BH 2002.1.3 Ha a rendőrkapitányság a terhelt gépjárművezetői engedélyét visszavonja, és a terhelt a hatóság előtt olyan - valótlan tartalmú - írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a járművezetői jogosítványát elveszítette, a joghatás kiváltására alkalmas, de valótlan tartalmú nyilatkozat megtételével, vagyis felhasználásával a magánokirat-hamisítás vétségét megvalósítja [Btk. 276. §].

A városi bíróság 1999. június 30-án kelt ítéletével a terheltet magánokirat-hamisítás vétsége miatt 120 napi tétel - napi tételenként 80 forint - pénzbüntetésre ítélte, megállapította, hogy a 9600 forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - 120 napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt gépjárművezetői engedélyét a rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztálya 1996. szeptember 8-án kelt - közúti közlekedésre vonatkozó szabályok három alkalommal elkövetett megszegése miatt - hozott határozatával visszavonta, és a nevezettet utánképzésre kötelezte. A terhelt a gépjárművezetői engedélyt többszöri felszólítás ellenére nem adta le. A rendőrkapitányságon a terhelt 1997. február 9-én olyan valótlan tartalmú írásbeli nyilatkozatot tett, amely szerint a járművezetői engedélyét elvesztette. Ennek ellenére 1999. január 30-án közúti ellenőrzés során a rendőrkapitányság járőrei a ruházata zsebében megtalálták a vezetői engedélyt, miután tagadta, hogy gépjárművezetői engedély lenne nála.

Az elsőfokú bíróság a cselekményt magánokirat-hamisítás vétségének minősítette azzal az indokkal, hogy a terhelt gépjárművezetői engedélyének létezésére, illetőleg nem létezésére vonatkozóan szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, és ezáltal a valótlan tartalmú okiratot felhasználta.

A megyei bíróság a terhelt fellebbezése alapján eljárva, az 1999. december 12-én kihirdetett ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, a terheltet a magánokirat-hamisítás vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában azt állapította meg, hogy a városi bíróság tényállása hibáktól mentes, és a felülbírálat során irányadó. A tényállásból azonban helytelenül következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a terhelt elkövetette a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségét. Önmagában az a körülmény, hogy a terhelt a rendőrhatóság előtt olyan valótlan tartalmú írásbeli nyilatkozatot tett, amely szerint vezetői engedélyét elvesztette, nem valósítja meg a hivatkozott rendelkezés szerinti magánokirat-hamisítás törvényi tényállását. A vétséget az követi el, aki a magánokiratot használja, és nem az, aki a valótlan tartalmú magánokiratot készíti. E bűncselekmény megvalósításának további feltétele, hogy a valótlan tartalmú magánokiratot jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének a bizonyítására használja fel az elkövető. A másodfokú bíróság arra is rámutatott, hogy az okirat meglétének eltitkolása csak a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirattal visszaélés bűncselekmény elkövetésére adhat alapot olyan közokirat tekintetében, amely nem vagy nem kizárólag az elkövető sajátja. A kifejtettekre tekintettel a terheltet a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az ellene emelt vád alól felmentette, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény.

A megyei főügyész a legfőbb ügyész által fenntartott felülvizsgálati indítványában a megyei bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak új eljárásra utasítását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány alapos.