A Pécsi Ítélőtábla Pf.20479/2010/4. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 84. §, 206. §, 254. §] Bírók: Fekete Bálint, Hrubi Adrienn, Juhász László

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék P.21480/2009/23., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20479/2010/4.*, Kúria Pfv.21657/2011/4. (BH 2012.9.222)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.II.20.479/2010/4. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A Pécsi Ítélőtábla dr. Léhmann György ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Esze István ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r., dr. Illés Gabriella ügyvéd ügyvéd címe) által képviselt II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. és a személyesen eljáró III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. r. alperes ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb iránt a Somogy Megyei Bíróság előtt 23.P.21.480/2009. ügyszám alatt folyamatban volt perében 2010. szeptember 13-án 23. sorszámon kelt ítélet ellen a felperes által 24. és az I. r. alperes által 25. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - a 2011. május 10. napján megtartott tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült eljárási költségeiket maguk viselik. A felperesi fellebbezésre tekintettel felmerült fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes néhaiJ. L-né köztes tulajdonszerzésén keresztül törvényes öröklés címén megszerezte a perrel érintett ingatlan 21/100-ad mértékű tulajdoni illetőségét. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte az illetékes földhivatalt a felperesi tulajdonrész bejegyzése és az I. r. alperes illetőségének 79/100-ad részre történő módosítása végett. Mindezek bejegyzett jogai sérelme nélküli tűrésére kötelezte továbbá a II. r. alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az I. r. alperes részére perköltség megfizetésére, az I. r. alperest le nem rótt eljárási illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére a magyar állam javára, ezen túlmenően megállapította, hogy a feljegyzett illeték és az állam által előlegezett költség ezt meghaladóan az állam terhén marad.

Az ítélet indokolása szerint a per tárgyát képező ingatlant az I. r. alperes különvagyonából vásárolta meg a felperes idő közben elhunyt édesanyjával történt házasságkötése előtt. Az I. r. alperes 1/1 tulajdoni hányadának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a néhai házastársak beköltözését követően került sor. Az ingatlanon a házastársak házasságuk fennállása alatt értéknövelő beruházásokat eszközöltek, melyek hatására az ingatlan forgalmi értéke 4.900.000,- forintról 8.500.000,- forintra emelkedett, ennél fogva a beruházás folytán bekövetkezett értéknövekedés és az eredeti érték úgy aránylik egymáshoz, mint 42 az 58-hoz. A 42% mértékű értékszerzés tehát házastársi közös vagyon, melyből a törvényi vélelem megdöntésének hiányában 1/2 rész, azaz az egészhez viszonyított 21% illette a felperes édesanyját, akitől a felperes e hányadot az ingatlanban törvényes öröklés címén, mint a néhai tulajdonostárs egyedüli leszármazója megszerezte. E körben az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az I. r. alperesnek, mint a bizonyításra kötelezett félnek nem sikerült a beruházások különvagyoni eredetét bizonyítania. Az elsőfokú bíróság a tanúvallomások értékelése alapján mérlegeléssel állapította meg az ingatlan I. r. alperesi különvagyoni jellegét és a beruházások házastársi közös vagyonba tartozását, az adásvételi szerződés hiányában pedig szintén tanúvallomásokra alapozva azt a tényt, hogy a perbeli ingatlan megvásárlására a felperesi jogelőd és az I. r. alperes házasságkötése előtt került sor.