BH 2020.2.47 A csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak van helye. A csőd-, illetve felszámolási ügyek vagyonjogi ügynek minősülnek, ezért ezekben az ügyekben a 2016. évi CXXX. törvénynek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve engedélyezésére vonatkozó szabályai irányadóak. A fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő, a felülvizsgálati kérelemhez csatoltan [Pp. 406. §, 408. § (2) bek., 409. §, 410. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4a) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az adós ellen 2018. május 30-i kezdő időponttal indult csődeljárásban a vagyonfelügyelő a hitelező 156 391 850 forint követelését, valamint a 100 000 forint regisztrációsdíj-követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. § (2) bekezdés ba) alpontja szerint moratórium alá tartozó biztosított követelésként sorolta be.

[2] A hitelező kifogásában a visszaigazolás módosítását kérte akként, hogy moratórium alá tartozó követelésként 37 803 200 forintot, moratórium alá nem tartozó követelésként 118 588 650 forintot vegyen nyilvántartásba a vagyonfelügyelő.

Az első- és a másodfokú határozat

[3] Az elsőfokú bíróság 9. számú végzésével a hitelező kifogását elutasította. Határozatának indokolásában előadta, a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja a fizetési haladék hatálya alá nem tartozó munkabér-követeléseket terhelő adókat és más közterheket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló munkabér-követelésekhez köti, ezekhez rendeli. A csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően megfizetett munkabért terhelő adók és járulékok nem tartoznak a moratórium hatálya alá. Ezt követően az elsőfokú bíróság 13. sorszámú végzésével a csődegyezséget jóváhagyta, a csődeljárást befejezetté nyilvánította.

[4] A hitelező fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot - a 9. számú kifogást elutasító végzésre is kiterjedően - a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontjának nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy azok az adó- és járulékkövetelések mentesek a moratórium alól, amelyek alapjául szolgáló munkabér-követelés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennáll, vagy azt követően vált esedékessé. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a vagyonfelügyelő helyesen sorolta be a hitelező követelését, figyelemmel arra is, hogy a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés kiterjesztően nem értelmezhető.

A felülvizsgálati kérelem

[5] A jogerős végzés ellen a hitelező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.

A Kúria döntése és annak jogi indokai

[6] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.

[7] A Kúria elöljáróban azt vizsgálta, hogy a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen van-e helye felülvizsgálatnak.

[8] A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán - a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a csőd- és felszámolási ügyekben is alkalmazandó Pp. 406. § (1) bekezdése a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint egyéb, a Pp. 406. § (2) bekezdésében nevesített végzések ellen biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A Kúriának az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testülete 50. számú állásfoglalásában kimondta, hogy a perindítást megelőzően, illetve a polgári per folyamán kötött egyezséget jóváhagyó végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolásában - többek között - abból indult ki, hogy a bíróság a jóváhagyás során csupán az egyezség jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja, ennek megfelelően a jóváhagyás az egyezség tudomásulvételét jelenti és a jogerőhatást keletkezteti. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzéssel nem dönti el érdemben a felek jogvitáját, az érdemi anyagi jogi kérdésekről ugyanis a felek maguk rendelkeznek az egyezségükben. Következésképpen az egyezséget jóváhagyó végzés nem tartozik az ügy érdemében hozott végzések körébe sem.

[9] A polgári perben, illetve a csődeljárás során hozott egyezséget jóváhagyó jogerős végzés azonban - az alábbiakra tekintettel - tartalmában és a bíróság felülbírálati jogköre tekintetében eltér egymástól.

[10] A polgári perben az egyezség megkötéséhez mindegyik fél beleegyezése szükséges, az a felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezése, így fel sem merülhet a kényszeregyezség lehetősége. A csődegyezséghez viszont nem szükséges valamennyi fél hozzájárulása, azonban a hozzá nem járuló hitelezőkre is kiterjed annak hatálya. Ez utóbbi hitelezők a törvény erejénél fogva - a csődegyezség bíróság által történő jóváhagyásával - kerülnek a csődegyezség hatálya alá (kényszeregyezség).

[11] Mindkét egyezségre igaz, hogy a bíróság az egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak. A bíróság felülbírálati jogköre azonban eltérő.

[12] A polgári perben kötött egyezség esetében a bíróság a felek anyagi jogi igényéről nem dönthet, arról a felek rendelkeznek az egyezségben. A csődeljárás során viszont a hitelező és az adós kifogást terjeszthetnek elő a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést [Cstv. 12. § (5) bekezdés], mely kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azonban az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésben az ilyen kifogás tárgyában hozott végzés felülbírálatára is sor kerülhet. A kifogások elbírálásának kimenetele közvetlenül érintheti a csődegyezség jóváhagyását. A másodfokú bíróság - amennyiben a fellebbezés arra is kiterjed - a csődegyezség jóváhagyása mellett dönt a kifogások elbírálásáról is, így a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről. Ebben az esetben a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés olyan érdemi határozat, amely a felek anyagi jogi igényéről is dönt.

[13] A perbeli egyezséget kizárólag bírósági eljárás keretében lehet kötni, tárgyalás tartása mellett, a felek egyidejű jelenlétében kerülhet sor az egyezség tartalmának meghatározására és elfogadására. A csődegyezség ezzel szemben a bírósági eljáráson kívül kötött egyezség, amelynek a jóváhagyásához a bíróságnak érdemben vizsgálnia kell, hogy maga az egyezség, továbbá annak létrejötte, tehát az egyezségkötést megelőző eljárás megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak.

[14] Mindezekre tekintettel a csődegyezséget jóváhagyó végzés - a polgári per megindítását megelőzően, illetve a polgári per folyamán kötött egyezséget jóváhagyó végzéstől eltérően - olyan az ügy érdemében hozott végzésnek minősül, amely a Pp. 406. § (1) bekezdés alapján felülvizsgálati kérelemmel támadható.