32001R2529[1]

A Tanács 2529/2001/EK rendelete (2001. december 19.) a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről

A TANÁCS 2529/2001/EK RENDELETE

(2001. december 19.)

a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

A juh- és kecskehús piacának közös szervezésére vonatkozó rendelkezéseket több rendeletben állapították meg. Az egyértelműség érdekében ezeket a rendeleteket hatályon kívül kell helyezni, és helyükbe új rendeletnek kell lépnie. A juhhús- és kecskehús-ágazat általános intervenciós szabályainak megállapításáról szóló, 1980. október 14-i 2644/80/EGK tanácsi rendelet ( 4 ), a nagysúlyú vágóállatként hizlalt bárányok meghatározásáról szóló, 1989. december 12-i 3901/89/EGK tanácsi rendelet ( 5 ), a Közösség egyes kedvezőtlen helyzetű térségeiben a juh- és kecsketartásra vonatkozó külön támogatás bevezetéséről szóló, 1990. május 14-i 1323/90/EGK tanácsi rendelet ( 6 ), a juhhús- és kecskehústermelők jövedelemtámogatásának odaítélésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3493/90/EGK tanácsi rendelet ( 7 ), a friss vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról szóló, 1991. február 5-i 338/91/EGK tanácsi rendelet ( 8 ), valamint a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 1998. november 3-i 2467/98/EK tanácsi rendelet ( 9 ) helyébe e rendelet új rendelkezései lépnek, és ezért az előbbieket hatályon kívül kell helyezni.

(2)

A mezőgazdasági piacok közös szervezése a termékektől függően eltérő módon történhet.

(3)

A Szerződés 33. cikkében megállapított célkitűzések - különös tekintettel a piac stabilitására, valamint az érintett mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalára - elérése érdekében szükség van bizonyos rendelkezések meghozatalára, amelyek elősegítik a kínálat hozzáigazítását a piaci igényekhez. Belső piaci intézkedésekről kell rendelkezni, amelyek a juhhús- és kecskehús-termelőknek nyújtott jövedelemtámogatásokat, valamint egy magántárolási rendszert foglalnak magukban.

(4)

A termelőknek juttatandó jövedelemtámogatás összegének tükröznie kell a Közösségen belüli termelési rendszerek eltérő szakosodását. Anyakecskék után azokon a meghatározott területeken kapjanak jövedelemtámogatást a termelők, ahol a kecskenevelés főleg kecskehús-termelésre irányul, és a kecskenevelési és juhnevelési technikák hasonló természetűek.

(5)

Rendelkezni kell arról is, hogy a termelőknek azokon a területeken fizessenek kiegészítő jövedelemtámogatást, ahol a juhtartás és a kecsketartás hagyományos tevékenység, vagy jelentősen hozzájárul a vidék gazdaságához. A kiegészítő jövedelemtámogatás nyújtását azokra a termelőkre kell korlátozni, akiknek gazdaságán belül legalább 50 % az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 27-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 10 ) meghatározása szerinti hátrányos helyzetű területen fekvő mezőgazdasági haszonterület.

(6)

Adminisztratív szempontokból célszerű, hogy a jövedelemtámogatások kifizetésének legkorábbi időpontja egybeessen a költségvetési év kezdetével. A kívánt gazdasági hatás elérése érdekében a jövedelemtámogatásokat bizonyos időközönként kell nyújtani.

(7)

Rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy a jövedelemtámogatások összegét a termelési, termelékenységi és piaci fejlemények függvényében meg lehessen változtatni.

(8)

A termelés serkentésének és a kiadások növekedésének elkerülése végett a termelők számára célszerű egyéni határértékeket fenntartani. A tagállamok jövedelemtámogatási jogosultságainak teljes számát a már meghatározott szintek alapján kell megállapítani.

(9)

Az új termelők, és azok a régi termelők, akik egyéni határértéke különféle okokból nem felel meg a nyájuk megváltozott körülményeinek, nem zárhatók ki a jövedelemtámogatásra jogosultak köréből. Ezért rendelkezni kell arról, hogy nemzeti tartalékot működtessenek, amelyeket a Közösség feltételeinek megfelelően állítanak fel és kezelnek. Ugyanebből az okból a jövedelemtámogatási jogokat annak függvényében lehet átruházni a hozzájuk tartozó gazdaság átruházása nélkül, hogy az átruházott jogok egy részét kompenzációs kifizetés nélkül visszavonják, és a nemzeti tartalékba helyezik.

(10)

Annak érdekében, hogy a termelők korlátozott időre csökkenthessék a termelésüket, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy biztosítsák a jövedelemtámogatási jogok ideiglenes átruházásának lehetőségét.

(11)

Kapcsolatot kell teremteni az érzékeny övezetek vagy körzetek, valamint a juh- és kecsketenyésztés között annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ilyen termelés fenntartását, különösen azokon a területeken, ahol e termelés fontos a helyi gazdaság szempontjából.

(12)

A juh- és kecsketartás feltételei és a termelők jövedelmi viszonyai lényegesen eltérnek a Közösség különböző termelési területein. Ezért célszerű rendelkezni a tagállamoknak folyósítandó kiegészítő közösségi kifizetések rugalmas keretének meghatározásáról, és azokat rögzített keretösszegeken belül és bizonyos közös feltételeknek megfelelően folyósítani, annak érdekében, hogy azok kellően megfeleljenek a szerkezeti és természeti eltéréseknek, illetve az ágazat különböző igényeinek. A keretösszegeket a kifizetett jövedelemtámogatásokból való részesedésük alapján kell a tagállamoknak juttatni. A közös feltételek célja - többek között - hogy megakadályozzák a kiegészítő kifizetések diszkriminatív hatásait, és hogy maradéktalanul figyelembe vegyék a Közösség vonatkozó többoldalú kötelezettségeit. Nevezetesen, alapvető fontosságú, hogy a tagállamok kötelesek legyenek kizárólag objektív feltételek alapján eljárni, teljes mértékben figyelembe venni az egyenlő elbánás elvét, és elkerülni a piac és a verseny torzulásait.

(13)

Az intervenciós intézkedések magántárolási támogatást jelentenek, amely a legkevésbé befolyásolja termékek rendes értékesítését. E támogatás megfelelő alkalmazásának biztosítása végett a Bizottságnak maradéktalanul értesülnie kell az árak alakulásáról a juhhús és kecskehús közös piacán.

(14)

Általános szabályként, amikor bizonyos piaci árfeltételek teljesülnek, a magántárolási támogatás juttatásáról szóló döntést pályázati eljárás keretében hozzák meg. Azonban a magántárolási támogatást hatékonyabbá lehet tenni a támogatás összegének előzetesen történő rögzítésével, amennyiben különösen súlyos piaci helyzet függvényében egy vagy több árjegyzési-területen az azonnali magántárolás válik szükségessé. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ilyen piaci helyzet felmerülése esetén a támogatást előzetesen rögzítse, még ha a szóban forgó piaci árfeltételek nem is teljesülnek.

(15)

Az árintézkedésekkel, jövedelemtámogatásokkal és intervenciós intézkedésekkel együtt járó, valamint behozatali vámrendszert tartalmazó kereskedelmi intézkedéseknek a Közösség piacának stabilizálását kell szolgálniuk.

(16)

Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a piac változásainak felmérése érdekében folyamatosan követhessék a kereskedelem alakulását, valamint - szükség esetén - az e rendeletben előírt intézkedések esetleges alkalmazását. E célból rendelkezni kell behozatali engedélyek és - adott esetben - a megfelelő kiviteli engedélyek kibocsátásáról, biztosítva ezáltal azoknak az ügyleteknek a teljesítését, amelyekre az engedélyeket kérelmezik.

(17)

A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala által a Közösség piacára gyakorolt káros hatás elkerülése vagy ellensúlyozása érdekében egy vagy több ilyen termék importjára, bizonyos feltételek teljesülése esetén kiegészítő importvámokat kell kivetni

(18)

Bizonyos körülmények között célszerű a Bizottságot felhatalmazni, hogy a Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi egyezményekből, vagy a Tanács egyéb aktusaiból eredő vámkontingenst nyisson meg és kezeljen.

(19)

A fent leírt rendszer kiegészítéseként rendelkezni kell a belső vagy külső aktív feldolgozási intézkedések alkalmazásának - az azok megfelelő működéséhez szükséges mértékű, illetve, ha a piaci helyzet úgy kívánja, teljes vagy részleges - megtiltásáról.

(20)

A vámrendelkezések lehetővé teszik az összes többi védintézkedés megszüntetését a Közösség külső határain. Azonban a közös árak és vámok rendszere kivételes esetekben elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben - annak elkerülése végett, hogy a Közösség piaca védelem nélkül maradjon a behozatali korlátok megszűnését követően fellépő zavarokkal szemben - a Közösségnek lehetősége kell, hogy legyen minden szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell állniuk a Közösség kötelezettségeivel, ideértve nemzetközi kötelezettségeit is.

(21)

Intézkedéseket lehet tenni akkor is, ha számottevő áresés vagy áremelkedés a Közösség piacát megzavarja vagy zavarral fenyegeti.

(22)

A szabad mozgásnak az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. Az ilyen helyzetek orvoslása érdekében felmerülhet kivételes piactámogató intézkedések bevezetése.

(23)

Egyes támogatások nyújtása veszélyeztetné a közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését. Ezért a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a juhhúsra és a kecskehúsra is alkalmazni kell.

(24)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 11 ) összhangban kell elfogadni.

(25)

A tagállamoknak az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése során felmerült kiadásai a közös agrárpolitikafinanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EKtanácsi rendelet ( 12 ) hatálya alá tartoznak.

(26)

A Közösség egyes régióiban a juh- és kecsketartásnak a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban aggodalmak merültek fel. A Bizottságnak a szerzett tapasztalatok alapján jelentést kell készítenie e tárgyban, szükség szerint javaslatokkal kiegészítve.

(27)

A 2467/98/EK rendelet intézkedéseiről az e rendeletben előírtakra való áttérés okozhat olyan nehézségeket, amelyekkel ez a rendelet nem foglalkozik. E nehézségek kezelése végett a Bizottságnak módot kell adni átmeneti intézkedések meghozatalára. A Bizottságot konkrét gyakorlati problémák megoldására is fel kell hatalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A juh- és kecskehús piacának közös szervezése egy belső piaci rendszert és egy kereskedelmi rendszert foglal magában, és a következő termékekre vonatkozik:

I. CÍM

BELSŐ PIAC

2. cikk

Az ágazati tényezők és az általuk képviselt szervezetek a kínálatnak a piaci követelményekhez igazítását elősegítő kezdeményezéseinek ösztönzése érdekében az 1. cikkben felsorolt termékek vonatkozásában a következő közösségi intézkedések tehetők:

a) a juh és kecsketenyésztés javítását célzó intézkedések;

b) a termelés, feldolgozás és értékesítés jobb megszervezését elősegítő intézkedések;

c) a minőség javítását célzó intézkedések;

d) a felhasznált termelőeszközök alapján rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tevő intézkedések;

e) a piaci ártendenciák feljegyzését elősegítő intézkedések.

Az ezekre az intézkedésekre vonatkozó általános szabályokat a Szerződés 43. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

I. FEJEZET

KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK

II. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ KIFIZETÉSEK

11a. cikk

A 11. cikk (1) bekezdésében említett keretösszegeket az 1259/1999/EK tanácsi rendelet 1a. cikkében meghatározott növekedési ütemmel összhangban kell alkalmazni.

III. FEJEZET

MAGÁNTÁROLÁS

12. cikk

(1) A Bizottság dönthet úgy, hogy magántárolási támogatást nyújt, ha egy vagy több árjegyzési területen különösen súlyos piaci helyzet áll elő. Árjegyzési terület a következőket jelenti:

a) Nagy-Britannia;

b) Észak-Írország;

c) minden egyéb tagállam külön-külön.

A támogatást pályázati eljárás keretében kell bevezetni.

Azonban, ha azonnali magántárolás válik szükségessé, úgy is határozhatnak, hogy a támogatást egy előzetes rögzítési eljárás keretében nyújtják.

(2) E cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően fogadják el, és a magántárolási támogatás nyújtásáról a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően döntenek.

II. CÍM

KERESKEDELEM HARMADIK ORSZÁGOKKAL

13. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékek bármelyikének a Közösségbe irányuló behozatala vagy az onnan származó kivitele behozatali engedély, illetve kiviteli engedély bemutatásához köthető.

A behozatali és kiviteli engedélyek az egész Közösségen belül érvényesek.

Az engedélyeket a tagállamok adják ki bármely kérelmezőnek, függetlenül annak a Közösségen belüli székhelyétől, és a 16. cikk alkalmazására irányuló intézkedések sérelme nélkül.

Az ilyen engedélyek kiadása biztosíték nyújtásához köthető, amely garantálja, hogy a termékek behozatalára vagy kivitelére az engedély érvényességének ideje alatt sor kerül; a vis major eseteinek kivételével a biztosítékot teljes egészében vagy részben be kell hajtani, ha az adott időszak alatt a behozatalra vagy a kivitelre nem vagy csak részben kerül sor.

(2) A kiviteli engedélyhez kötött termékek listáját, az engedélyek érvényességi idejét és az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadják el.

14. cikk

Az 1. cikkben felsorolt termékekre a Közös Vámtarifában meghatározott vámtételeket kell alkalmazni.

15. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt bizonyos termékek behozatalából esetlegesen származó, a Közösség piacára gyakorolt hátrányos hatások elkerülése vagy ellensúlyozása érdekében egy vagy több ilyen termék behozatala után a Közös Vámtarifában megállapított vámtétel alapján kiszámolt kiegészítő importvámot kell fizetni, ha a Bizottság által a (4) bekezdés értelmében meghatározandó feltételek teljesülnek, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal a Közösség piacát zavarja, vagy ha a hatások a szándékolt céllal nem állnának arányban.

(2) Az olyan behozatalra, amely a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felé közölt szintnél ("küszöbár") alacsonyabb áron történik kiegészítő importvám vethető ki.

Ha a behozatal mennyisége bármely olyan évben, amelyben az (1) bekezdésben említett káros hatás jelentkezik vagy jelentkezhet, meghaladja a piacra jutási lehetőségeknek azt a meghatározott szintjét, amely az előző három év megfelelő hazai fogyasztásának százalékában kifejezett behozatalon alapul ("küszöbmennyiség"), kiegészítő importvám vethető ki.

(3) A (2) bekezdés első albekezdése értelmében kivetett kiegészítő importvám szempontjából figyelembe veendő behozatali árakat a vizsgálat tárgyát képező szállítmány CIF behozatali ára alapján határozzák meg.

E célból, a CIF behozatali árakat egybevetik a termék világpiaci vagy közösségi importpiacának reprezentatív áraival.

(4) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 25. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el. Ezek a szabályok különösen azokat a termékeket határozzák meg, amelyek tekintetében kiegészítő importvám alkalmazható.

16. cikk

(1) A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött egyezményekből vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából adódó, és az 1. cikkben felsorolt termékekre vonatkozó vámkontingenseket a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint elfogadott részletes szabályoknak megfelelően nyitják meg és kezelik.

(2) A kontingensek kezelése a következő módszerek egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával történik:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer ("elsőbbségi" elv);

b) a kérelmek benyújtáskor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás (a "szimultán vizsgálati módszer" alkalmazásával);

c) a kereskedelem hagyományos szerkezetének figyelembevételén alapuló módszer (a "hagyományos/új beérkezés módszere" alkalmazásával).

Egyéb megfelelő módszerek is elfogadhatók. Ezeknek a módszereknek el kell kerülniük az érintett szereplők közötti megkülönböztetést.

(3) Az elfogadott adminisztratív módszereknek - adott esetben - megfelelő hangsúlyt kell helyezniük a közösségi piac kínálati követelményeire, valamint arra, hogy biztosítani kell a fenti piac egyensúlyi helyzetét.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok:

a) az év folyamán megfelelően ütemezett éves kontingenseket írnak elő;

b) meghatározzák az alkalmazandó adminisztratív módszert;

c) - adott esetben - a termék jellegére, származására és eredetére, valamint - adott esetben - a hagyományos kereskedelmi szerkezet fenntartására vonatkozó garanciákat foglalnak magukban;

d) rendelkeznek a c) pontban említett garanciák igazolására igénybe vett okmány elismeréséről; és

e) megállapítják a behozatali engedélyek kibocsátásának feltételeit és érvényességi idejüket.

17. cikk

(1) Az e rendelet 1. cikkében felsorolt termékek piaca közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárásnak megfelelően eljárva különleges esetekben teljes egészében vagy részben megtilthatja az 1. cikkben felsorolt termékek vonatkozásában a belső aktív feldolgozási eljárások igénybevételét.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az (1) bekezdésben említett helyzet kivételes gyorsasággal következik be, és a közösségi piacot a belső vagy külső aktív feldolgozási intézkedések zavarják vagy esetlegesen zavarhatják, a Bizottság, egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, határozatot hozhat a szükséges intézkedésekről; a Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, amelyek legfeljebb hat hónapig érvényesek és azonnal alkalmazandók. Amennyiben valamely tagállam kérelmet intéz a Bizottsághoz, arról a Bizottság a kérelem kézhezvételét követő egy héten belül határoz.

(3) A Bizottság által meghozott intézkedéseket bármelyik tagállam az értesítés napjától számított egy héten belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács minősített többséggel eljárva jóváhagyhatja, módosíthatja vagy hatálytalaníthatja a Bizottság határozatát.

Ha a Tanács három hónapon belül nem intézkedik, a Bizottság határozata hatályon kívül helyezettnek tekintendő.

18. cikk

(1) Az 1. cikkben említett termékek vámbesorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat és az alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat kell alkalmazni; az e rendelet alkalmazásából származó vám-nómenklatúrát be kell építeni a Közös Vámtarifába.

(2) Ha e rendelet vagy az ennek alapján elfogadott rendelkezések nem rendelkeznek másképp, a következők tiltottak a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben:

a) a vámilletékkel azonos hatású bármilyen díj kivetése;

b) bármilyen mennyiségi korlátozás vagy ezzel azonos hatású intézkedés alkalmazása.

19. cikk

(1) Ha a behozatal vagy kivitel növekedése miatt az 1. cikkben felsorolt termékek közül egy vagy több közösségi piacát olyan komoly zavar befolyásolja vagy fenyegeti, amely veszélyeztetheti a Szerződés 33. cikkében foglalt célkitűzések elérését, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben mindaddig megfelelő intézkedések alkalmazhatók, amíg ez a zavar vagy a zavar veszélye meg nem szűnik.

A Tanács, a Bizottság javaslatára, minősített többséggel elfogadja az e bekezdés alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, és meghatározza azokat a körülményeket és határértékeket, amelyeken belül a tagállamok védintézkedéseket tehetnek.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzet bekövetkezik, a Bizottság egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére határozatot hozhat a szükséges intézkedésekről; a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, amely intézkedések azonnal alkalmazandók. Amennyiben valamely tagállam kérelmet intéz a Bizottsághoz, arról a Bizottság a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül határoz.

(3) A Bizottság által meghozott intézkedéseket bármelyik tagállam az értesítés napjától számított három munkanapon belül a Tanács elé terjesztheti. A Tanács haladéktalanul összeül. A Tanács minősített többséggel eljárva módosíthatja vagy hatálytalaníthatja az adott intézkedést.

(4) Ezt a cikket a Közösség kötelezettségeinek, ideértve nemzetközi kötelezettségeit is, figyelembevételével kell alkalmazni.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A tagállamok a Bizottság által a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően meghozandó szabályok alapján jegyzik a juhfélék árát és a juhfélék húsának árát.

21. cikk

(1) Ha a Közösség piacán jegyzett árak számottevően emelkednek vagy csökkennek, és ez a helyzet valószínűsíthetően folytatódni fog - ezáltal zavarva vagy zavarral fenyegetve a piacot - a szükséges intézkedéseket a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet meghozni.

(2) A Bizottság az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadja el.

22. cikk

(1) Az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő, a szabad áruforgalmat érintő korlátozásokra tekintettel a 25. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint rendkívüli piactámogatási intézkedéseket lehet hozni az ilyen korlátozások által érintett piacok támogatására. Ezek az intézkedések az érintett tagállam vagy tagállamok kérésére születnek. Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették azokat az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedéseket, amelyekkel gyorsan véget vethetnek az állatjárványoknak, és csak abban a mértékben és arra az időtartamra, ami feltétlenül szükséges az érintett piac támogatásához.

(2) A Közösség részt vesz az állat-egészségügyi és egészségvédelmi intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó, (1) bekezdésben foglalt rendkívüli intézkedések finanszírozásában a tagállamok által vállalt kiadások 50 %-áig, a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében pedig a kiadások 60 %-áig.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által vállalt kiadásokhoz, ez nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

(4) A szerződés 87., 88. és 89. cikke nem vonatkozik a tagállamoknak az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulására.

23. cikk

Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a rendelet 1. cikkében említett termékek előállítására és kereskedelmére a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

24. cikk

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet végrehajtásához szükséges információkat.

Az ilyen információk közlésére és terjesztésére vonatkozó szabályokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

25. cikk

(1) A Bizottságot a Juh- és Kecskehúspiaci Irányítóbizottság segíti, amelynek tagjai a tagállamok képviselői és elnöke a Bizottság képviselője.

(2) Ahol erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított időtartamot egy hónapban kell meghatározni.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

26. cikk

A gyakorlati és egyedi problémák megoldására - vészhelyzetben - szükséges és kellően indokolt intézkedéseket a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadják el.

Ezek az intézkedések bizonyos részeiben eltérhetnek ettől a rendelettől, de csak az okvetlenül szükséges mértékben és ideig.

27. cikk

Az 1258/1999/EK rendeletet és a végrehajtása során elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni a tagállamok azon kiadásai tekintetében, amelyek az e rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése során merültek fel.

28. cikk

A Bizottság legkésőbb 2005. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a juh- és kecsketenyésztés környezeti hatásairól a Közösség egyes régióiban, valamint a jövedelemtámogatási rendszer hatásairól és a kiegészítő kifizetések rendszerének működéséről, figyelembe véve a juhok és kecskék azonosítása és nyilvántartása terén elért javulás következményeit. A jelentéshez szükség szerint javaslatok is csatolhatók. A jelentés figyelembe veszi különösen a tagállamoknak az 1259/1999/EK rendelet 3. cikke alapján előírt intézkedések végrehajtásáról szóló jelentéseit.

29. cikk

A 2644/80/EGK, 3901/89/EGK, 1323/90/EGK, 3493/90/EGK, 338/91/EGK és a 2467/98/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályukat vesztett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásokként kell érteni, és a III. mellékletben lévő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

30. cikk

A 29. cikkben említett rendeletekben előírt rendelkezésekről az e rendeletben foglalt rendelkezésekre történő átállás megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadják el.

31. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A 2644/80/EGK, 3901/89/EGK, 1323/90/EGK, 3493/90/EGK, 338/91/EGK és a 2467/98/EK rendeletet a 2001-es gazdasági évben továbbra is alkalmazni kell.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ANYAJUHRA ÉS KECSKÉRE VONATKOZÓ EGYÉNI JÖVEDELEMTÁMOGATÁSI JOGOK

II. MELLÉKLET

A 11. CIKKBEN EMLÍTETT KERETÖSSZEGEK

III. MELLÉKLET

( 1 ) HL C 213. (E), 2001.7.31., 275. o.

( 2 ) 2001. október 25-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) 2001. október 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 275., 1980.10.18., 8. o.

( 5 ) HL L 375., 1989.12.23., 4. o. Az 1266/96/EK rendelettel (HL L 123., 1995.6.3., 3. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 132., 1990.5.23., 17. o. A legutóbb a 193/98/EK rendelettel (HL L 20., 1998.1.27., 18. o.) módosított rendelet.

( 7 ) HL L 337., 1990.12.4., 7. o. A legutóbb a 2825/2000/EK rendelettel (HL L 328., 2000.12.23., 1. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 41., 1991.2.14., 1. o. A legutóbb a 2536/97/EK rendelettel (HL L 347., 1997.12.18., 6. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 312., 1998.11.20., 1. o. A legutóbb a 1669/2000/EK rendelettel (HL L 193., 2000.7.29., 8. o.) módosított rendelet.

( 10 ) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

( 11 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 12 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.