A Székesfehérvári Törvényszék P.20847/2016/27. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bíró: Imre Péter

Székesfehérvári Törvényszék

16.P.20.847/2016/27. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Németh és Hermann Ügyvédi Iroda eljár dr. Hermann Géza ügyvéd (.) által képviselt felperes neve. (.) felperesnek, - Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály (.) által képviselt alperes neve (.) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra az állam javára fizessen meg 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Ezen ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a felek a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél elektronikusan, 3 példányban benyújtható fellebbezéssel élhetnek.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. A jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott kérelem (ellenkérelem) nem hatálytalan, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet. Nem hatálytalan a perbeli cselekményes nyilatkozata akkor sem, ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ában, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni. A fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve a fellebbezési kérelemben foglaltakra is - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 80.600.000,- forint kártérítés, valamint ezen összeg után 2006. március 23-tól a kifizetésig terjedő időre járó törvényes kamatok és a felmerült perköltsége megtérítésére.

A felperes keresetét a 14/2002 IM rendelet bejegyzés időpontjában 2006. március 23-án hatályos 35. § (1) - (5) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, az elektronikus cégeljárás esetén 61/B § (2) bekezdése és 61/C § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban Ctv.) 3. § (1) bekezdésében és az 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakra alapította.

A felperesi ingatlan forgalmazó és ingatlan fejlesztő korlátolt felelősségű társaság üzletrészeire vonatkozóan 2006. március 23-án, mint később kiderült hamisított üzletrész átruházási szerződések útján CM 80%-os mértékű tulajdonrészt szerzett. Az üzletrész átruházást, a tulajdonszerzést érintően a alperes neve a 01-09-691935/10.számú végzésével a cégjegyzékben bejegyezte. A felperes tulajdonában ekkor Budapest V. kerületében lévő 5 darab társasházi lakástulajdon állt. A felperes álláspontja szerint a cégbírósági határozat meghozataláról a cégjegyzékbe bejegyzett kisebbségi tulajdonosok S-YF és DD nem kerültek értesítésre. A felperes tulajdonában álló lakás ingatlanokat a fentiek folytán többségi tulajdonos CM döntése alapján a társaság értékesítette összesen 80.600.000,- forint értékben. A felperes álláspontja szerint az alperesnek a cégadatok módosulásának bejegyzése során észlelnie kellett volna a hamis üzletrész átruházást, illetve értesíteni kellett volna a kisebbségi tulajdonosokat az üzletrész tulajdon változásról. Ennek hiányában jogellenesen járt el, jogszabályba ütköző eljárása folytán pedig a felperesnek az ingatlanok forgalmi értékével egyező kára keletkezett.

Az alperes érdemi ellenkérelmében (7. számú irat) elsődlegesen a felperes kereseti kérelmében foglalt követelések elévülésére hivatkozott. Álláspontja szerint az ingatlanok vonatkozásában 2011. június 14. és 2016. augusztus 2. között bekövetkezett a követelése elévülése. Ehhez képest a kereseti kérelmét a felperes 2016. június 17-én terjesztette elő. Azt a Kúriához küldte meg ezen időpontban.

Az elévülési kifogás érvényesítésén túlmenően a felperes érdemi ellenkérelmet is előterjesztett, álláspontja szerint a régi Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdésében foglalt, a közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó igény érvényesítése speciális feltételeinek a felperes nem felelt meg. A rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséggel nem élt. Hivatkozott e mellett az alperes arra, hogy a kárfelelősség általános feltételei sem állnak fenn. Álláspontja szerint az üzletrész bejegyzésével kapcsolatosan a FC részéről jogszabálysértő magatartás nem valósult meg.

A felperes az alperes elévülési kifogásával kapcsolatosan kifejtette, hogy álláspontja szerint az alaptalan. Álláspontja szerint a követelést menthető okból nem tudta érvényesíteni, így az elévülési idő nyugvása következett be. Álláspontja szerint a FC 00-00-000000/48 számú végzésének közzétételét követően 2013. március 13-án kezdődött meg az elévülési határidő. Álláspontja szerint a felperes ezzel a végzéssel szerezte vissza a saját törvényes képviseletét, ekkor jegyezték be a valódi tagjai által megkívánt ügyvezetőjét.

A felperes keresete alaptalan.

A bíróság a felperes részletes kereseti kérelme (1. irat), az alperes érdemi ellenkérelme (7. sorszám alatti irat), a felperes alperesi elévülési kifogással szemben előterjesztett ellenkérelme (13. számú irat), a alperes neve 25.G.41.007/2013. számú felperes neve. és CM és 11 társával szemben előterjesztett érvénytelen bejegyzés törlése iránti eljárásnak iratai, a alperes neve 41.168/2016/14 számú jogerős határozata, a kereseti kérelem, az érdemi ellenkérelem mellékletét képező iratok és az egyéb iratok alapján a következő tényállást állapította meg.

DD és S-YF 2000. szeptember 7-én 3.000.000,- forintos tőkével alapították egyenlő ½ - ½ arányú tulajdonosként a felperes neve. felperest. A gazdasági társaság ingatlan befektetés és hasznosítás céljával jött létre. A tulajdonában voltak a B 0000 hrsz.-ú, B O u. 0- szám alatti; a 0000 hrsz. alatti, B, A. u. 0.szám alatt található; a 0000 hrsz.-ú, V tér 0. szám alatt található; a 0000 hrsz.-ú B, B u. 0. szám alatti, és a 0000 hrsz.-ú B, AK u. 0. szám alatt található társasházi öröklakások. CM aki jelenleg a Büntetés-végrehajtási Intézetben B-n tartózkodik, 2006. március 23-ra dátumozott hamisított üzletrész átruházási szerződést és az ehhez kapcsolódó dokumentumok felhasználásával megvásárolta a S-YF üzletrészét, és helyette átvette a társaság ügyvezetését. Szintén hamisított szerződéssel átvette DD üzletrészének jelentős részét. CM üzletrészei így a gazdasági társaság 80%-át tették ki. A PKft. önálló aláírási joggal rendelkező egyedüli tisztségviselőjévé vált. Az üzletrész átruházási szerződést dr. AD ügyvéd jegyezte ellen. Ő azonban jóval az üzletrész átruházását megelőzően elhunyt, kamarai tagsága ennek következtében szeptember 05-én törlésre került. Nyilván valóan az üzletrész átruházási szerződést nem jegyezhette ellen. A társaság tulajdonát képező lakás ingatlanokat CM a később megállapítottak szerint rosszhiszeműen, képviselőként eljárva értékesítette. Az értékesített ingatlanok forgalmi értéke 80.600.000,- forintot tett ki. Az ingatlanok értékével a felperesi társaságot megkárosította. A felperes tulajdonosai 2010. augusztus 3-án fordultak beadvánnyal a FChoz. Tájékoztatták a cégbíróságot, hogy CM bűncselekmény útján szerezte meg a felperes törvényes képviseletét. Az erről szóló 00-00-000000/10. szám alatti végzését a FC postai úton kézbesítette az elhunyt jogi képviselőnek dr. ADnak. Innen a postacím elégtelen jelzéssel kézbesítette azt vissza. Ezt követően a felperes székhelyére került kiküldésre ahol azt nem keresték, nem került átvételre. Az újonnan kinevezett ügyvezető CM címére történő kiküldés járt eredménnyel.