Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

ÍH 2008.62 KÖLCSÖNSZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS SZÍNLELTSÉGE - BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ SZÍNLELT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MEGÍTÉLÉSE - ZÁLOGJOGI SZABÁLYOK MEGKERÜLÉSÉRE IRÁNYULÓ MEGÁLLAPODÁS - JELZÁLOGSZERZŐDÉS ÍRÁSBELI ALAKHOZ KÖTÖTT LÉNYEGES FELTÉTELEI - JELZÁLOG BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ IGÉNY KÖTELMI JELLEGE, ELÉVÜLÉSE

A színlelt szerződésből eredő vitát a leplezett szerződésre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha ezek alapján a leplezett szerződés érvénytelen, a jogvita elbírálására az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Nincs azonban erre lehetőség, ha a kölcsön biztosítására szolgáló - utóbb közös megegyezéssel felbontott - színlelt adásvételi szerződés helyére szánt ugyancsak biztosítéki célú, újabb színlelt megállapodást a bíróság más perben érvénytelenné nyilvánította [Ptk. 207. § (4)-(5) bekezdés, 251. § (1)-(2) bekezdés, 255. § (2) bekezdés].

Az I. rendű alperesnek üzleti céljai megvalósításához kölcsönre volt szüksége. Ennek során, ismerősök közvetítésével került kapcsolatba a felperessel, aki azonban csak ingatlan tulajdonjogának - a visszavásárlási jog kikötése mellett történő - átruházása ellenében volt hajlandó kölcsönt nyújtani. A visszafizetés biztosítékául ilyen módon leköthető ingatlannal azonban az I. rendű alperes nem rendelkezett. Ezért a felvenni szándékozott kölcsönnek a fent leírt módon történő biztosítása céljából megállapodott a II. rendű alperessel és néhai házastársával - a III-IV. rendű alperesek jogelődével - továbbá a III. rendű alperessel, akik ennek alapján vállalták a tulajdonukban álló, ü.-i 11 helyrajzi számú, illetőleg az ü.-i 641 helyrajzi számú ingatlanoknak, a felperes igényeit kielégítő biztosítékul adását. A III. rendű alperes 11 hrsz.-ú ingatlanát 1 600 000 Ft kölcsön visszafizetését biztosító jelzálogjog terhelte. A felperes és az I. rendű alperes abban állapodtak meg, hogy a felperes az I. rendű alperesnek 10 000 000 Ft kölcsönt nyújt, 6 havi lejáratra, havi 10%-os kamatra. Megegyeztek, hogy ebből az I. rendű alperes 1 600 000 Ft-ot átad a III. rendű alperesnek, aki abból az ingatlanát tehermentesíti. Ez ténylegesen is megtörtént. Ezt követően a felperes, valamint a II. rendű alperes és néhai házastársa, illetve a III. rendű alperes az adásvételi szerződéseket megkötötték. Az ezeket tartalmazó, 1997. május 12-én kelt okirat szerint mindkét ingatlan vételára 8 - 8 000 000 Ft volt, az eladók a visszavásárlási jogukkal 1997. november 17-éig élhettek. A vételárát úgy határozták meg, hogy az megegyezzen a 10 000 000 Ft kölcsönnek és 6 havi kamatának az együttes összegével. A felperes e szerződések megkötése után 8 400 000 Ft-ot adott át az I. rendű alperesnek. A visszafizetési határidő lejártáig a kölcsön visszafizetése nem történt meg. Az adásvételi szerződéseket a szerződő felek 1998. augusztus 31-én felbontották, majd ugyanezen a napon az eladók a felbontott szerződésekkel azonos tartalmú szerződést kötöttek K. J.-vel, aki ekkor a felperes élettársa volt. A szerződések felbontására és az újabb adásvételi szerződések megkötésére abból a célból került sor, hogy a felperes házastársa ezekre az ingatlanokra házassági vagyonjogi igényt ne érvényesíthessen. A II-III-IV. rendű alperesek pert indítottak a felperes volt élettársa ellen, amelynek eredményeként az F. Megyei Bíróság ítéletével megállapította, hogy a K. J.-vel kötött adásvételi szerződések színleltek és ezért érvénytelenek.

A felperes a keresetében az I. rendű alperest 8 400 000 Ft és annak 1997. november 18-ától járó évi 39%-os kamata, a II-III. rendű alpereseket 1 600 000 Ft és annak 1999. március 1-jétől járó évi 39%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni. Kérte továbbá az adásvételi szerződéseket felbontó szerződések, valamint a kölcsön- és jelzálogszerződések érvénytelenségének ítéleti megállapítását, és ennek megfelelően mindkét ingatlanra 5 - 5 000 000 Ft és kamatai erejéig a jelzálog bejegyzésének elrendelését.

Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a II-III-IV. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest 8 400 000 Ft és annak 1997. november 13-ától járó kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Elrendelte az ingatlanokra feljegyzett per törlését és annak foganatosítása iránt az ítélet jogerőre emelkedésétől függően a földhivatal megkeresését.

A döntését a következőkkel indokolta:

Bizonyítottnak látta, hogy a perbeli jogügyletben a kölcsönvevő kizárólag az I. rendű alperes volt. A tehermentesítéshez szükséges összeg az ő révén jutott a III. rendű alpereshez, annak nincs közvetlen jogi jelentősége, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget a felperes a III. rendű alperes kezéhez fizette. Jogi álláspontja szerint nem volt akadálya annak, hogy a szerződő felek a kölcsön visszafizetését a fent leírt módon biztosítsák. Az adásvétellel nem jelzálogszerződést lepleztek. A felperes a kölcsönt nem jelzálogszerződéssel, hanem ténylegesen adásvételi szerződéssel - tulajdonjog megszerzésével - kívánta biztosítani. Az adásvételi szerződés ebből következően nem színlelt. Az adásvételi szerződés felbontását illetően a felek teljes akarategységben voltak, az pedig, hogy a felperesnek ezt az akaratát milyen indokok váltották ki, a felbontó szerződések érvényessége szempontjából a Ptk. 207. § (4) bekezdése értelmében közömbös. A szerződések a keletkezésükre visszaható hatállyal megszűntek [Ptk. 319. § (3) bekezdés], ezért a jelzálogjog bejegyzésére azok alapján nem volt lehetőség.

Ha az adásvételi szerződések érvénytelenek lettek volna, de azt meg lehetett volna állapítani, hogy jelzálogszerződést palástoltak, a szerződéseket ebben a részükben lehetne érvénytelennek nyilvánítani, mert a Ptk. 263. § (1) bekezdésében foglalt abba a tilalomba ütköztek, miszerint semmis az a kielégítési jog megnyílta előtti megállapodás, amelynél fogva a jelzálogjog jogosultja a biztosított kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Nem lenne lehetőség e mellett a jelzálog bejegyzésére az adásvételi szerződéseket tartalmazó okiratok alapján azért sem, mert azok a jelzálogszerződés Ptk. 251. § (2) bekezdésében meghatározott lényeges kellékeit nem tartalmazzák. Az írásbeli alak a jelzálogszerződésnek a Ptk. 254. § (1) bekezdésének rendelkezésénél fogva érvényességi kelléke. A szerződések, mint jelzálogszerződések így alaki fogyatékosságuk miatt is érvénytelenek lennének. Megállapítható lenne egyébként a kérdéses felperesi igény elévülése is. A felperes jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó igénye kötelmi jellegű igény. A jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kötelmi jogosultság a szóban forgó szerződések megkötésekor, 1997. március 12-én keletkezett. Ehhez képest pedig a keresetlevél benyújtásakor az 5 éves elévülési idő már eltelt. Az elévülést nem szakította meg a II-III. rendű alperesek jogi képviselőjének az F. Megyei Bíróságon 2001. január 11-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozata, mert az elismerésnek nem tekinthető.

A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a keresetének teljes mértékben helyt adó határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy a perbeli adásvételi szerződések kölcsön- és jelzálogszerződéseket lepleztek, ezért azokat a Ptk. 207. § (5) bekezdése alapján, mint ilyen szerződéseket kell elbírálni. A II-III-IV. rendű alperesek nem csak zálogkötelezettek, hanem 1 600 000 Ft tekintetében kölcsönvevők is voltak, ezért ennyiben fizetésre is kötelezni kell őket. Hangsúlyozta, hogy a volt élettársával kötött újabb szerződések hiányában a vele kötött adásvételi szerződéseket sem bontotta volna fel. Mivel az újabb szerződés színlelt volt, a felbontó szerződést is színleltnek kell tekinteni. Kifejtette azt a jogi álláspontját, hogy ha a színlelt okiratokból hiányoznak a leplezni kívánt ügyleti szándéknak megfelelő nyilatkozatok, azt a bíróságnak kell pótolnia. A bizonyítás alapján pedig a kölcsön- és jelzálogszerződések tartalma megállapítható. Ezért a szerződések tartalmának ítéleti megállapítására lehetőség van. Álláspontja szerint az elévülés sem következett be, mert a mellékkötelezettségek elévülése a főkötelezettség elévülésével egyidejűleg következik be.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!