A Győri Ítélőtábla Gf.20167/2014/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 221. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 236. §, 276. §, 327. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék G.20955/2013/12., *Győri Ítélőtábla Gf.20167/2014/4.*

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.167/2014/4.szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Koszorú István ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Győri Törvényszék 2014. május 27. napján kelt G.20.955/2013/12. számú ítélete ellen a felperesek részéről 13. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, az alperesnek pedig 15 napon belül 1.000.000,- (Egymillió) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 1.500.000,-Ft feljegyzett illetéket, az alperesnek pedig 15 napon belül 2.000.000,-Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

Határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes és az adós ("A" Korlátolt Felelősségű Társaság) 2007. december 18-án kölcsönszerződést kötöttek, melynek értelmében az alperes az adósnak 210 millió Ft-nak megfelelő CHF-kölcsönt nyújt részben hitel kiváltásra, részben beruházásra. Az alperes a kölcsön fedezetéül a település -i ..., /..., /..., /....., /...., /...., /...., /..., /...., /...., /...., /...., /..., /...., /...., /...., /....., /...., /...., /..., /...., /...., /..... hrsz-ú ingatlanokra egyetemes jelzálogjogot, a település 2-i .... hrsz-ú ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztetett be. A kölcsöntartozást "B" vel kötött készfizető kezességi szerződés is biztosította.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2008. március 31-én bérbe vette az adós tulajdonában álló "C" Hotelhez tartozó ingatlanokat. Az adós által épített társasház szállodává alakításához további kölcsönre volt szükség, így az alperes és az adós 2008. április 21-én módosították a kölcsönszerződést, eszerint az alperes további 30 millió Ft-nak megfelelő CHF kölcsönt nyújtott az adósnak. A kölcsön fedezete a kölcsönszerződésben szereplő biztosítékokon túlmenően kiegészült a felperes készfizető kezesi szerződésével. A módosítást a felperes is aláírta és 2008. április 21. napján készfizető kezességet vállalt az adós összesen 240 millió Ft-nak megfelelő kölcsöntartozásáért.

Az alperes és az adós 2008. június 17-én módosította a kölcsönszerződést, melynek értelmében az alperes további 20 millió Ft-nak megfelelő kölcsönt nyújtott az adósnak. A kölcsönszerződéshez kapcsolódó készfizető kezességi nyilatkozat 2008. június 23-án került közjegyzői okiratba foglalásra.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperessel kötött bérleti szerződésből az adóst megillető bérletidíj-követelést a perbeli kölcsöntartozás megfizetésének biztosítékaként az adós 2008. december 15-én az alperesre engedményezte.

A felperes 2009. április 15-én 3.600.000,-, július 24-én 2.951.614,-, míg november 17-én 2.945.000,-Ft-ot fizetett meg az alperesnek.

Az alperes az adós fizetési kötelezettségének nem teljesítésére tekintettel 2010. december 1-jén azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést. A végrehajtási záradékkal ellátott kölcsönszerződések alapján a felperessel szemben végrehajtási eljárás indult. Az adós 2011. november 25-én felszámolási eljárás alá került, mely még nem fejeződött be, az alperest a felszámolási eljárásban hitelezőként nyilvántartásba vették.

Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában mindenekelőtt kiemelte, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §-a folytán a felek jogvitájában az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az alkalmazandóak.

Az elsődleges - a kezességi szerződés megtámadására irányuló - kereseti kérelem körében az alperes ezirányú hivatkozásával szemben úgy foglalt állást, hogy a felperes a megtámadási jogát a Ptk. 327. §. alkalmazása mellett a Ptk. 236. §. (1) bekezdése szerinti határidőn belül érvényesítette, a megtámadási jog nem évült el. Erre figyelemmel a tévedésre, közös téves feltevésre, illetőleg a megtévesztésre alapított megtámadási keresetet érdemben vizsgálta.

Kiemelte, hogy csak a szerződést érintő lényeges körülményre vonatkozó tévedés eredményezheti a szerződés érvénytelenségét. A tévedésnek és a tévedéssel érintett körülménynek pedig a szerződés megkötésekor kell fennállnia. Lényeges körülmény utólagos meghiúsulása nem eredményezi a Ptk. 210. §-a szerint a szerződés érvénytelenségét. A készfizető kezesi szerződés esetében az adós pénzügyi helyzete a szerződés megkötése szempontjából lényeges körülmény. Azonban az, hogy az alperes, mint hitelező később a kölcsönszerződés megkötése, illetve annak módosítása során milyen módon járt el, a kezességi szerződés megkötése szempontjából a Ptk. 210. §-a vonatkozásában nem vizsgálandó. A szerződés teljesítése során kifejtett tevékenység a szerződés tévedésre vonatkozó megtámadása szempontjából nem vehető figyelembe. A Ptk. 210.§-a szerint nem tévedés az, ha a félnek a vele szerződő fél szerződés megkötése utáni magatartását illető elvárása nem teljesül.