A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20458/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 57. §, 236. §] Bírók: Hőbl Katalin, Madarász Anna, Tölg-Molnár László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23722/2008/10., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20458/2010/3.*, Kúria Pfv.21403/2011/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9. Pf. 20.458/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, a Debreczi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Debreczi Géza ügyvéd ) által képviselt felperesnek a Mihály Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mihály Róbert ügyvéd ) által képviselt Szabó Péter ( 1042 Budapest, Kemény Gusztáv u. 6. II. 10. ) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. november 10. napján kelt 28. P. 23.722/2008/10. számú ítélete ellen az alperes 2010. február 5. napján 11. sorszámon előterjesztett és 2010. március 10. napján 13. sorszámon megindokolt fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 ( tizenöt ) napon belül 35.000 ( harmincötezer ) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy az állam javára, az adóhatóság felhívására az ott írt módon és időben fizessen meg 85.200 ( nyolcvanötezer-kettőszáz ) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A felperes 2008. július 9. napján előterjesztett keresetlevelében 1.420.630 Ft és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Követelését arra alapította, hogy "...." adóssal szembeni az alperes, mint önálló bírósági végrehajtó előtt folyamatban volt végrehajtási ügyében az alperes mulasztása miatt elévült a végrehajtási joga, így az adóstól a követelése nem térült meg. Az alperes a Vht. 5. § (1) bekezdésében szabályozott cél elérése érdekében az adós ingatlanának lefoglalásán túlmenően semmilyen az elévülést megszakító végrehajtási cselekményt nem teljesített, a végrehajtási jog elévülése kizárólag az alperesnek felróhatóan következett be. A felperes csak az adós által a B. IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt 12. P. XV. 21.2../2007. számon kezdeményezett végrehajtás megszüntetése iránti perből szerzett arról tudomást, hogy az alperes 2000. július 21. és 2005. július 21. napja között semmilyen végrehajtási cselekményt nem végzett. A felperes a végrehajtási lapon akként nyilatkozott, hogy a végrehajtási cselekmények foganatosításánál nem kíván jelen lenni, és a Vht. 38. § (2) bekezdése értelmében a végrehajtást kérőt csak akkor kell a végrehajtási cselekményekről értesíteni, ha ezt kéri. A felperes nem kívánta ellenőrizni az alperes eljárását, mert egyrészt ez nem feladata, másrészt bízott abban, hogy az alperes a jogszabályoknak megfelelően teljesíti a közfeladatát. Az alperes mulasztásáról nem tudhatott, így jogorvoslatot sem vehetett igénybe olyan végrehajtási cselekmény érdekében, ami alkalmas lett volna az elévülés megszakítására. A végrehajtási ügy értéke 1.322.727 Ft volt, a végrehajtás megszüntetése iránti perben 42.400 Ft perköltség, továbbá az alperes javára 55.503 Ft megfizetésére kötelezték, vagyis kára 1.420.630 Ft. Kártérítési igényét a Ptk. 339. § (1) és a 349. § (1) bekezdéseire alapozta. 2007. szeptember 15. napjától a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes kára és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés hiányára hivatkozott valamint arra, hogy a felperes nem tett eleget a Ptk. 340. § (1) bekezdése szerinti kárelhárítási kötelezettségének. A felperes kérelmére az adós ingatlanára foganatosított megkeresést a végrehajtási jog bejegyzésére, és ez meg is történt, de erről csak 2006. november 13-án kapott tájékoztatást külön megkeresésre. Egyébként pedig a felperes nem kérte az ingatlan értékesítését. Mivel a végrehajtási lapon jelzett végrehajtási cselekményen túl nem terjeszkedhetett, ezért további végrehajtási cselekményt nem foganatosított. A felperes végrehajtási kifogással nem élt, vagyis a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslatot nem vette igénybe. Az összegszerűségre nem tett észrevételt. Nem vitatta, hogy 2000. július 21. és 2005. július 21. napja között nem történt végrehajtási cselekmény. Az elsőfokú eljárásban akként nyilatkozott, hogy a 2002. augusztus 9. napján felvett 11. sorszámú jegyzőkönyvet a végrehajtás megszüntetése tárgyában indított perben a bíróság nem vette figyelembe, és indokát sem adta ennek. Igaz ez a jegyzőkönyv a felperesnek nem lett kézbesítve. A végrehajtást kérő feladata, hogy a végrehajtási lapon az adós vagyonára vonatkozó adatokat szolgáltassa, és a végrehajtó feladata csupán a végrehajtási lapban foglaltaknak megfelelően a követelés behajtása, illetve - ha szükséges -, a Vht. 47. §-a szerinti megkeresések megtétele.