A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40352/2008/5. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §] Bírók: Felker László, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.352/2008/5.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lendvai András ügyvéd, 1126 Budapest, Hollósy S. u. 12.) által képviselt ..... I. r., ..... II. r. felperes által a Köteles Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Németh B. Róbert ügyvéd, 1118 Budapest, Gombócz Zoltán u. 14.) által képviselt ..... alperes ellen 57.709.359 forint és járulékai megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2008. április 11-én kelt 22.G.40.200/2008/7. számú ítéletével szemben a II. r. felperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 600.000 (hatszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperesi jogelőd ÁVÜ 1992. február 10-i határozatával 31.317.600 forint készpénzt, 1992. július 16-i határozatával az un. ..... központi telephelyének kezelői jogát, majd 1994. április 12-i határozatával 1994. március 30-i hatállyal a ..... szám alatti ingatlan kezelői jogát vonta el a ..... (a továbbiakban vállalat) az 1990. évi VII. tv. 12. §-a, illetve az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a alapján.

A vállalattal szemben saját kezdeményezésre csődeljárás indult, amely 1992. április 23-án került közzétételre.

Alperesi jogelőd a vállalatot 1992. július 16-án államigazgatási felügyelet alá vonta.

A vállalat és hitelezői közötti 1992. július 22-i csődegyezségi tárgyaláson az alperesi jogelőd képviselője úgy nyilatkozott, az ..... a törvény értelmében kezességet vállal a hiteltartozások kiegyenlítéséért, amennyiben a felszámolás során nem lesz elég fedezet a hitelezők kifizetésére".

A csődeljárás sikertelensége következtében a vállalat 1995. március 30-ától felszámolás alatt áll, a felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van.

A vállalat elleni felszámolási eljárásban más hitelezők mellett a jelen per tárgyát képező 25 követelés (a továbbiakban perbeli követelések) eredeti jogosultjai .......... is hitelezői igénybejelentést tettek.

A felszámoló követeléseiket "f" és "g" kategóriába tartozóként nyilvántartásba vette majd 2000. május 22-én kelt, a követelések eredeti jogosultjaihoz címzett levelében azt közölte, "az eljárás lezárásakor az "f" és "g" kategóriába sorolt hitelezői igények megtérülésének mértéke valószínűsíthetően 0 %".

A perben nem álló ... 1998-ban engedményezéssel megszerezte a vállalattal szembeni hitelezői követelések egy részét és megfizetésük érdekében egyeztető tárgyalásokat folytatott az alperesi jogelőd .....-vel (a továbbiakban alperes) a vagyonelvonás miatti helytállási kötelezettségére tekintettel.

Az alperes jogtanácsosa 2000. május 8-án kelt levelében közölte a ... ügyvezetőjével azt is, "az ...... a jogszabály szerint járó fizetési kötelezettségét teljesíti, azonban a fenti körülmények tisztázása, valamint az ügy mielőbbi rendezése érdekében szükségesnek tartjuk, egyben javasoljuk, hogy szóbeli egyeztetésre kerüljön sor".

Egyebekben a levél arra is utal, a ... arra is hivatkozik, legnagyobb hitelezőként, "az érintett teljes hitelezői állomány meghatalmazottja", meghatalmazást azonban nem csatolt, aminek pótlása szükséges.

Ezt követően 2000. májusában a ... az alperes rendelkezésére bocsátotta a vállalat hitelezői, köztük a jelen per tárgyát képező 25 követelés eredeti jogosultjai által részére adott meghatalmazásokat.

A 2000. márciusában és áprilisában kelt okiratok szerint a meghatalmazás arra szól, hogy a meghatalmazott eljárjon az ...... kötelezettel szemben a .....-val szembeni vagyonelvonásból fakadó kezesi felelősségen alapuló követelés érvényesítése iránt, megkösse a követeléssel kapcsolatos megállapodást.

Az alperes vezető jogtanácsosa 2001. március 27-én kelt, a ... ügyvezetőjének címzett levelében a vagyonelvonásból eredő helytállási kötelezettség egyezség keretében történő rendezésére tett ajánlatra utalva közölte, az igazgatóság által az egyeztetési tárgyalások lefolytatására 2001. március 22-én adott felhatalmazás szerint "a megállapodás során a vagyonelvonás könyv szerinti értéke szolgál alapul" egyúttal kérte, a ... ennek ismeretében nyilatkozzon, fenntartja-e egyezségi ajánlatát, amennyiben igen, úgy személyes egyeztetésre kerülhet sor.

A ..... 2001. április 2-án kelt keresetlevéllel pert indított a PKKB-n a jelen per alperesével (jogelődjével) szemben 763.906 forint és járulékai megfizetése iránt a .....-tól történt vagyonelvonással összefüggésben az 1990. évi VII. törvény 12. § (3) bekezdése és a Ptk. 272. §-a szerinti kezesi felelősségére alapítva. A keresetlevél egyebek mellett azt is tartalmazza, a Legfelsőbb Bíróság a felszámoló által kezdeményezett perben hozott határozatát követően a ... és az alperes között egyezségi tárgyalások kezdődtek, amelynek várható sikerében bízva a ... a peres eljárás megindításától elzárkózott. Azonban a felek között "peren kívüli egyezség nem született", az alperes által előterjesztett egyezségi ajánlat elfogadhatatlan volt, a per megindítása ezért vált szükségessé.

A ... az utóbb a Fővárosi Bíróságra áttett per tartama alatt 2002. szeptember 27-én egyezségi ajánlatot tett az alperesnek. Az okirat szerint az egyezségi ajánlat megtételére a ".....-tól elvont" vagyonelemek miatti kezesi és kártalanítási felelősség megállapítása iránt a ... által indított perben került sor. Az okirat egyebek mellett rögzíti azt is, "amennyiben az ...... erre igényt tart, segítséget tudunk nyújtani hitelezőtársaink és az ...... közötti kölcsönösen előnyös megegyezések létrehozásában".

A per tartama alatt egyezség nem jött létre, a Fővárosi Bíróság 2002. október 17-én részítéletet hozott (18.G.40.568/2002/9.) amelyben a ... keresetét 144.271.780 forint és járulékai tekintetében megalapozottnak találta.

Ezt követően a ... és az alperes (jogelődje) 2003. március 27-i keltezéssel írásbeli egyezséget kötöttek. Ebben egyebek mellett rögzítették, a ".....-tól" történt vagyonelvonással összefüggésben az alperest törvény alapján terhelő kezesi és kártérítési felelősségből adódó igények érvényesítése iránt a ... által indított perben az első fokon eljárt bíróság előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított nem jogerős részítéletben marasztalta alperest. Az egyezséggel a ... a perben érvényesített valamennyi követelését kielégítetnek tekinti és kötelezettséget vállal arra, hogy a vállalattól történő vagyonelvonással összefüggésben alperessel szemben "sem kezesi felelősségből, sem kártérítési kötelezettségből adódóan további igényt nem érvényesít".

A jelen per tárgyát képező 25 követelés eredeti jogosultja követelését 2002. júniusa és decembere közötti időszakban engedményezéssel átruházta.

Az ..... I. r. felperes a .....-vel 2002. szeptember 27-én, a ..... 2002. október 9-én és a .....-vel 2003. január 29-én engedményezési szerződéseket kötött, amelyek értelmében a vállalat felszámolási eljárásában a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezői követelések közül többszörös engedményezés eredményeként megszerezte 25 hitelező jelen per tárgyát képező tőke- és kamatkövetelésből álló, 1992. február 10-én összesen 48.905.526 forintot, 1992. június 16-án összesen 57.709.359 forintot, 1994. március 20-án összesen 89.083.218 forintot kitevő követelését.