BH 2011.3.76 I. A munkavállalók szociális érdekei miatt megtartott sztrájk jogszerű. A jogszerűség kérdését kizárólag az 1989. évi VII. törvény (Sztv.) alapján kell elbírálni.

II. Több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely törvénybe nem ütköző cél elérésére irányul [Sztv. 3. §, 5. §].

A kérelmező munkáltató kérelmében az I. rendű kérelmezett 2008. december 1-jei, valamint a kérelmezett szakszervezetek 2008. december 11-ei együttes sztrájk-követelései alapján a 2008. december 10-én megkezdett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte.

A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.

A munkaügyi bíróság a kérelem megalapozottságát a kérelmezettek által 2008. december 11-én közzétett, a korábban megfogalmazottakkal lényegében egyező együttes, 12 pontban megfogalmazott követelései alapján részletesen vizsgálta, és a felülvizsgálati eljárás szempontjából irányadó négy követelés alapján a sztrájk egésze tekintetében azt állapította meg, hogy az a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) 3. §-a alapján nem minősül jogellenesnek.

A munkaügyi bíróság a 12 követelés közül a következő négy követelés alapján vonta le a jogkövetkeztetését:

- "A Zrt. töltse fel a létszámhiányt minden munkakörben, nem tartható, és veszélyes is a rendszeres túlmunkavégzés. Egyes munkakörökben évek óta kötelező a túlmunka, a munkarendek kiszámíthatatlansága pedig a magánéletet is tervezhetetlenné teszi."

- "Bár a vaspondrók és hangyák jelentős részét követeléseink hatására idén ősszel kiirtották, a pihenő- és mellékhelyiségek állapota továbbra is méltatlan, ezekben biztosítsák az alapvető higiéniát és felszereltséget."

- "Kérjük a munkáltatót, hogy megszületett jogerős bírósági ítélet alapján még az idén szerezze vissza a magyar államtól a Zrt. üdülőjét, és a privatizációs szerződésben megjelölt határidő végéig azt kizárólag eredeti rendeltetése szerint hasznosítsa, és biztosítsa a munkavállalók számára a kedvezményes üdülés lehetőségét az ingatlanban."

- "Kérjük a bérfeszültség rendezését, mert nagy ellenérzéseket szül, hogy ugyanazon munkát végző emberek fizetései között óriási különbségek vannak."

A munkaügyi bíróság végzése indokolásában kifejtette, miszerint nincs jelentősége annak, hogy a munkarendet a hatályos kollektív szerződés miképp rendezi, mert a létszámhiánnyal összefüggő követelés nem értelmezhető akként, hogy az a hatályos kollektív szerződés megváltoztatására irányul. A munkaügyi bíróság szerint a munkakörnyezet megfelelősége olyan érdekvita, amely sztrájk-követelés alapja lehet, úgyszintén a jóléti ingatlanok használhatósága.

Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező és a II. rendű kérelmezett fellebbezett.