A Pesti Központi Kerületi Bíróság B.25036/2009/14. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/G. § (1) bek., (1) bek., (2) bek., (2) bek., 1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 182. §] Bíró: Stummer Attila

Pesti Központi Kerületi Bíróság

20.B.25.036/2009/14.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, a 2009. évi június 10. és 29. napján tartott nyilvános, folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

ÍTÉLETET:

vádlott

magyar állampolgár

bűnös:

becsületsértés vétségében (Btk. 180. § (1) bekezdés b) pont).

Ezért a bíróság megrovásban részesíti.

A bíróság a vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b) és c) pont) miatt emelt vád alól felmenti.

Kötelezi a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 (harminc) napon belül fizessen meg a pótmagánvádló részére 5.000 (ötezer) forint bűnügyi költséget.

INDOKOLÁS:

A pótmagánvádló 2007. június 14. napján tett feljelentést és terjesztett elő joghatályos magánindítványt a vádlottal szemben becsületsértés vétsége (Btk. 180. § (1) bekezdés b) pont) és folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés a)-b)-c) pont) miatt. Az alapeljárásban a másodfokú bíróság az iratokat megküldte az ügyésznek, majd miután a Központi Nyomozó Főügyészség közvádra üldözendő bűncselekmény hiányában az ügyiratot visszaküldte, a pótmagánvádló 2009. február 26-án nyújtotta be a vádindítványt. Ebben a vádlottat becsületsértés vétségével (Btk. 180. § (1) bekezdés b) pont) és folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségével (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b) és c) pont) vádolta.

A bíróság által megállapított tényállás:

A vádlott nős családi állapotú, gyermeke nincs. " ... " szakon doktori iskolát végzett, PhD fokozattal rendelkezik. Foglalkozása történész. A ... Intézetnél, dolgozik, mint tudományos munkatárs. Korábban tagja volt a ... bizottságnak. Havi jövedelme nettó 180.000 Ft. Vagyona egy lakásingatlan, amit 20 millió Ft banki tartozás terhel, és egy gépkocsi kb. 800.000 Ft értékben, továbbá két hektár parlag szőlő művelésű földterület. Büntetve nem volt, egy további magánvádas büntetőeljárás indult ellene: a Budai Központi Kerületi Bíróság 19.B.XII.292/2005/29.számú, a Fővárosi Bíróság 20.Bf.XII.9795/2007/4,számú ítéletével ítéletében rágalmazás vétsége (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b) pont) miatt megrovásban részesítette.

A vádlott történelmi dolgozatot tett közzé a Budapest ... szám alatti székhelyű ... által kiadott ... című lap ... számának 3. és 4. oldalán. A vádlott a publikációban a ... elnevezésű független békemozgalom 1983-ban ... eszközökkel történt felszámolásával foglalkozott és ennek során az adott időszakban a ... jogi karán a ... választott titkárhelyetteseként működő pótmagánvádlóról a következő tényeket állította.

A publikáció bevezetőjében: "A magyarországi ügynökbotrányok elfedik azt a tényt, hogy a legtöbb besúgás a Kádár-rendszerben nem az ügynökök, hanem az alkalmi, a társadalmi és a hivatalos kapcsolatok részéről érkezett. (...) Az állambiztonság a ... szemben csupán nyolc ügynököt tudott mozgósítani, akik csak jelentéktelen információt adtak. A besúgások és a megtorlás szempontjából sokkal fontosabbnak bizonyult az ... szt. tiszt, valamint a kilenc "hivatalos kapcsolat". A politikai munkatárs, ... alkalmi operatív kapcsolat (feltehetően a ... egyik tanára), az egyetemi párttitkár, a jogi kar párttitkára, valamint a jogi kar, a tanárképző kar, az egyetem és ....(nevét sajnos nem sikerült feloldanom), a ...titkárai."

A vádlott a cikk 3. fejezetében a következőket írta: "Elsősorban ... és a pótmagánvádló állt rendszeres és minden jel szerint kollegiális kapcsolatban az állambiztonsággal, sok esetben elébe menve elvárásainak."

A cikk 4. részében a következők szerepelnek a pótmagánvádló vonatkozásában: "ennél súlyosabban viselkedett a pótmagánvádló, aki 1983. március 24-én utasította a jog kari ... titkárt arra, hogy azonnal szedje le a ... plakátokat, mert az országnak nincsen szüksége egy ilyen semlegesen szervezetre, ezért ne is reklámozzák azt."

A cikk 5., "A ..., valamint pártszervek és ..." alcímű részében azt állította, hogy "...... volt az egyetlen, aki vállalta a karon a nyílt vitát a dialógussal szemben. Míg a pótmagánvádló hivatalos kapcsolatként a besúgásban, vagy a kemény kéz politikájának követelésében serénykedett, addig ő ehelyett legalább nyílt sisakkal képviselte a ... egyébként képviselhetetlen álláspontját." (...) "Szemben a pótmagánvádlóval és ... azonban ő legalább annyit megtett, hogy a nyilvánosság előtt, még ha általánosságban is, de saját felelősségét is megemlítette."

A következő, "... alcímű részben a következőket állítja: "Mivel fontos kérdés volt, hogy május 1-én ne történhessen semmi, ezért 1983. április 28-án az alezredes ... felhívta a ... ... helyettes figyelmét arra, hogy hivatalos kapcsolatain keresztül "nevelő jellegű beszélgetéseket" folytassanak az érintettekkel. A beszélgetések hatásának felmérését a hálózati személyek végezték el, illetve a végrehajtó dékán és kari párttitkár, mint hivatalos kapcsolat hivatalból jelentette az állambiztonságnak. (...) ... és a pótmagánvádló gondoskodtak a renitens hangok elnémításáról. Az 1983. március 30-i pártgyűlés az esetről így számolt be (...) A pótmagánvádló: olyan információi vannak, miszerint ... mögött a jogi karon alakuló ... csoport törekvései állnak. Ez a rövid mondat a korszakban egyértelműen ... halálát jelentette, ... újraválasztották."

Az ... alcímet viselő részben a következőket írja: "pótmagánvádló pedig mind a mai napig mint a magyar alkotmányosság őre reprezentálja a Magyar Köztársaság jogfelfogását."

Az ... 2007. május 25-i lapszámának "... a pótmagánvádló közleményt jelentetett meg, melyben kijelentette, hogy a vádlott cikkében írt ügynöki tevékenységnek minősített magatartást soha nem tanúsított. A vádlott az adott rovatban közölt válaszában kijelentette, hogy a pótmagánvádló "személyét az ... objektumdosszié megnevezi. Pótmagánvádló volt az a személy, aki instruálta a ... beosztottait, amennyiben utasítást adott a dialógus-plakátok levételére (...) valamint ellehetetlenítette ... ...-titkárrá választását. Ezzel véleményem szerint részt vett az állambiztonság "kiszorítás" és "lejáratás" módszerének alkalmazásában. Hogy közte és az állambiztonság között kapcsolat volt, abból is kiderül, hogy az ügyről szóló 1983. június 12-i ... kiemeli, ... megválasztását a kari párt- és ... vezetés segítségével hiúsította meg az állambiztonság. Azt, hogy a pótmagánvádló a kemény vonalat képviselte az egyetemen, a beszélgetések során több szem és fültanú, köztük a pártszervezet tagjai is igazolták nekem."

A vádlott a ... című műsorában a fenti tanulmány kapcsán, ... a ...-csoport elleni ... eljárásban játszott szerepéről úgy nyilatkozott, hogy "a főszemetekhez képest ő még kevésbé volt szemét, de ő is a szemetek közé tartozott". Az adott szövegösszefüggésben a "főszemét" kifejezés többek között a pótmagánvádlóra is vonatkozott.