A Szolnoki Törvényszék Pf.21060/2017/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (TARTÁSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §, 235. §] Bírók: Nánásiné dr. Szabó Róza, Rimaszombati Éva, Válik Edina

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Járásbíróság P.20769/2017/8., *Szolnoki Törvényszék Pf.21060/2017/4.*, Kúria Pfv.20796/2018/4. (BH 2019.8.224), 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

Szolnoki Törvényszék

1.Pf.21.060/2017/4. szám

A Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság, a dr. Haid Tibor jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Gergely B. Tamás ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, I.rendű II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen - tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Szolnoki Járásbíróság 8.P.20.769/2017/8. sorszámú ítélete ellen a felperes 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 50.000.- /Ötvenezer/ Ft másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 480.000.- /Négyszáznyolcvanezer/ Ft összegű eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A Szolnoki Járásbíróság 8.P.20.796/2017/8. sorszámú ítéletében a felperes kereseti kérelmét elutasította és kötelezte arra, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 110.000.- Ft összegű perköltséget, továbbá megállapította, hogy a feljegyzett 360.000.- Ft összegű eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint I., II. rendű alperesek, mint eltartottak és a III. rendű alperes, mint eltartók között 2011. augusztus 5. napján közjegyző helyettes 1 város 1i közjegyző-helyettes által közjegyzői szám számon közokiratba foglalt tartási szerződés megkötésére került sor.

A szerződésben foglaltak alapján az I. és a II. rendű alperesek vállalták a város 1i helyrajzi szám 1 hrsz-ú, természetben cím 1 szám alatti ingatlan tulajdonjogának átruházását III. rendű alperesre, mint eltartóra, az okirat 3. pontjában részletezett szolgáltatások nyújtása ellenében. A szerződő felek a rendszeres tartási szolgáltatás értékét havi 35.000.- Ft-ban állapították meg és megállapodtak abban is, hogy az eltartó a tartást azzal nyújtja, hogy az I. és II. rendű alperes lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik.

A felek a fenti tartási szerződéseket 2012. november 28. napján módosították, mely szerint időközben az I. és II. rendű alperesek által megvásárolt város 1i helyrajzi szám 2 hrsz-ú, természetben cím 2 szám alatti ingatlant kell III. rendű alperesnek a fenti időpontot követően teljesíteni a tartási kötelezettségét. A felek rögzítették, hogy a tartási szerződésnek a módosításával nem érintett rendelkezései továbbra is változatlanul hatályban maradnak.

Megállapította, hogy az alperesek közötti tartási szerződés egységes szerkezetbe foglalására 2012. december 21. napján sor került.

Rögzítette, hogy az I. és II. rendű alperesek mindketten nyugállományú katonák, akik 2009. áprilisában kérelmet terjesztettek elő a felperes neve rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV.30.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) feltételei szerint nyújtható lakhatási támogatások, azaz munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás iránt.

A kérelmek teljesítésének mindkét támogatási forma esetén feltétele volt az is többek között, hogy sem a kérelmezők, sem a velük együtt költöző családtagjuk ne rendelkezzen saját tulajdonú beköltözhető lakással. Tekintettel arra, hogy az I. és II. rendű alpereseknek ugyan a tartási szerződés megkötésével már nem volt ingatlan tulajdonuk, azonban a tartási szerződés szerint - amely módosítás után is hatályban maradt - a III. rendű alperes a tartást az eltartottak lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodva teljesíti, ennek következtében az együtt költöző családtagnak számít, és így az együtt költöző családtag tulajdonjoga az R. 162. § (1) bekezdése szerint kizárja a munkáltatói kölcsön folyósítását, a folyósításról dönteni jogosult szervezet 2012. december 17-én az I. és II. rendű alperesek támogatási kérelmét elutasította.

A fentieket követően az I. és II. rendű alperesek pert indítottak a támogatási kérelmük elutasítása miatt, amely per a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 23.M.3593/2015. számon jelenleg is folyamatban van.

A felperes kereseti kérelmében kérte az alperesek között létrejött tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását. Álláspontja szerint, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a tartási szerződés érvénytelen, úgy a kártérítési per felperesei nem követelhetnek kártérítést a támogatások iránti kérelmek elutasítása miatt.

A felperes álláspontja az volt, hogy az alperesek között létrejött tartási szerződés színlelt szerződés, mert az alperesek szándéka nem a tartási szerződés tartalmának megfelelő jogviszony kialakítása volt, hanem a cím 1 utcai ingatlan tulajdonjogának - a lakhatási támogatások minél nagyobb összegű megszerzésének szempontjából - megfelelő jogcímen történő átruházása volt.

A felperes elsődleges keresetét az 1959. évi IV. tv. 207. § (6) bekezdésére alapozta, másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek tartási szerződése valójában ajándékozási szerződést leplez.

Az alperesek a kereseti kérelem elutasítását kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a felperes perbeli legitimációval nem rendelkezik.