A Fővárosi Törvényszék P.22032/2010/56. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 84. §, 141. §, 164. §, 206. §, 224. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. §, 207. §, 234. §, 237. §, 296. §, 301. §, 365. §, 375. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P. .../2010/56.szám

a Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neve (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

a személyesen eljárt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe szám alatti lakos) I.r.

és az I.r.alperes által képviselt

II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe szám alatti bejelentett lakhelyű lakos) II.r. alperes ellen

szerződés érvénytelensége miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy a felperes és I.r.alperes 2008.december 2.napján kötött, majd 2009.január 15.napján módosított kölcsönszerződése a havi 10%-os ügyleti kamatra vonatkozó kikötés tekintetében uzsorás, így semmis. A bíróság a kamatot havi 2%-ra mérsékli, s rögzíti, hogy I.r.alperes felé 5.241.614,- forint, és ennek 2008.december 2.napjától havi 2%-os kamatával, továbbá 2009.január 2.napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamat 1/3-át kitevő kamattal tartozik a felperes. Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi a felperest, 15 napon belül hozzátartozóival és ingóitól kiürítve bocsássa II.r.alperes birtokába a természetben ingatlan címe.szám alatt található ingatlant, s fizessen meg II.r.alperesnek 15 napon belül 27.000,- (Huszonhétezer ) forint perköltséget. Kötelezi a bíróság az I.r.alperest, fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 150.000,- (egyszázötvenezer) forint eljárási illetéket, a további 450.000,- (négyszázötvenezer) forint illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes tulajdonában állt a ingatlan címe.szám alatt található, ingatlannyilvántartásban szám.hrsz. alatt bejegyzett ingatlan. Felperesnek hiteltartozása állt fent a 1-es cég neve ZRt felé, 2005.november 28-i szerződés alapján, amelyben vételi jogot engedett fenti ingatlanára, a hitelezőjének 5.120.000,- forintos értéken meghatározva ingatlana vételárát. 2008.november 3-án 5.030.122,- forint tartozása állt fent felperesnek a 1-es cég neve ZRt felé. 2008.november 27.napján ingatlan értékbecslést készített a 2-es cég neve Kft megbízásából egy ingatlan értékbecsléssel foglalkozó cég és 10.000.000,- forintra értékelte felperes ingatlanát, felperes ugyanis a 2-es cég neve Kft-től 6.000.000,- forintos hitelt szeretett volna felvenni 120 hónapra, a 1-es cég neve ZRt felé fennálló tartozása kiegyenlítése végett. Ez ügyben hitelkérelemmel is élt a 2-es cég neve Kft felé, azonban hitelezője, a 1-es cég neve ZRt felé fennálló tartozását minél hamarabb ki kellett, hogy elégítse így 2008.december 2.napján ismerőse által bemutatva I.r.alperesnek kölcsönszerződést kötött I.r.alperessel, fenti ingatlanát jelzálogjog fedezetül adva. 5.831.614,- forintban rögzítették a felperesnek átadott kölcsön összegét azzal, hogy a 1-es cég neve ZRt felé 5.030.122,- forint tartozása áll fent felperesnek, a 3-as cég neve felé, akinek mint jogosultnak végrehajtási joga is bejegyzésre került, 211.492,- forint tartozása állt fenn felperesnek, így fenti tartozások kiegyenlítésére nyújtotta I.r.alperes a fent utalt összeget felperesnek rögzítve, hogy átutalással teljesít a hitelező illetve a végrehajtási jogosult felé I.r.alperes, és készpénzben adott át felperesnek 590.000,- forintot. Ez utóbbi összeget azonban a felperes nem kapta kézhez, a 1-es cég neve ZRt felé átutalt pénzből 4.802.340,- forintot fordított a 1-es cég neve ZRt a hitel kiegyenlítésére, az előtörlesztésre figyelemmel kedvezményt biztosítva felperes javára és az átutalónak (I.r.alperesnek) visszautalva a fennmaradó összeget, és a 3-as cég neve felé fennálló felperesi tartozás is kielégítésre került. Az I.r.alperes által folyósított összeget 2009.január 2-áig vállalta megfizetni a Ptk.-ban rögzített késedelmi kamattal terhelten felperes. Mivel a 2-es cég neve-től nem kapta meg fenti határidőig az igényelt hitelt, január 15-én módosították a felek a 2008.decemberében kötött kölcsönszerződésüket rögzítve, hogy 5.870.000,- forint megfizetését vállalja a felperes 2009.április 17.napjáig, 2009.január 2.napjától havi 10% ügyleti kamat kikötésével. Ezen a napon vételi jogról szóló megállapodást is kötöttek a felek rögzítve, hogy 5.760.000,- forintos kölcsön tárgyában jött létre szerződés a felek közt, ennek nem teljesítése esetére 8.460.000,- forint opciós vételár kikötése mellett 2014.április 17-ig biztosította a felperes I.r.alperes felé a fent utalt, korábban jelzálogjog fedezetül lekötött ingatlana megvételét, az utalt vételáron.

2009.január 16.napjával felszámolás alá került a 2-es cég neve Kft, felperes nem kapta meg tőlük a közreműködésükkel igényelt 6.000.000,- forintos kölcsönt, s az I.r.alperes felé sem tudott lejárati határidőig teljesíteni, így 2009.május 14.napján keltezetten I.r.alperes élt vételi jogával, beszámítása szerint felperesnek ekkor 8.594.267,- forint tartozása állt fenn, így az ingatlan birtokba adására szólította fel őt, a felperesi tartozás beszámításával, miután a vételi jogot alapító szerződésben rögzítették, hogy a vevő jogosult beszámítani az adósnak a vevővel szemben a nyilatkozat megtételének napján fennálló kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozását, és az ingatlant terhelő minden egyéb tartozást. A beszámítás után (esetleg) fennmaradó vételárat a vevő azután volt köteles megfizetni az eladónak, hogy az ingatlant értékesítette, s kötelezettséget vállalt arra, hogy az értékesítés után az adósnak a vevő felé fennálló tartozását meghaladó vételárral a nyilatkozat eladó általi kézhezvételét követő 6 hónapon belül elszámol, leszámítva abból a kifizetett egyéb terheket, az értékesítés során az értékesítéssel összefüggő költségeket, illetékeket, adókat. Az eladó (felperesi adós) ezzel szemben vállalta, hogy az ingatlant a nyilatkozat kézhezvételétől követő 15 napon belül kiürített állapotban a vevőnek átadja. Az eladó kijelentette, az ingatlan kiürítése esetén sem maga, sem együtt élő családtagjai részére más elhelyezésre nem tart igényt.