A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90886/2006/49. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 78. §, 79. §, 81. §, 130. §, 157. §, 158. §, 219. §, 229. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 204. §, 324. §, 326. §, 327. §, 339. §, 348. §, 350. §, 355. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1997. évi CLVII. törvény (Társasházi tv.) 16. §, 18. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 24. §] Bíró: Parlagi Mátyás

Pesti Központi Kerületi Bíróság

41.P.90.886/2006/49.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. Horváth L. Béla ügyvéd (1147 Budapest, Kerékgyártó u. 61/a.) által képviselt

felperes neve ... felperesnek

a személyesen eljárt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe ... I.r.

a személyesen eljárt

II. alperes neve II.r. alperes címe II.r.

az I.rendű alperes neve I.r. alperes, mint vezető tisztségviselő által képviselt

III.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe ... III.r. alperesek ellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

Kötelezi a bíróság a III.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 21.888.- (huszonegyezer-nyolcszáznyolcvannyolc) Ft-ot, és ezen összeg után 2001. november 1. napjától 2001. december 31. napjáig évi 20%, 2002. január 1. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11%, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 20.000.- (húszezer) Ft, a II.r. alperesnek 10.000.- (tízezer) Ft, a III.r. alperesnek 13.856.- (tizenháromezer-nyolcszázötvenhat) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Bírósághoz címzetten, jelen bíróságnál 5 példányban kell írásban benyújtani.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezni csak az első fokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek - a fellebbező fél által a fellebbezésben előterjeszthető - kérelmére azonban tárgyalást tart.

Ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányult azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérik.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 1998. június 30. napjától 1/1 arányú tulajdonosa a ..., belterület, ... hrsz-ú, természetben a ... szám alatti ingatlannak.

A ... ingatlan társasházként működik, melynek 2001. július 5. napjától közös képviselője a III.r. alperes volt, akinek ügyvezetője az I.r. alperes. ... volt a társasház számvizsgáló bizottságának az elnöke. Az I.r. alperes megbízási jogviszony keretében látta el az ügyvezetést.

2001. évben a II. emeleten ejtővezeték dugulás történt, mely szükségessé tette annak cseréjét. Mikor a III.r. alperes közös képviselő lett, akkor ez a dugulás már fennállt. Az I.r. alperes hívta fel telefonon a II.r. alperest, hogy a strang cseréjére van szükség. A II.r. alperes a helyszínen felmérte a hibát, majd 2001. július 12. napján árajánlatot tett a strang cseréjére, a III., II. és I. emeleten. A javítás során a II.r. alperes észlelte, hogy az I. emelet aljzatánál nem lehet rácsatlakozni a strang lefelé menő folytatására, olyan rossz állapotban van. Ekkor az I.r. alperes utasította a II.r. alperest, hogy a vezetéket oly módon vezesse el, hogy a felperes lakásának aljzatában vezesse ki a csövet a folyosói WC felé. Erről a felperessel megbeszélés nem történt. Ezt követően a II.r. alperes a vezetéket a felperes konyhájának padlózatában vezette el, a bejárati ajtó mellett a főfalat átütve, a folyosói WC-hez. Ennek során feltörte a padlót, átütötte a főfalat, majd lefektette a vezetéket. A II.r. alperes a felperes kérésére a főfaltól a WC-ig 100 mm-es csövet helyezett be. Ezután a II.r. alperes a padlóba vájt árkot visszatemette és tömörítette. A II.r. alperes 2001. július 26. napján számlát bocsátott ki a munkáról, melyet részére 2001. augusztus 14. napján fizettek ki.

Ezt követően a helyreállítási és burkolási munkákat egy ... nevű kőműves egyéni vállalkozó végezte, akit a munka elvégzésével az I.r. alperes bízott meg. A helyreállításhoz szükséges burkolóanyagot a felperes vásárolta meg.

A perbeli lakásban 1998 decemberétől 2006 áprilisáig ... lakott szívességi lakáshasználóként.

2004. évben csőtörés volt a felfelé menő nyomócső hibája okán a felperes lakása és a földszinti lakás között a födémben, melyet szintén a II.r. alperes javított ki oly módon, hogy a felperest kötelezték, hogy tegye lehetővé a munkák elvégzését.

A felperes 2006. május 25. napjától azért nem adta bérbe a lakását, mert a konyhai rész rossz állapotban van.

Tényként megállapítható, hogy a perbeli lakásban a csatornavezeték fektetési nyomvonala mentén a lapburkolat eltöredezett, felvált, a még nem el nem vált burkolólapok mozognak, könnyen felvehetőek, a konyha használata balesetveszélyes, esztétikailag kifogásolható. Emellett a konyhában a közlekedési nyomvonalon, a küszöbök előtt és mögött, a szobai és a fürdőszobai küszöb környékén a lapok kitöredeztek, a szobában a parketta megsüllyedt. A közlekedési útvonalon a burkolat repedés azért jött létre, mert nem készült megfelelő aljzat a lapburkolat alá. A konyha és a szoba közötti átjárónál a parketta süllyedése az elöregedett vakpadló és párnafák roskadása miatt jött létre a huzamosabb használat okán. Tény, hogy a II.r. alperes által elvégzett munka szakmailag nem kifogásolható, nem a csőszerelési munka az okozója a bekövetkezett kárnak. A fennálló károkat a hibás burkolómunka okozta. Tény, hogy a munka befejezését követően maximum három hónapon belül a burkolatmozgásnak és következményeinek jelentkeznie kellett. Ezt követően a lakás nem volt használhatatlan, csak korlátozottan használható. A károkat nem a 100 mm-es csőre való csere okozta, illetve a 2004. évi csőtörés nem okozta a perrel érintett károkat. Tényként megállapítható, hogy nem a burkolólap volt alkalmatlan a beépítésre, hanem a burkolólapot fogadó aljzat. Az aljzat töredezése okozta az egyenetlen felfekvés okán a lapok összetörését. Tényként megállapítható, hogy a burkolómunka közbenső ellenőrzése során lehetett volna észlelni a nem megfelelő aljzatot. Tényként állapítható meg az is, hogy a fürdőszoba küszöbénél a repedés nem a vezeték fektetése okán, hanem a rossz burkolás miatt következett be.