A Kúria Kfv.35079/2020/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 108. §, 115. §] Bírók: Darák Péter, Stefancsik Márta, Szabó László

A határozat elvi tartalma:

A Tao tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján a közvetlen és a közvetett többségi befolyás egyidejű teljesülése is megalapozza a kapcsolt vállalkozás minőséget.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.079/2020/6.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke

Dr. Szabó László előadó bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda

(ügyintéző ügyvéd: Dr. Imre András)

Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: Dr. Darai Péter kamarai jogtanácsos

A per tárgya: illetékügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. november 6-án kelt 14.K.27.859/2019/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.859/2019/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 2019. augusztus 22-én kelt 2235012002 számú határozatát az elsőfokú adóhatóság fizetési meghagyására kiterjedő hatállyal megsemmisíti, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 (azaz ötszázezer) forint elsőfokú és 400.000 (azaz négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.

Megállapítja, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint és a felülvizsgálati eljárás során felmerült 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A főtevékenységként saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését végző felperes 2018. augusztus 23-án megvásárolta a S.-C. Kft.-től a .../2 hrsz.-ú, kivett áruház, udvar megjelölésű ingatlan 1/1-ed tulajdoni hányadát 469.288.630 Ft + 3.369.252 Euro, azaz összesen 1.561.499.050 Ft vételárért. A felperes illetékkiszabásra az ingatlan forgalmi értékét a vételárral egyezően jelentette be, egyúttal kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan átruházáshoz kapcsolódó illetékmentességet kért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján. A S.-C. Kft. (a továbbiakban: S.) többségi tulajdonosa a P.I. Kft. (a továbbiakban: P.) 50,99%-ban.

[2] A P.-ban S.E. magánszemély részesedése 26%, a C.S.-nak 74%. A C.S. egyedüli tulajdonosa S.E.. A P. tulajdonosa így 100%-ban S.E., aki ezáltal a S.-ban többségi befolyással rendelkezik.

[3] A felperesben a P. 50%-ban, S.E. 18,67%-ban tulajdonos. A P. 50% tulajdoni részesedése folytán így felperesben S.E. befolyásának mértéke közvetetten 50%, közvetlenül 18,67%, együttesen 68,67%-os többségi befolyás.

[4] A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2019. július 2-án kelt 4716982015 számú fizetési meghagyásában az ingatlan bejelentett forgalmi értékét elfogadva a felperest az Itv. 19. § (1) bekezdése alapján 51.229.981 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezte.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2019. augusztus 22-én kelt 2235012002 számú határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján illetékmentességre a felperes nem jogosult, mert a felperesben S.E. közvetlen és a közvetett részesedései nem összeszámíthatóak, erre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (5) bekezdése alapján csak közeli hozzátartozók esetében van lehetőség.