A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20977/2014/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.977/2014/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tordai Csaba (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Trinn Gábor (címe) ügyvéd által képviselt Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. május 21. napján kelt 35.P.25.229/2013/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel azon szerződések szövegét, melyeket az alperes 2012. október 27. napjáig kötött ... karmesterrel.

Feljogosította az alperest, hogy a szerződésekben ... karmester személyes adatait - nevének, és a szerződéses díjazás kivételével - felismerhetetlenné tegye.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget.

Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes.

Határozatának indokolásában idézte az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § 5. pontjában foglalt rendelkezéseket.

Tényként rögzítette, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Rámutatott arra, hogy az Infotv. szabályozása szerint bárki adatigényléssel élhet az adatkezelő felé. Az Infotv. nem szabja a közérdekű adat megismerése iránti igény előterjesztésének feltételéül azt, hogy az adatigénylő megjelölje, hogy mely okból terjeszti elő igényét, valamint azt sem, hogy a megismeréshez jogi érdeket valószínűsítsen. Megállapította, hogy a felperes adatigénylése nem átfogó, tételes számlaszintű ellenőrzésre irányult, hanem egy személlyel kötött szerződések közlését kérte, melyhez joga volt.

Az alperesi védekezésre figyelemmel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 82. §-ának b) pontja, valamint a 136. §-ának (1) bekezdése alapján kifejtette, hogy az alperes gazdálkodása körében az Mttv-ben meghatározott alapelvnek érvényesülnie kell, az elszámoltathatóság és a társadalmi felügyelet egyik eszköze pedig a közérdekű adatigénylés, függetlenül attól, hogy ezen alapelvre hivatkozik-e az adatigénylő.

Megállapította, hogy az alperes - általa sem vitatottan - jelentős összegű közpénzekben részesül. Függetlenül attól, hogy az alperesi állítás szerint gazdálkodását saját bevételei is segítik, nem tartotta szükségesnek annak vizsgálatát, hogy a felperes által kiadni kért szerződések mely pénzügyi forrásból kerültek teljesítésre. Ezzel kapcsolatosan arra mutatott rá, hogy az alperes közfeladatot lát el, így a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatok, függetlenül az érintett szerződés pénzügyi fedezetétől.

Az alperes azon tárgyalási nyilatkozatára figyelemmel, miszerint érdemi védekezésében nem kívánt hivatkozni arra, hogy a kiadni kért szerződések üzleti titkot képeznének, ezért a korábbi - utóbb a másodfokú bíróság döntése alapján hatályon kívül helyezéssel végződött - eljárásban hivatkozott ezen megtagadási okot nem vette figyelembe és e vonatkozásban bizonyítási eljárást nem folytatott le. Az adótitokra való alperesi hivatkozás tekintetében arra utalt, hogy abban az esetben, ha valaki közpénzekkel gazdálkodó szervezettel köt szerződést, vállalnia kell annak következményeit, így azt is, hogy a szerződésben kikötött díjazás akár közérdekű adatigénylés keretében mások számára is megismerhetővé válik.

A perbeli szerződésekkel érintett természetes személy személyes adatai körében az alperest feljogosította ezen adatok felismerhetetlenné tételére, a magánszemély szerződő fél nevének, továbbá szerződéses díjazásának kivételével. E körben a felperes keresetét elutasította. Ugyancsak a kereset részbeni elutasításra került sor a felperesi adatigénylés vonatkozásában, miután csak a 2012. október 27. napjáig megkötött szerződések szövegének kiadására kötelezte az alperest, tekintettel arra, hogy a felperesi adatigénylés 2012. október 27. napján kelt.

A perköltségviselés kérdésében - figyelemmel arra, hogy a felperes túlnyomó részben pernyertes lett - úgy határozott, hogy a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján megállapítható ügyvédi munkadíj csökkentése nem indokolt.

Az elsőfokú bíróság határozatával szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének teljes elutasítását kérte, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozta.

Jogorvoslati kérelmében az eljárásjogi kérdések körében sérelmezte, hogy az első fokon eljárt bíróság mellőzte a Pp. 121. §-ában foglalt kogens szabályok alkalmazását, de nem tett eleget a tényállás felderítési, indokolási és a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségének sem, valamint nem megfelelően értékelte az irányadó anyagi jogszabályokat sem.

Előadta, hogy az Infotv. preambuluma, valamint az 1. §-a a törvény alapvető két célját fogalmazza meg, az egyik a személyes adatok védelme, a másik az információs önrendelkezési jog, az információszabadság biztosítása, ennek keretében a közügyek átláthatósága érdekében a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog. Ez utóbbi cél tartalmilag és általában a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséhez fűződő információhoz jutási jogot, a közérdeket fedi le. Miután a jogalkotói cél kettős, ezért álláspontja szerint a felperesnek igazolnia kell, hogy a két közérdekű cél közül melyikre hivatkozással terjeszti elő az adatigénylésre vonatkozóan érvényesíteni kívánt jogát. Az Infotv. 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, miszerint bárki igényt nyújthat be a közérdekű adat megismerése iránt, nem jelentheti azt, hogy a felperesnek nem kell konkrétan meghatároznia az érvényesíteni kívánt jog alapját, jogcímét. A korlátlan keresetindítási jogot csak és kizárólag a céllal összefüggésben, azaz közérdekből lehet gyakorolni, ekként a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alapján a felperesnek meg kell határoznia nem csak azt, hogy miért tekinti a kért adatokat, dokumentumokat közérdekűnek, hanem azt is, hogy milyen közérdek fűződik ahhoz, hogy azokat megszerezze. A törvény által biztosított adatigénylési és keresetindítási jog nem lehet öncélú, nem szolgálhat magánérdeket és nem vezethet jogalap nélküli gazdagodáshoz, mint ahogy nem lehet pusztán kíváncsiság kielégítésének eszköze sem és az nem gyakorolható visszaélésszerűen, rendeltetésellenesen. Az első fokon eljárt bíróság mindezen kérdéseket egyáltalán nem vizsgálta, illetve leegyszerűsítve azzal intézte el, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a felperes nem köteles számot adni arról, hogy a közérdekű adat kiadását milyen indokkal kéri. Ezen indokolás legfeljebb az Infotv. 26-28. §-aiban részletezett közérdekű adat megismerése iránti igény általános szabályaira vonatkozóan lenne elfogadható, ettől azonban jól elkülöníthető az Infotv. 31. §-a által szabályozott eljárási szakasz, ahol is az adatigénylési kérelem elutasítását követő kvázi jogorvoslati eljárásról van szó, melyre a Pp. szabályai az irányadók. Ebből következően az eljáró bíróság Pp. szerinti kötelezettsége a kereset fenti szempontú vizsgálata.