A Budapest Környéki Törvényszék Pf.23165/2008/6. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 207. §] Bírók: Csörgő Éva, Mohácsi Lászlóné, Reményi Éva

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.20792/2005/36., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.23165/2008/6.*, Kúria Pfv.20040/2010/4. (BH 2010.11.296)

***********

MEGYEI BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

5.Pf. 23.165/2008/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság az ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I.rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II.rendű és III.rendű alperes neveIII.rendű alperesek ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt a Bíróság előtt folyamatba tett perében a 2008. január 23. napján hozott 7.P.20.792/2005/36.sorszámú ítélet ellen az alperesek részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi annak megállapítását, hogy az I. és III.rendű alperes között 2004. május 1-én létrejött színlelt ajándékozási szerződés a felperessel szemben hatálytalan.

Mellőzi azt a megállapítást is, hogy az adásvétel a felperes és az I.rendű alperes között jött létre.

Mellőzi az ítéletek azt a megállapítását is, hogy az I. és II. rendű alperes között 2005. október 3-án kelt adásvételi szerződés érvénytelen.

Mellőzi a felperes 1.000.000.- (azaz Egymillió) forint vételárfizetési kötelezettségét és a földhivatal megkeresését is.

Kötelezi a felperest, hogy az állam javára külön felhívásra 60.000. (azaz Hatvanezer) forint feljegyzett kereseti illetéket fizessen meg, az I. és II. rendű alperes 60.000.- (azaz Hatvanezer) forint perköltségfizetési és 60.000.- (azaz Hatvanezer) forint illetékfizetési kötelezettségét mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 97.000.- (azaz Kilencvenhétezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alábbi tényállást állapította meg:

Az I.r. alperes az 1999. szeptember 23-án kelt adásvételi szerződéssel el kívánta adni a II.r. alperesnek az ingatlan tulajdonát képező tulajdoni hányadát, a vételár 350.000.- Ft volt. Az adásvételi szerződésben a szerződő felek tévesen tüntették fel a helyrajzi számot, ezért a földhivatal a II.r. alperes tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét elutasította.

2004. május 1-én az I. és II.r. alperes az I.r. alperesi ingatlanhányadra vonatkozóan ajándékozási szerződést kötöttek, a szerződésben az ingatlan értékét 1.000.000.- Ft-ban jelölték meg.

A felperes a fenti ajándékozási szerződés megkötését megelőzően lett az ingatlan társtulajdonosa és társtulajdonos a III.r. alperes is. Az I. és II.r. alperes 2005. szeptember 30-án az ajándékozási szerződést felbontotta, majd 2005. október 3-án újabb adásvételi szerződést kötöttek az I.r. alperesi ingatlanhányadra vonatkozóan, a vételárat 6.000.000.- Ft-ban határozták meg.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és II.r. alperes között utóbb létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Tényállítása szerint az alperesek 2004. május 1. napján kötött ajándékozási szerződése színlelt, az adásvételi szerződést leplez, ami vele szemben hatálytalan. Ennek megállapítását is kérte.

Arra is hivatkozott, hogy a 2005. október 3-án az I. II.r. alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelen, mivel azt a felek a felperesi kereset benyújtását követően kötötték. Így nem volt lehetőségük arra, hogy az ajándékozási szerződést felbontsák és ezt követően adásvételi szerződést kössenek.

Az adásvételi szerződés vele szemben azért is hatálytalan, mert elővásárlási joga folytán az I.r. alperes tulajdoni hányadát ő kívánja megszerezni.

Az I. és II.r. alperes kereseti ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult. Érvelésük szerint az ajándékozási szerződés valós jogügylet volt a részükről, hiszen közöttük az I.r. alperes férjének halálát követően az élettársi kapcsolat reményében szoros viszony alakult ki, amelyre tekintettel az I.r. alperes a II.r. alperesnek ajándékozta tulajdonrészét.

A III.r. alperes a tárgyalásokon megjelenni nem kívánt, a kereseti kérelemre érdemben nem nyilatkozott a felperessel való rossz viszonyára tekintettel.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II.r. alperes között az ingatlan hányadára vonatkozóan létrejött, 2004. május 1-én kelt ajándékozási szerződés színlelt, adásvételi szerződést leplez, amely a felperessel szemben hatálytalan.

Megállapította, hogy az adásvételi szerződés a felperes és az I.r. alperes között jött létre.