A Kúria Mfv.10161/2019/14. számú precedensképes határozata kártérítési járadék tárgyában. Bírók: Gál Attila, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit

A határozat elvi tartalma:

A nettó összegben folyósított nyugellátásból a már adófizetési kötelezettséggel nem terhelt (nettó) jövedelempótló kártérítési járadékot kell levonásba helyezni.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Mfv.I.10.161/2019/14.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró

Dr. Gál Attila bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. .......... jogtanácsos

Az alperes:

A per tárgya: jövedelempótló kártérítési járadék mértékének leszállítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.094/2018/27.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 51.M.1631/2017/36.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.094/2018/27. számú ítéletét az illetékre és a perköltségre vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 51.M.1631/2017/36. számú ítéletét megváltoztatja, és a felperest terhelő keresetveszteségi járadék összegét 2013. augusztus 7. napjától havi nettó 49.876 forintban, 2014. január 1. napjától havi nettó 51.073 forintban, 2015. január 1. napjától havi nettó 51.992 forintban, 2016. január 1. napjától havi nettó 52.820 forintban, 2017. január 1. napjától havi nettó 53.663 forintban, 2018. január 1. napjától havi nettó 55.681 forintban állapítja meg.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint együttes első- másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban együttesen felmerült 537.700 (ötszázharminchétezer-hétszáz) forint illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 1985. március 6-tól 1993. május 9-ig állt a felperes alkalmazásában darukezelőként. Foglalkoztatásával összefüggésben halláskárosodás alakult ki nála.

[2] A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 9.M.5627/2001/27. számú jogerős közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes az alperes halláskárosodás foglalkozási megbetegedéséért kártérítési felelősséggel tartozik. Az összegszerűségre folytatott eljárásban a bíróság 9.M.5627/2001/39. szám alatt hozott ítéletében kötelezte jelen per felperesét, hogy fizessen meg az alperesnek jövedelempótló kártérítést, nem vagyoni kártérítést, biztatási kárt és különböző jogcímeken kártérítéseket, valamint természetbeni juttatások ellenértékét. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 49.Mf.25.342/2005/12. sorszámú jogerős ítéletében a jövedelempótló kártérítés mértékét leszállította. Az ítélet 2005. évre nézve a munkavállaló átlagkeresetét 165.757 forintban rögzítette, a keresetveszteségi járadék mértékét 2006. július 1-től havi 149.179 forintban határozta meg.

[3] Jelen per alperese 2007. február 12-én újabb keresetet terjesztett elő, amelyben jövedelempótló kártérítési járadékának felemelését kérte. A felek között megállapodás jött létre, amely szerint az alperes kártérítési járadéka a 2008. május 1-től járó 209.938 forint átlagkeresetre figyelemmel 177.398 forint lett.