ÍH 2023.24 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE, HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM, KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA

A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdésének első mondata két törvényi tényállást foglal magában. A vezető tisztségviselő felelőssége vagy a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkentő magatartásért állhat fenn, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsító más magatartásért. A felperesnek mindegyik törvényi tényállás esetében keresetlevelében, a határozott keresetei kérelem (petitum) részeként meg kell jelölnie azt az összeget, amelyre vonatkozóan a vezető tisztségviselő felelősségének a fennállását állítja, az első fordulat esetén azt az összeget amellyel a vezető tisztségviselő magatartása miatt az adós vagyona csökkent, a második fordulat esetében azt, amelyért a vezető tisztségviselő magatartása miatt az adós gazdálkodó szervezet nem tud helytállni a hitelezők felé. Ha a kereseti kérelem (petitum) nem felel meg e követelménynek, a keresetlevelet vissza kell utasítani. [Csődtv. 33/A. § (1) bekezdés, Pp. 170. §, 176. § (2) bekezdés]

A felperes keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 33/A.§ (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az I-V. rendű alperesek, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelező érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelező követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

Keresetlevelében előadta, hogy a jogerős ítélet kötelezte az I. Zrt.-t, a H. Kft.-t és a K. Kft.-t 209.942.856 forint és járulékai megfizetésére, a követelésből 21.159.074 forint térült meg, az I. Zrt.-vel szemben indított végrehajtás a gazdálkodó szervezet felszámolására tekintettel megszüntetésre került, a perben érvényesített követelésre az I. Zrt. céltartalékot nem képzett, a hitelezői követelés megtérülése kétséges. Az V. rendű alperesekkel szemben a keresetét a Csődtv. 33/A. § (2) bekezdésére alapította, árnyékvezetői szerepét állítva.

Az elsőfokú bíróság 9. sorszám alatti végzésével, határidő tűzésével, a hiányok megjelölésével a keresetlevél visszautasításának terhe mellett a felperest hiánypótlásra hívta fel. Ennek keretében - egyéb hiányok mellett - felhívta a felperest, hogy a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet terjesszen elő, konkrétan jelölje meg, hogy azzal okozati összefüggésben, hogy az I-V. rendű alperesek a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, a gazdálkodó szervezet vagyoncsökkenésére alapítja-e a keresetét - ha igen, konkrétan, összegszerűen jelölje meg a vagyoncsökkenés mértékét -, vagy arra alapítja a keresetét, hogy azzal okozati összefüggésben, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. Felhívás történt arra az esetre is, ha a felperes keresethalmazatot kíván előterjeszteni.

Felhívta az elsőfokú bíróság a felperest arra is, hogy nyilatkozzon arról, miben áll a gazdálkodó szervezet vezetőinek azon magatartása, mely szerint vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követő időszakban, külön-külön térjen ki e körben az I-V. rendű alperesek magatartására és az V. rendű alperes árnyékvezetői minőségére is, valamint arra, hogy az I-V. rendű alperesek magatartásával mennyiben áll okozati összefüggésben - vagyoncsökkenésre hivatkozás esetén - a gazdálkodó szervezet vagyonának csökkenése, megjelölve annak mértékét összegszerűen is, továbbá adja elő a vagyoncsökkenés mértékét alátámasztó tényeket is. Kiterjedt a felhívás arra, hogy a felperes a fentiek szerint előadott kereseti kérelmet megalapozó tényekre is figyelemmel adja elő az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, valamint a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. Tájékoztatta a felperest arról, hogy az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, illetve az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést is konkrétan a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelemmel összefüggésben kell előadni.

A felperes a hiánypótlásra felhívásra 10. sorszám alatt keresetét a következők szerint terjesztette elő: "felperes kéri annak megállapítását, hogy az I-V. rendű alperesek, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelező érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, amelyre tekintettel az alperesek a kielégítetlenül maradt hitelezői igényekért összesen 339.161.844 forint erejéig egyetemleges felelősséggel tartoznak". Előadta, hogy a Csődtv. 33/A.§ (1) bekezdés második fordulatára - mely szerint a hitelezők követelése teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat - a továbbiakban nem kívánt hivatkozni.

A vagyoncsökkenés körében hivatkozott arra, hogy az eljárást megindító beadványában részletes tényállításokat tett a polgári per alapjául szolgáló tényállítás kapcsán, melyben egy "res iudicata minőséggel rendelkező ítélettel" támasztotta alá állításait, hogy a polgári perben megítélt teljes összeg 2017. év elején készpénzben rendelkezésre állt az I. Zrt.-nél, amely összeg 3 év alatt terv szerinti veszteség formájában megfeleződött, a felszámolási eljárásban nincs fedezet a felperesi követelés kielégítésére. Utalt arra, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet 2019. évben, a gazdálkodó szervezet napelem parkja felének átruházásával következett be, amely időpontra a gazdálkodó szervezet eszközeinek értéke közel 150.000.000 forinttal csökkent a napelempark "ingyenes" átadása folytán. Hivatkozott arra, hogy a napelempark átruházása időpontja tekintetében okirat hiányában állítási, bizonyítási szükséghelyzetben van. Utalt arra, hogy a gazdálkodó szervezet céltartalékot nem képzett, 2019-2022. között 170.678.000 forint vagyoncsökkenés történt, majd állította, hogy a vagyonvesztés összegszerűsége a napelempark átruházási értéke, amely 180.000.000 forint.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176.§ (2) bekezdés e) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította hivatkozással arra, hogy a keresetlevél a Pp. 170.§ (2) bekezdése szerinti tartalmi elemeket a hiánypótlást követően sem tartalmazza teljeskörűen.