A Kúria Bfv.1519/2015/7. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 226. §, 227. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek., (4) bek.] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Tuba István

A határozat elvi tartalma:

A szabad véleménynyilvánítás határát átlépi az elkövető, ezért büntetlenséget nem eredményez, ha nagy nyilvánosság előtt közüggyel közvetett összefüggésben sem lévő, más személy becsületét sértő, lealacsonyító kifejezést használ, illetve más előtt ilyen tényt állít vagy híresztel (ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ).

***********

KÚRIA

Bfv.II.1519/2015/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év március hó 3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A rágalmazás vétsége és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Járásbíróság 3.B.244/2014/6. számú ítéletét és a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság Bf.227/2015/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A magánvádló magánvádja alapján eljárt Keszthelyi Járásbíróság a 2014. november 28. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 3.B.244/2014/6. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében [Btk. 226. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében [Btk. 227. § (1) bekezdés b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 80 napi tétel, napi tételenként 1.000.- forint, összesen 80.000.- forint pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett, valamint rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a 2015. június 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.227/2015/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentés, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett.

A terhelt felülvizsgálati indítványának indokai szerint:

1. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy hatályon kívül helyezést eredményező eljárási hibát követtek el az eljárt bíróságok, mivel a 2014. november 28. napján kihirdetett elsőfokú ítéletet csak 2015. június 1. napján kapta kézhez, míg a másodfokú bíróság 2015. június 30. napjára szóló idézését 2015. június 23. napján vette át. Így nem volt elegendő ideje védővel való egyeztetésre, bírósági iratok beszerzésére. Védekezését ellehetetlenítette az is, hogy a neki megküldött, másodfokú nyilvános ülésre szóló idézésen azt is feltüntették, hogy a magánvádló fellebbezést nyújtott be, illetve utaltak arra, hogy a Zala Megyei Főügyészség indítványát mellékelték, ilyen okiratok azonban ténylegesen nem léteztek. A tárgyaláson (helyesen: nyilvános ülésen) ragaszkodott védő jelenlétéhez, azonban ezt számára az eljáró másodfokú bíróság nem biztosította, kérelme ellenére a nyilvános ülést nem halasztotta el. Ezzel a fegyverek egyenlőségének elve és a tisztességes eljáráshoz való joga sérült.

2. A terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, ezért bűnösségének megállapítására ez okból törvénysértően került sor, mivel az általa közöltek nem valósítanak meg sem rágalmazást sem becsületsértést.

2/a. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatára, amely a közszereplő tekintetében a való tények feltárását - még ha alkalmas is e személyek társadalmi megbecsülésének csorbítására - minden esetben közérdekűnek kell tekinteni. Álláspontja szerint a magánvádló mint újságíró (és mint a ... állatmenhely sajtóreferense) egyértelműen közszereplőnek minősül.

Kifejtette azt is, hogy amennyiben a közösségben valakinek olyan információ kerül a birtokába, ami a közösségben közszereplői tevékenységet folytató személy rejtett vagy titkolt múltját tárja fel, alapvető erkölcsi felelőssége a közösség tudomására hozni, hogy a közszereplő megítélése "objektívebbé" váljék. Így az eljárt bíróságok a szabad véleménynyilvánítás jogát téves jogértelmezéssel korlátozták.

2/b. Állította azt is, hogy a magánvádló a ... internetes újságban a saját korábbi elítélését nyilvánosságra hozta.

2/c. A becsületsértés vétsége vonatkozásában vitatta, hogy a "seggfej" és "gyökér" kifejezések gyalázkodó vagy becsmérlő jellegűek lennének. Álláspontja szerint vizsgálni kell, hogy a szavak milyen kontextusban használhatók. Az internetes Népszótár szerint a "seggfej" szó jelentése "okos", "duplafejű", míg a "gyökér" szó jelentése "vamzer". Ő pedig ezen jelentésekre gondolt, amikor a szavakat leírta. Emellett a magánvádló neki személyesen nem jelezte, hogy sérelmesnek tartja e szavak használatát.

2/d. Utalt arra is, hogy - lényegében azonos tartalmú, jó hírnév sérelme miatti eljárásban - a magánvádló mint felperes keresetét a polgári bíróság elutasította.

2/e. Idézte továbbá a magánvádló által az interneten tett hozzászólásokat, amelyek - véleménye szerint - megbotránkoztatóak.

A terhelt indítványa a Be. 416. § (1) bekezdése a) és c) pontján, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdésének II/d) pontján alapul.

A magánvádló a terhelt felülvizsgálati indítványára észrevételt tett. E szerint a terhelt az elsőfokú eljárás során védő kirendelését nem kérte. Érdemben a magánvádló arra hivatkozott, hogy külsős újságíróként tevékenykedett, nem pedig fő- vagy másodállásban. Politikai tevékenységet nem végzett, politikai témájú írása sem volt, nem tagja pártnak sem. Álláspontja továbbra is az, hogy nem közszereplő. Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.

III. A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, részben pedig törvényben kizárt.

A magánvádló által indítványozott elutasításnak nem volt helye, mivel a felülvizsgálati indítvány a törvényben (a Be. 416. § (1) bekezdésében) meghatározott felülvizsgálati okokra hivatkozott, és az más okból sem volt a törvényben kizárt. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítvány tartalmát érdemben vizsgálta.

1.

A Kúria elsődlegesen a magánvádló védő jelenlétével kapcsolatos kifogását vizsgálta. Ez ún. feltétlen eljárási szabálysértés lehet, amely a marasztaló jogerős ügydöntő határozat kötelező hatályon kívül helyezését, és az eljárás megismétlését vonhatná maga után. Jelen esetben azonban ilyen eljárási szabálysértés nem valósult meg.

Az ügy tárgyára vagy más okra figyelemmel az eljárásban védő részvétele nem volt kötelező (Be. 46. §, Be. 246. § (1) és (2) bekezdés).

Az elsőfokú bírósági eljárás jegyzőkönyvei szerint - ahogy arra a magánvádló is utalt az ellenkérelmében - a terhelt védő kirendelését nem kérte. A másodfokú nyilvános ülés szabályai a másodfokú tárgyalás szabályaival egyezőek (Be. 362. § (1) bek., Be. 366. §). A nyilvános ülésen a kötelező védelem esetét kivéve a védő részvétele nem kötelező, erre az eljárási cselekményre a bíróság a védőt idézés helyett csak értesíti (Be. 361. § (4) bekezdés). A nyilvános ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a terhelt védő kirendelését nem kérte.