BH 2000.8.353 Megállapításra irányuló keresetet a biztosított is előterjeszthet a biztosítóval szemben [Ptk. 559. § (2) bek., Pp. 123. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. és V. r. alpereseket 152.745 forint és kamata egyetemleges megfizetésére. Kimondta, hogy amennyiben a követelés az I. r. alperes vagyonából nem hajtható be, úgy annak összegét egyetemlegesen a II-III. r. alperesek tartoznak megfizetni. Az V. r. alperes helyett pedig a biztosító és segélyező egyesület VI. r. alperes tartozik helytállni biztosítási szerződés alapján. A kiskorú IV. r. alperessel szemben a keresetet elutasította az elsőfokú bíróság.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen csak az V. és VI. r. alperesek éltek fellebbezéssel, kérve a kereset velük szembeni elutasítását. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit azzal a szövegezésbeli helyesbítéssel hagyta helyben, hogy a VI. r. alperes helytállási kötelezettsége helyett a kockázatviselése fennállását állapította meg. Az ítélet indokolása szerint a jogszabályba ütköző szerződések megkötésével ügyvédként felróhatóan közreműködő V. r. alperes kártérítési felelőssége egyértelműen megállapítható. A VI. r. alperes biztosítóval szemben a felperes keresete csak a kockázatviselése megállapítására irányult. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdése a biztosítóval szembeni megállapítási kereset előterjesztését nem akadályozza. A kért megállapítás pedig a felperes jogainak megóvásához szükséges volt, mert a VI. r. alperes a perbe való beavatkozást éppen azzal az indokkal tagadta meg, hogy kockázatviselése az V. r. alperes perbeli károkozására nem terjed ki. A VI. r. alperessel szembeni megállapítási kereset érdemben alapos volt, mert a biztosítási szerződés 2. pontja alapján a biztosító kockázatviselése fennáll.

A jogerős ítéletnek a kockázatviselését megállapító rendelkezése ellen a VI. r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve e rendelkezés hatályon kívül helyezését és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. A VI. r. alperes álláspontja szerint a támadott ítéleti rendelkezés a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, mert e jogszabályhely a biztosítóval szembeni mindenféle közvetlen igényérvényesítési lehetőséget kizár, és nem tesz különbséget marasztalási és megállapítási igények között. Mivel az anyagi jogi szabály eleve kizárja a biztosító alperesi minőségét, a Pp. 123. §-a szerinti feltételek esetleges fennálltának vizsgálatára már nem is kerülhet sor.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése hatályában való fenntartására irányult.

Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felül vizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.