A Nyíregyházi Törvényszék Bf.299/2016/4. számú határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 8. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 396. §] Bírók: Gulácsiné dr. Torda Gabriella, Lengyelné dr. Katona Piroska, Murvayné dr. Márkus Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1242/2013/38., *Nyíregyházi Törvényszék Bf.299/2016/4.*, Kúria Bfv.1803/2016/5. (BH 2017.7.217)

***********

Nyíregyházi Törvényszék

N y í r e g y h á z a

1.Bf.299/2016/4. szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Nyíregyházán, 2016. év október hónap 06. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés adatai alapján 2016. október 19. napján meghozta a következő

Í t é l e t e t

A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt P.Z. vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Járásbíróság 2016. év március hó 31. napján kihirdetett 43.B.1242/2013/38. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott terhére megállapított bűncselekményeket 1 rendbeli, az 1978. évi IV. tv. 298/D. § a.) pontja szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének minősíti.

Mellőzi a szabadságvesztés kiszabását.

A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 5.000.- (ötezer) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott 1.000.000.- (egymillió) forint pénzbüntetést kell megfizetni az elsőfokú ítélet felhívása szerint.

A vádlottal szemben kiszabott büntetés nem halmazati.

A vagyonelkobzás összegét 18.200.000.- (tizennyolcmillió-kettőszázezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

INDOKOLÁS

A Nyíregyházi Járásbíróság P.Z. vádlottat fenti számú ítéletével 1 rendbeli költségvetési csalás bűntette (2012. évi C. törvénnyel elfogadott Btk. 396. § (1) bekezdés a.) pont, (3) bekezdés a.) pont), és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk. 345. §) miatt halmazati büntetésül 1 év 3 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte.

A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000.- forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése estén annak átváltoztatási módjáról, a vádlottal szemben 8.698.054.- forint összegre vagyonelkobzást rendelt el, és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás végett, a pénzbüntetés egynapi tételre eső összegének lényegesen magasabb értékben történő meghatározása végett, míg a védő a nyilatkozattételre fenntartott határidőn belül elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség a fellebbezés indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételére eső összege meghatározásánál figyelmen kívül hagyta a vádlott tárgyaláson vagyoni helyzetére, jövedelmére tett nyilatkozatát. Ebből pedig az állapítható meg, hogy a vádlott igen tehetős, jelentős számú ingatlan tulajdonosa, illetőleg haszonélvezője, melynek fényében indokolatlan az egynapi tételre eső összegnek mindösszesen 2.000.- forintban, tehát a törvényi minimumhoz közelítő mértékben történő meghatározása.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség képviselője a Bf.668/2016/1,2. számú átiratában az ügyész fellebbezését indokainál fogva fenntartotta. A védő elsődlegesen felmentést, másodlagosan enyhítést célzó fellebbezését pedig nem tartotta alaposnak.

A főügyészség érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozott, az a feltárt bizonyítékokkal összhangban áll, és alapvetően törvényesnek tartotta a cselekmény minősítését is. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a 2012. évi C. törvény rendelkezéseit. Összességében az nem eredményez enyhébb elbírálást az elbíráláskor hatályos törvényhez képest annál is inkább, mert az új Btk. szabályai szerint a kiszabható szabadságvesztés mértéke 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedhet, szemben az elkövetéskor hatályos kiszabható büntetési tételkerettől, amely 2 hónaptól 7 év 6 hónapig terjed.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta egyrészt a cselekmények minősítését, másrészt pedig a kiszabott büntetés mértékét illetően is. Kifejtette, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek száma igazodik a vádlott és a bűncselekmény társadalomra veszélyességéhez, a bűnösségi körülményekhez, ugyanakkor az egynapi tétel összegének meghatározásakor az elsőfokú bíróság a vádlott eljárás során feltárt jövedelmi, vagyoni viszonyait nem vette kellően figyelembe, így annak mértéke eltúlzottan enyhe.

Összességében az ítélet megváltoztatását, a vádlott terhére rótt cselekmények elkövetéskor hatályos, 1978. évi IV. tv. szerinti minősítését, a pénzbüntetés egynapi tétele összegének felemelését, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről szóló rendelkezés mellőzését, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen jelen lévő védő a bejelentett fellebbezését kiterjesztve tartotta fenn, harmadsorban az ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás felderítetlensége miatt megalapozatlan, minthogy nem tárta fel a bíróság, hogy a vádlott és ifj. T.M. között milyen mögöttes polgári jogügylet jött létre, és ebből adódó kamatfizetési kötelezettsége ifj. T.B.

A vádlott maga sem vitatta, hogy id. K. CS., és ifj. T.M. részére időnként kölcsönt nyújtott, azonban azt baráti szívességből tette, kamatfizetés kikötése nem történt.

Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését anélkül vetette el, hogy különös gonddal vizsgálta volna a kölcsön vevő személyek szavahihetőségét, azt, hogy ténylegesen részükről kamatfizetés történt, vagy pedig a kölcsönadott tőke időszakos törlesztése.

Semmilyen okirattal a sértettek nem igazolták, hogy az általuk közölt összegű kamat átvételére - átadására sor került, az pedig még inkább nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott meg is kapta azt, azaz eljutott hozzá a sértettek által hivatkozott összeg.

A védő rámutatott arra is, hogy a vádlott és ifj. T.B. között párhuzamosan egy gépjárművel kapcsolatos másik jogügylet is köttetett, amelyből szintén tartozása keletkezett a vádlott felé ifj. T.B.. Az ebből eredő elszámolási vita érdekeltté teszi abban, hogy a bíróság milyen kamatfizetési kötelezettséget ró a vádlott terhére.