BH 2003.12.505 A választottbírósági tárgyalás elhalasztása iránti kérelem elutasítása nem valósítja meg a közrendbe ütközést, így erre az okra nem alapozható a végrehajtás megtagadása. [Vht. 208. §, New York-i Egyezmény - 1962. évi 25. tvr.]

Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy a választottbírósági ítélet a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. A végzés indokolása szerint a külföldi választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása tárgyában New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezménynek a felek részesei. A végrehajtást kérő az 1962. évi 25. tvr.-rel kihirdetett Egyezmény IV. cikkében foglaltaknak eleget tett, így a Vht. 208. §-a szerinti tanúsítvány kibocsátásának törvényben előírt feltételei fennállnak.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte a következő indokkal: a végrehajtani kért ítélet a "Magyar Közrendbe" ütközik, így az "Egyezmény V. cikkének 2.) pontja alkalmazandó"; továbbá az ítélet meghozatalakor súlyos eljárási szabálysértés történt, mert a választottbíróságtól a tárgyalásra kitűzött határnap elhalasztását kérte, amelyet a választottbíróság nem teljesített, és a kitűzött tárgyalást megtartotta, emiatt a nyilatkozatát megfelelően előterjeszteni nem tudta. A hivatkozott Egyezmény V. Cikke 1/b. pontja alapján indokolt a végrehajtás megtagadása. Az ítélet anyagi jogszabályt is sért, mert az igényt érvényesítő fél a követelés tekintetében perlési jogosultsággal nem rendelkezett.

A végrehajtást kérő a fellebbezésre tett érdemi észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.

Az adós fellebbezésének alapjaként előadott kifogások nem alkalmasak arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva megtagadja a végrehajtási tanúsítvány rávezetését a végrehajtani kért külföldi határozatra.

Valójában az adós maga sem adta figyelembe vehető indokát annak, hogy a kötelezettségét megállapító külföldi választottbírósági határozat elismerése vagy végrehajtása Magyarország közrendjébe ütközik, így az Egyezmény V. Cikke 2. pontja b) alpontjában foglaltak alkalmazhatósága fel sem vethető.