3278/2014. (XI. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.l.20.750/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz eljárást megszünteti.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Ítélőtáblához (a továbbiakban: Ítélőtábla) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § a) pontja alapján.

[2] Az indítványozó az Ítélőtábla Pk.l.20.750/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvényben biztosított több alapjogát.

[3] 2. Az alkotmányjogi panasz előzményeként az Érpataki Helyi Választási Bizottság polgármester- és képviselőválasztás eredményét megállapító határozata ellen az egyik érintett jelölő szervezet választókerületi elnöke fellebbezést terjesztett elő. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: területi választási bizottság) 84/2014. (X. 18.) számú határozatában a beadványt tartalmát tekintve kifogásnak minősítette, annak helyt adott és az Érpataki Helyi Választási Bizottság polgármester- és képviselőválasztás eredményét megállapító határozatát megváltoztatta, a választás eredményét megsemmisítette és elrendelte a választás megismétlését. A határozat rendelkező részében a döntés ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett, ám a területi választási bizottsághoz benyújtott fellebbezés lehetőségéről adott jogorvoslati kioktatást. A határozattal szemben az egyik polgármester-jelölt terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Ezt a kérelmet a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) felülvizsgálati kérelemnek minősítette és az iratokkal együtt elbírálás céljából megküldte az Ítélőtáblának.

[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmét az ítélőtábla a kötelező jogi képviselet hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[5] 3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Állítása szerint azzal, hogy az NVI hatáskör hiányában és a területi választási bizottság határozatának a jogorvoslati lehetőségről szóló kioktatásával ellentétesen a jogorvoslati kérelmet átminősítette bírósági felülvizsgálati kérelemmé, és azt elbírálás céljából az ítélőtáblának megküldte, anélkül, hogy őt értesítette volna, és ezt követően az ítélőtábla a jogi képviselet biztosítására lehetőséget nem engedve érdemi vizsgálat nélkül elutasította kérelmét, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való joga.

[6] Az indítványozó emellett a területi választási bizottság és az ítélőtábla döntésével összefüggésben az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében, XXIII. cikk (1) bekezdésében, XXIV. cikkében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogainak sérelmét is állította.

[7] 4. Az indítványozó, miután tudomást szerzett arról, hogy beadványa elbírálás céljából az ítélőtáblához került, jogi képviselővel eljárva ismét előterjesztette kérelmét. Az ítélőtábla ezért - az alkotmányjogi panasz benyújtását követő napon - a Pk.II.20.754/2014/2. sz. végzésével a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemben elbírálva a területi választási bizottság 84/2014. (X. 18.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.

[8] Tekintettel arra, hogy az ítélőtábla a Pk.lI.20.754/2014/2. számú végzésével az indítványozó kérelmét érdemben bírálta el, az ügy nyilvánvalóan okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntette.

[9] 5. Az indítványozó alkotmányjogi panasza végén a Ve. jogorvoslati fejezetének "kidolgozatlan és átgondolatlan volta" eredményezi az általa leírt visszásságokat, ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság "vizsgálja meg az Abtv. 28. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Ve. Alaptörvénnyel összhangban álló voltát."

[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a beadványnak ez az eleme - az Abtv. 26. § (1) bekezdésének felhívása hiányában - önálló indítványi elemként nem kezelhető, így az alkotmányjogi panasz befogadása tárgyában nem döntött, (lásd: 3161/2014. (V. 23.) AB végzés, Indokolás [14])

Budapest, 2014. november 3.

Dr. Stumpf István s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1787/2014.