A Székesfehérvári Törvényszék P.20884/2015/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 83. §, 90. §, 122. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk (2) bek.] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

íéSzékesfehérvári Törvényszék

27.P.20.884/2015/9.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Takács Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Sáska Erzsébet jogtanácsos által képviselt I. rendű és a dr. Nagy József Gyula ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

megállapítja, hogy alperesek a zsúfolt elhelyezési körülményekkel megsértették a felperes emberi méltóságát;

ezt meghaladóan a keresetet elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft, a II. rendű alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik ha, a fellebbezés a perköltség viselésére vonatkozik, illetőleg csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül fogja elbírálni.

A másodfokú bíróság a felsorolt eseteken kívül akkor is tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek közösen kérték.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása, a rendelkezésre álló iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Felperes 2014. április hónaptól 2015 januárjáig az I. rendű alperesi intézetben töltötte büntetését. A zárka egy 7 x 5 méter területű helyiség volt, itt 8 elítélt tartózkodott. A zárka sarkában volt egy WC, valamint egy mosdó, a helyiségben pedig 8 db kétemeletes ágy, 1 db hosszú asztal, 16 db szék és szekrény. A bútorok alapterületének levonása után elítéltenként nem egészen 1 m2 mozgástér maradt. Ennek a zsúfolt elhelyezésnek a következményeként a fogvatartottak csak felváltva tudtak felállni, hosszabb várakozás után lehetett mosdóhoz, illetőleg WC-hez jutni. A szükségszerű összezártság az átlagosnál jobban megterhelte a fogvatartottakat, gyakori volt a feszültség, a nézeteltérés.

A felperes kérte kártérítési igényének elbírálását, melyet I. rendű alperes a 2015. október 30. napján kelt 30.523/3366-4/2015. ált. számú határozatával elutasított.

A felperes 2015. januárjától júliusig tartózkodott a II. rendű alperesi intézetben. A felperes a I. körlet 102. és 105 zárkájában (melyek befogadó, illetve szállító zárkák), valamint az MZ körletben lévő zárkában töltötte büntetését. Ez utóbbi zárka 24 m2-es, melyet három 8 m2-es magánzárkából alakítottak ki. Ez a zárka 8 fő elhelyezésére szolgálnak. A középső 8 m2-es rész nappali jellegű, ahol asztal és 8 db szék van, valamint falra szerelt szekrények, egy szekrényt két fogvatartott használ. Ebből a helyiségből kialakított egy félfallal és függönnyel elválasztott 1,2 m2-es WC. A két oldalon lévő rész egyenként szintén 8 m2, itt helyiségenként 2 db emeletes ágy van.

A felperes fegyház fokozatú büntetést töltött, naponta 1 óra időtartamra hagyhatta el a zárkát, egyébként a zárkaajtót is zárva kellett tartani.

A felperes kártérítési igényét előterjesztette a II. rendű alperesnél, mely azt a 2015. október 22. napján kelt 30.522/4302-3/2015.ált. számú határozatával elutasította.

A felperes a két határozattal szemben keresetét a törvényben meghatározott 30 napos határidőn belül előterjesztette.

Felperes módosított keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek személyiségi jogait megsértették; ennek megállapításán túl kötelezze az I. rendű alperest 1.000.000,-Ft, míg a II. rendű alperest 600.000,-Ft kártérítés, illetőleg sérelemdíj, valamint ezen összegek után a keresetlevél beadásától, azaz 2015. november 24. napjától a kifizetésig járó törvényes kamat megfizetésére, és egyetemlegesen marasztalja a perrel felmerült költségekben.

Előadta, hogy 2014. április hónaptól töltötte büntetését, előbb az I. rendű, majd a II. rendű alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. Mindkét intézményben rendkívül zsúfoltak voltak az elhelyezési körülmények. Az I. rendű alperesi intézetben volt olyan eset, hogy 1 órát is kellett várnia, hogy mosdóhoz vagy WC-hez jusson. A II. rendű alperesi intézményben a zárkából kilépni a napi sétán kívül nem lehetett, rendkívül kicsi helyen, többekkel összezárva kellett a forróságot is elviselnie.

Az alpereseknél az európai uniós körülményeknek, de a hazai jogszabályoknak sem felelt meg az elhelyezés. Ilyen körülmények közötti elhelyezés sértette emberi méltóságát, és álláspontja szerint az alperesek megsértették azt a jogszabályi rendelkezést is, mely szerint az elítéltet nem lehet kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni. Ez a megalázó helyzet, a szoros összezártság feszültséget idézett elő az elítéltek között, ami már önmagában is hátránnyal járt.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a rá vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szigorú betartásával járt el, az intézet tényleges létszámát nem határozhatja meg, a konkrétan megjelölt személyek befogadása számára kötelező. Az elhelyezés kérdésében úgy járt el, ahogy az elvárható volt, a befogadási kényszer miatt felelőssége nem állapítható meg.

A II. rendű alperes szintén a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy feladata és kötelezettsége a bíróság által meghatározott büntetések végrehajtása, az elítéltek befogadását nem tagadhatja meg. A felperest jogerős ítélet kötelezte a büntetés végrehajtásának tűrésére. A felperes rosszul jelölte meg azt, hogy milyen zárkában töltötte büntetését, az általa megadott számok, illetőleg számítás helytelen. A felperes fegyházban, a legmagasabb őrzési fokozatban töltötte büntetését, a napirendet, így azt is, hogy 1 órára hagyhatta el a zárkát, törvényi előírás határozza meg. A büntetés-végrehajtással összefüggésben a felperest részéről sérelem nem érte, következésképpen sem a személyiségi jogsértés megállapítására, sem a sérelemdíj megfizetésére irányuló igény nem megalapozott.

Hivatkozott II. rendű alperes arra is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek, mint az állam végrehajtó szerveit olyan körülmények között tesznek eleget a törvényben meghatározott feladataiknak, mely körülményeket számukra az állam, illetőleg a fenntartásról gondoskodó Belügyminisztérium biztosít.

A kereset részben alapos.

Felperes igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseire alapította részben. Ezzel kapcsolatban a bíróság rámutat, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-én lépett hatályba, következésképpen a büntetését 2014. április hónaptól töltő felperes esetében ezen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.