A Fővárosi Törvényszék P.20314/2019/23. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 22. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

65.P.20.314 /2019/23.szám

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Rózsa Attila (ügyvéd címe szám alatt működő) egyéni ügyvéd által képviselt

felperes (felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

a Bán, S.Szabó & Partners Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Szemán Péter (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes-e (alperes címe szám alatti székhelyű) alperessel szemben

személyes adat védelméhez fűződő jog megsértése miatt indult perben

meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes magánszférája védelméhez fűződő jogát azzal, hogy nem gondoskodott kellő adatvédelemről s lehetővé tette 2016. év vége és 2017 júniusa között, hogy a felperes béradatait alperesi munkavállalók egy része jogosulatlanul megismerhesse. Fentiek miatt a bíróság kötelezi az alperest, fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 300.000,- (háromszázezer) Forint sérelemdíjat és 120.000,- (egyszázhúszezer) Forint perköltséget nettó összegben.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

Felperes 2007 óta alperes munkavállalója, 2008-tól az úgynevezett Belső Informatikai Osztályon dolgozott. Az alperesnél alkalmazásban álló informatikusok közül felperes kiemelt bérezésben részesült. Fenti tényről felettesei már 2016. év vége előtt tudomással bírtak, a munkavállalók - így az informatikai osztály dolgozói - azonban nem bírtak konkrét ismeretekkel felperes béradatairól. 2016. év végén az alperesi munkáltatónál kezelt béradatok - miután a HR-es kollégák legenerálták az adatbázisból ezen adatokat - elérhetővé váltak az informatikai osztály dolgozói számára. Felperes egyik munkatársa a személyügyi osztályhoz tartozó hálózati meghajtóban talált egy Microsoft xls elnevezésű fájlt és ez személyes adatokat rögzítve, többek között felperes béradatait is tartalmazta. Több kolléga megismerte felperes jövedelmi adatait, egymásnak mutatták az elérhetőséget. Ezt követően a megítélése felperesnek munkatársai körében hátrányosan változott, feszültebb légkörben dolgoztak, elismerve továbbra is a kollégák részéről felperes szakmai felkészültségét, a kiemelt bérezésről való tudomásszerzés után nehezteltek rá.

Felperes fenti incidenst jelezte az informatikai osztály alkalmazottai egy része felett munkáltatói jogokat gyakorló munkatársnak, felettesének, aki intézkedett és a hozzáférést letiltották az informatikai osztály dolgozói irányában, 2017. júniusában.

Fenti előzményeket követően 2019. január 28-án érkezetten felperes keresetlevelet nyújtott be az alperessel szemben, mely beadványában annak megállapítására kérte a bíróságot, hogy az alperes, mint adatkezelő a felperes személyes adatait, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban, illetve uniós kötelező jogi aktusban meghatározott előírások megsértésével kezelte és ezzel megsértette felperes személyiségi jogát és kérte alperest 300.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kötelezni. Kereseti kérelme jogalapjaként az Infotörvény és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit hívta fel a személyes adat fogalma, az adatkezelő és adatfeldolgozó meghatározása körében, az Infotörvény 7.§-ára utalva azt kérte megállapítani, hogy a Ptk. 2:43.§ e; pontjában rögzített jogát megsértette alperes és a 2:52.§-a alapján érvényesített sérelemdíj igényt. Az Infotörvény 23.§(1) bekezdésére alapította bírósághoz fordulási jogosultságát és az (5) bekezdésre hivatkozással igényelte a jogsértés megállapítását és sérelemdíjat, hivatkozott a törvény 21.§(2) bekezdésére is.

Kereseti kérelmét megalapozó tényként előadta, hogy az alperes az adatbiztonság követelményeinek hanyagságból való megszegésével teremtett olyan helyzetet, hogy felperes személyes adataihoz, így munkabérét is tartalmazó fájlhoz illetéktelenek felperes munkahelyén hozzáfértek, ennek keretében 2017. júniusáig a cég erre jogosulatlan alkalmazottjai is hozzáfértek a hálózati könyvtárban tárolt béradatokhoz, így a felperes munkabére mértéke munkahelyén köztudomásúvá vált, ismerete illetéktelenek birtokába jutott. Felperes előadta, hogy mely munkatársak ismerték meg adatait, ezek közül az alperesnél már nem foglalkoztatottak közül tanú4 és név tanúkénti meghallgatását is kérte, valamint személyes meghallgatását a jogsértés megtörténte bizonyítása és a sérelemdíjat megalapozó tények igazolása körében, ez utóbbi vonatkozásában előadta, hogy kényelmetlen volt felperes számára az adatai nyilvánosságra kerülése és ezt követően érték megjegyzések kollégáktól. Miután alperes az Infotörvényben előírt kötelezettségét a személyes adatok biztonságos kezelésére vonatkozással megszegte, nemcsak a HR-es alkalmazottak fértek hozzá felperes munkabérét is tartalmazó személyes adataihoz, az alperes az okozott jogsértésért helytállni tartozik. Annak alátámasztására, hogy felperes adatai megismertté váltak az informatikai osztály dolgozói számára, elektronikus levelezést is csatolt a felperes 2018. évből keresetlevele mellékleteként, valamint jogi képviselője részére nyújtott meghatalmazását csatolta, mely meghatalmazásban a per előkészítéséért, keresetlevél megírásáért 30.000-30.000 forintot és a tárgyalásokon való részvételét szintén 30.000 forintot számított fel felperesi képviselő.

A bíróság hiánypótló felhívására 2019. március 20-án érkezett kereset pontosításában felperes a jogsértés megtörténte megállapítása körében pontosította kérelmét annak megállapítását kérve, hogy az alperes nem biztosította felperes magánszférája védelmét, nem gondoskodott személyes adatai biztonságáról és nem védte meg a jogosulatlan hozzáféréstől felperes személyes adatait, ezzel sértette személyiségi jogait. Ezen beadványban egyértelműsítette, hogy 2016. decemberétől 2017. júniusági állt fenn az alperesi jogsértő magatartás.