot a munkavédelmi oktatást követően az üzemeltetésért felelős szervezeti egységén, a munkavédelmi munkatársnál írják alá.[18]

44. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás ismeretanyagát a munkatársat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője köteles minden év január 31-ig a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A munkavállaló az oktatási naplóban aláírásával igazolja az ismeretek elsajátítását. A közigazgatási államtitkár a határidő, valamint az oktatás módja tekintetében eltérően rendelkezhet.

45. Az oktatási naplót a szervezeti egységek vezetői kötelesek megőrizni és azt ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosultaknak átadni.

46. Az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatás ismeretanyagát a munkavédelmi megbízott állítja össze és szükség szerint aktualizálja. Az oktatási anyagot a munkavédelmi megbízott évente köteles aktualizálni és eljuttatni a külképviseletekre. A külképviselet vezetője az állomáshelyre vonatkozó helyi sajátosságok figyelembevételével köteles munkavédelmi utasítását évente aktualizálni és az oktatás részeként a munkatársakkal megismertetni.

47. Rendkívüli oktatást kell tartani amennyiben baleset következett be, vagy új, veszélyes munkaeszköz kerül bevezetésre, továbbá amennyiben a munkavégzésre vonatkozó követelmények megváltoznak.

48. A rendkívüli munkavédelmi oktatás szükségességéről a munkavédelmi megbízott, külképviseleten a munkavédelmi felelős tájékoztatja a GHÁT-ot.

49. A rendkívüli munkavédelmi oktatást a KÁT rendeli el.

50. A hat hónapot meghaladó tartós távollétről visszatérő munkatársak részére külön oktatást kell tartani.

51. Az ösztöndíjasként foglalkoztatottak oktatását a fogadó szervezeti egység vezetője végzi.

52. Más munkáltató munkavállalója a Szabályzat hatálya alá tartozó területen végzett munkája során az általános munkavédelmi szabályokon kívül köteles betartani az adott munkahelyre meghatározott munkavédelmi követelményeket. Munkát csak olyan vállalkozó végezhet, aki rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.

53. Az állandó vagy ideiglenes belépővel nem rendelkező személyeket a szervezeti egységek által használt helyiségekben és létesítmények területén történő tartózkodásuk során a kísérőjük tájékoztatja a látogatásuk során őket érinthető kockázatokról, veszélyhelyzet esetén a szükséges teendőkről, valamint magatartási szabályokról.

VI. FEJEZET

AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

13. Az elsősegélynyújtó helyekre és személyekre vonatkozó előírások

54. A munkáltató a belföldi telephelyei tekintetében épületenként, külképviseleten külképviseletenként elsősegélynyújtó helyet köteles fenntartani.

55. A Minisztérium gondoskodik a munkatársak folyamatos, elsősegélynyújtással kapcsolatos képzéséről.

56. Az elsősegélynyújtó helyeken gondoskodni kell elsősegélynyújtó felszerelésről vagy mentődobozról.

57. Az elsősegélynyújtó helyeket a Minisztérium belső honlapján állandóan elérhető helyen közzé kell tenni. Az elsősegélynyújtó helyeket "elsősegély hely" feliratú táblával kell megjelölni.

58. A mentődobozok belföldön történő ellenőrzéséről, az elhasznált eszközök pótlásáról a munkavédelmi megbízott, külképviseleten a munkavédelmi felelős gondoskodik.

VII. FEJEZET

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL ÉS TISZTÁLKODÓ SZEREK, BŐRVÉDŐ KÉSZÍTMÉNYEK BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDJE

14. Az egyéni védőeszközökre vonatkozó rendelkezések

59. A belföldi állományban foglalkoztatott munkatársak védőruházattal és egyéni védőeszközzel történő ellátásáról a Külgazdasági és Külügyminisztérium védőruha, egyéni védőeszköz biztosításának rendjéről szóló 4/2016. (VII. 4.) KKM KÁT utasítás rendelkezik.

60. Külképviseleten a külképviselet vezetője a külképviselet költségvetésének terhére gondoskodik munkakörönként, a munkaszerződésben kikötött jog rendelkezései alapján a szükséges védőfelszerelésről.

61. A védőfelszerelés tisztántartásáról a munkáltató által biztosított eszközök és szerek segítségével az eszköz használója köteles gondoskodni.

62. A védőeszközt a külképviselet területéről (hivatali munkavégzés kivételével) nem lehet kivinni.

15. Védőital és egyéb készítmények biztosítása

63. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni, és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendeletben meghatározottak szerinti pihenőidőt és hőalkalmazkodási feltételt biztosítani szükséges.

64. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C egészségügyi határértéket meghaladja, a munkatársak részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni.

65. A hidegnek minősülő munkahelyen a munkatársak részére meleg teát és édesítőszert kell biztosítani.

66. A munkáltató kéztisztítószert, valamint azon munkakörökben, melyekben a munkavállalót szennyeződés, bőrkárosító hatás éri, tisztálkodószert és bőrvédő készítményt biztosít.

67. A tisztálkodószerek és bőrvédő készítmények beszerzését belföldön az üzemeltetésért felelős szervezeti egység, külképviseleten a külképviselet vezetője által meghatalmazott munkatárs végzi.[19]

VIII. FEJEZET

A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS

16. A képernyős munkakörben foglalkoztattok látásvizsgálata

68. Az EüM rendelet alapján a Minisztérium biztosítja a munkatársak rendszeres látásvizsgálatát.

69. A képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, valamint az EüM rendelet alapján kétévente, továbbá ha a képernyős munkával összefüggésbe hozható látási panasz keletkezik, el kell végezni a munkatárs látásvizsgálatát.

70. A látásvizsgálatot a Minisztérium a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatója által nyújtja.

71. A munkavédelmi megbízott kockázatbecslés és értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:

a) a látásromlást előidéző tényezőket;

b) a pszichés (mentális) megterhelést;

c) a fizikai állapotromlást előidéző tényezőket.

72. A munkavédelmi megbízott a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi vizsgálatát végző orvos szakmai véleménye alapján kockázatértékelésben rögzíti a képernyős munkaköröket.

IX. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉS

17. A munkavédelmi ellenőrzést végző személyekre vonatkozó rendelkezések

73. Belföldön a munkavédelmi megbízott, külképviseleten a munkavédelmi felelős az egészséges és biztonságos munkafeltételek munkáltató által történő biztosítását rendszeresen, de legalább félévente ellenőrzi.

74. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie:

a) a munkakörülmények, valamint munkavégzési feltételek és munkaeszközök állapotának felmérésére;

b) a védőeszközök rendelkezésre állására és használatára;

c) a munkavédelmi oktatási napló adataira.

75. Az önálló szervezeti egység vezetője rendszeresen köteles ellenőrizni a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétét, továbbá a munkatársak biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel összefüggő kötelezettségeinek, továbbá a munkahelyi rendre és fegyelemre vonatkozó előírások betartását.

X. FEJEZET

A MUNKABALESETEK JELENTÉSE ÉS KIVIZSGÁLÁSA

18. A munkabaleset jelentése, értesítési kötelezettség

76. Munkabaleset esetén a sérült munkatárs (a továbbiakban: sérült) köteles azonnal jelenteni a baleset tényét a munkavégzést közvetlenül irányító (a baleset helyszínén tartózkodó) szervezeti egység vezetőjének.

77. Amennyiben a sérült fentiek kapcsán akadályoztatva van, a baleset helyszínén tartózkodó munkatárs - vagy aki elsőként tudomást szerzett a balesetről - köteles eleget tenni értesítési kötelezettségének.

78. A szervezeti egység vezetője köteles intézkedni a sérült azonnali ellátásáról, szükség esetén orvos vagy mentő kihívásáról, a helyszín biztosításáról, valamint belföldön a munkavédelmi megbízott, külképviseleten a munkavédelmi felelős értesítéséről.

79. Amennyiben súlyos munkabaleset történik, a balesetet a munkavédelmi megbízott vagy felelős a GHÁT azonnali tájékoztatása mellett haladéktalanul bejelenti a munkavédelmi hatóságnak. A telefonon tett bejelentést 72 órán belül írásban meg kell ismételni.

80. A munkabalesetek megelőzése érdekében tilos egyedül munkát végezni

a) feszültség alatt lévő elektromos berendezésekben;

b) veszélyes berendezésben vagy ezekben csak behajlással elvégezhető munka esetén;

c) felvonóaknában, aknák, tartályok belsejében;

d) 2 méter felett végzendő munkálatoknál.

19. A munkabaleset kivizsgálása

81. A munkabaleset kivizsgálását a munkavédelmi megbízott, külképviseleten a külképviseleti munkavédelmi felelős végzi a szervezeti egység vezetőjének bevonásával. Szükség szerint a vizsgálatba külső szakértő is bevonható. A munkavédelmi képviselőt a munkabaleset kivizsgálásának időpontjáról haladéktalanul értesíteni kell. A munkavédelmi képviselő a munkabaleset kivizsgálásában részt vehet.

82. A vizsgálat eredményét a baleseti nyilvántartó naplóban rögzíteni kell.

83. Amennyiben a baleset munkaképtelenséggel jár, a személyügyi feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíti a vizsgálat eredményét.[20]

XI. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELET

20. A munkavédelmi képviselő, valamint a munkavédelmi bizottság

84. A munkavédelmi képviselők az Mvt. 70/A. §-ában meghatározott eljárásrend alapján öt évre kerülnek megválasztásra.

85. Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre a Minisztériumban. Munkavédelmi bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a foglalkoztattak összességét érintik - a bizottság gyakorolja.

86. A munkavédelmi képviselő feladatát, jogkörét az Mvt. vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

87. A munkavédelmi képviselő számára a Minisztérium biztosítja az Mvt. 75. §-ában meghatározott feltételeket, különösen a munkaidő-kedvezmény, a feladat ellátásához szükséges eszközök, működési, technikai, anyagi feltételek, valamint kötelező továbbképzés tekintetében.

88. Az Mvt. 72. §-a alapján a munkavédelmi szabályzat elfogadásához a munkavédelmi képviselő vagy ha a Minisztériumban működik a munkavédelmi képviselők által alkotott munkavédelmi bizottság, annak egyetértése szükséges.

21. A helyi munkavédelmi testület

89. A Minisztérium a munkavédelem és munkabiztonság ügyének, továbbá a munkáltató és a foglalkoztatotti oldal közötti munkavédelmi párbeszéd, érdekegyeztető tevékenység, együttműködés előmozdítása céljából paritásos alapon helyi munkavédelmi testületet (a továbbiakban: munkavédelmi testület) működtet.

90. A munkavédelmi testületben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. A munkavédelmi testületbe a Minisztériumnál képviselettel rendelkező szakszervezet egy tagot delegál.

91. A munkavédelmi testület működésének feltételeit a Minisztérium biztosítja, feladatát az Mvt. 70/B. §-a szerint végzi.