A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21243/2017/7. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 121. §, (1) bek., 253. §, (2) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, (1) bek., 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. §, (3) bek., 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, 28. §, (3) bek., 29. §, (1) bek.] Bírók: Bleier Judit, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf...../2017/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Váci Árpád ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek az Őszy Ügyvédi Iroda (fél címe 1 ., ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. szeptember 11. napján kelt, 37.Z/P....../2017/9. számú ítélete ellen a felperes 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget.

A tényállás szerint a felperes 2017. március 27-én elektronikus levélben kérdezte az alperestől, hogy mekkora összegű volt évenként Budapest Főváros középiskoláinak költségvetési támogatása és összes kiadási előirányzata a 2013-2017. év közötti időszakban működési kiadások, személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok, illetve felhalmozási kiadások szerinti bontásban. Kérte továbbá, hogy az alperes küldje meg részére Budapest Főváros középiskoláinak 2013-2017. év közötti költségvetési tervének bevételi és kiadási fő összesítő táblázatait. Az alperes az adatigénylésre nem válaszolt.

A felperes keresete arra irányult, hogy részére e-mail címére (a.....@gmail.com) elektronikus formában adja ki az alperes az arra vonatkozó adatokat, hogy mekkora összegű volt évenként Budapest Főváros működési kiadások, személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok, illetve felhalmozási kiadások. Kérte továbbá kiadni Budapest Főváros középiskoláinak 2013-2017. év közötti költségvetési tervének bevételi és kiadási fő összesítő táblázatait.

Majd 7. sorszámú előkészítő iratában keresetét akként módosította, hogy annak kiadására kéri az alperest kötelezni, hogy mekkora összegű volt évenként a K. I. K. fenntartásában lévő Budapest Fővárosban lévő középiskoláinak költségvetési támogatása és összes kiadási előirányzata 2013-2017. év közötti időszakban működési kiadások, személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok, illetve felhalmozási kiadások szerinti bontásban. Emellett adja ki az alperes a K. I. K. fenntartásában lévő Budapest Fővárosban lévő középiskoláinak 2013-2017. év közötti költségvetési tervének bevételi és kiadási fő összesítő táblázatait.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az adatigénylés nem volt elég pontos, abból nem lehetett egyértelműen meghatározni, hogy mely oktatási intézményekre vonatkozó, milyen adatok kiadását kérte a felperes. Túl ezen az adatigénylés olyan adatkört is érintett, amelynek nem kezelője.

Az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta megalapozottnak.

Rögzítette, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 29. § (1) bekezdésében írt határidőn belül az alperes az adatigénylésben foglaltaknak nem tett eleget. Az alperesi Alapító Okirat, a 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, illetve a 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. § (3) bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy az alperes a köznevelési intézmények egy része tekintetében gyakorolt, gyakorol fenntartói jogokat. Köztudomású tényként fogadta el, hogy Budapesten egyházi jogi személy és más személy, szervezet által fenntartott köznevelési intézmény is van. Erre tekintettel úgy értékelte, hogy a felperesi adatigénylés túl pontatlan, tág körű volt, hiszen nyilvánvalóan olyan adatkört is felölelt, amellyel az alperes nem rendelkezett, ekként az adatigénylésnek objektív okokból nem tehetett eleget. Kifejtette, hogy a felperes a keresetét nem pontosította, hanem megváltoztatta, mivel az adatok körét, vagyis a kereset tartalmát változtatta meg. Így olyan kereseti kérelmet kívánt érvényesíteni, amely tekintetében nem állnak fenn az Infotv-ben foglalt feltételek, ugyanis ezen adatigényléssel a pert megelőzően nem fordult az alpereshez. Ezért a törvényszék a felperes keresetét elutasította.

Végül rámutatott, hogy noha az alperes az Infotv. 28. § (3) bekezdésében foglalt igénypontosításra való felhívási kötelezettségének nem tett eleget, ez a körülmény azonban az ügy mikénti eldöntése során nem volt értékelhető.

A döntés ellen a felperes fellebbezett, ebben az ítélet megváltoztatását és az alperesnek a 7. számú előkészítő iratban foglalt keresetben megjelölt közérdekű adatok kiadására való kötelezését kérte.

Álláspontja szerint az ítélet jogszabálysértő, mert az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, a kérelem a hatáskörébe és illetékességébe tartozó, közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett olyan információk kiadására irányult, amelyeknek birtokában van, vagyis adatgazda. Hangsúlyozta, hogy az alperes nem vitatta, hogy a kért adatok közérdekűek, és azt sem, hogy azok a rendelkezésére állnak. Előadta, hogy a kereseti kérelemben nem az igényelt adatokat változtatta meg, hanem az adatok körét leszűkítette és valamennyi fővárosi középiskola helyett kizárólag az alperes fenntartásában lévő fővárosi középiskola tekintetében tartotta fenn a kérelmét. Ez pedig mindenben megfelelt az Infotv-ben foglalt feltételeknek. Érvei szerint az alperes az adatok kiadása iránti igényt a 2009. évi CXXXI. törvénnyel kihirdetett Tromsoi Egyezmény 5. cikkének megsértésével, a Kúria Pfv.IV......./2012/5. számú ítéletében kifejtett álláspontjával ellentétesen, jogosulatlanul utasította el, illetve tagadta meg, ekként az adatok kiadására kötelezhető. Hivatkozott továbbá a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban kifejtettekre is, aminek alapján megállapítható, hogy az alperes Alaptörvényben rögzített alapjogot sértett meg az adatkiadás megtagadásával.