A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22334/2012/4. számú határozata általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Merőtey Anikó, Molnár Ágnes, Németh László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41344/2012/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.22334/2012/4.*, Kúria Gfv.30347/2013/4. (BH+ 2014.5.216)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.22.334/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Léhmann György ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - dr. Kapa Mátyás (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2012. október 24. napján kelt 19.G.41.344/2012/6. sorszámú ítélete ellen, az I-II. rendű felperesek részéről 8., míg az alperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint + ÁFA, továbbá 48.000 (negyvennyolcezer) forint mértékű másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperessel 2007. február 16-án megkötött hitel-, zálogszerződés "A bank - a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló üzletszabályzatának 1.3. pontjában meghatározott okból - jogosult a hitelszerződés hatálya alatt a hiteldíjat, illetve annak bármely elemét, továbbá késedelmi kamat mértékét módosítani. A törlesztő részleteknek az itt említett okokból történő módosulása esetén azok összegét a bank az esedékességet megelőző 15 napon belül közli a hitelfelvevővel" szerződési feltétel semmis, érvénytelen, továbbá ennek jogkövetkezményeként a szerződés megkötésétől, 2007. február 16. napjától kezdődően ez a semmis feltétel nem jelent kötelezettséget rájuk nézve. Kérték a választottbírósági kikötés tisztességtelenségének megállapítását is.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 130. §-ára figyelemmel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi XXVI. törvény (továbbiakban: Vbtv.) 8. § (1) bekezdése alapján. Érdemben a kereset elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 210. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat az üzletszabályzatának 1.2., 1.2.3., 1.3.1., 1.3.2., 1.3.3., 1.3.6. pontjai rögzítették. Megítélése szerint a feltétel megfelel a jogszabályoknak, így az a Ptk. 209. § (6) bekezdése szerint sem minősülhet tisztességtelennek. Véleménye szerint a keresetet azért is el kell utasítani, mert a Ptk. 209. § (5) bekezdése értelmében a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések a főszolgáltatást megállapító szerződési kikötésre nem alkalmazhatóak, ha azok világosak és érthetőek.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy a felperesek és az alperes között 2007. február 16. napján kötött .... számú hitel-, zálogszerződés MKB svájci frank lakáshitelhez (lakásvásárlás finanszírozására annuitásos törlesztéssel) 9.3. pontja alapján alkalmazandó, az alperesnek a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 2006. április 24. napjától hatályos üzletszabályzata 29.4. pontja rendelkezése, mely szerint "bármely vita eldöntésére, amely jelen üzletszabályzattal, illetve az arra épülő szerződéssel összefüggésben, annak megszegésével, érvényességével vagy értelmezésével, illetve a bank által nyújtott pénzügyi-, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban keletkezik, a felek 5.000.000 forint pertárgyérték feletti ügyekben alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság kizárólagos döntésének. A választottbíróság saját eljárási szabályzata szerint jár el."., semmis. A bíróság a szerződést annak megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította a fenti kikötés nélkül. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntött a perköltség viselése tárgyában is.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a peres felek között létrejött hitel-, zálogszerződés fogyasztói szerződésnek és az üzletszabályzat kifogásolt pontjai általános szerződési feltételnek minősülnek. Megállapította azt is, hogy a választottbírósági kikötést tartalmazó üzletszabályzat VII.29. pontja, a szerződés 6.4., 9.3., 9.4. pontjára figyelemmel a Ptk. 205/B. §-a értelmében a szerződés részévé vált, így annak tisztességtelenségének megállapítása körében a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendeletben, valamint a Ptk. 209. §-ában rögzített szabályok alkalmazandók. Okfejtése szerint a választottbírósági kikötés a Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés i) pontja alapján semmis, mivel a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatának díj- és költségviselésre vonatkozó rendelkezései a jogszabályban biztosított költségkedvezmények igénybevételét kizárják. A választottbírósági eljárás magas költségeinek fedezésére a felperesek nem képesek. Ennél fogva ez a rendelkezés a felperesek igényérvényesítésre nyitva álló lehetőségét hátrányosan befolyásolja, ezért tisztességtelen feltételnek minősül, tehát semmis. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság rendelkezett a szerződésnek a semmis szerződési pontja figyelmen kívül hagyása melletti érvényessé nyilvánításáról.

Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos kereseti kérelemmel összefüggésben kifejtette, hogy a Ptk. 209. § (6) bekezdése értelmében a támadott rendelkezés nem minősülhet tisztességtelennek, mivel ennek tartalmát az alperes a Hpt. 210. § (3), (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határozta meg, ugyanis tartalmazza azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé teszik. E körben utalt az alperesi üzletszabályzat 1.2.1., 1.2.3., 1.3.1., 1.3.2., 1.3.3. pontjaiban foglaltakra. Ezen rendelkezések az üzletszabályzatban a hiteldíj egyes elemei ügyfél számára kedvezőtlen módosításának lehetőségét a körülmények üzlet-, termék-, biztonsági és pénzmosás elleni politikájának, nemzetközi szerződéseinek módosulása, a pénzpiaci környezet feltételeinek változása, a mindenkori pénzpiaci környezetváltozása esetén lehetséges. Utalt arra, hogy ennél szigorúbb és részletezőbb feltételt a szerződéskötéskor hatályos Hpt. nem írt elő. Mindezekre figyelemmel a felperesek ezen irányú kereseti kérelmét elutasította. Megítélése szerint nem alkalmazható a jelen esetben a Ptk. 209. § (5) bekezdése, ugyanis a keresettel támadott feltétel nem a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés, hanem a változó mértékű hiteldíj egyoldalú megváltoztatására feljogosító szerződéses kikötésnek minősül.