A Győri Ítélőtábla Gf.20108/2012/3. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 121. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 117. §, 214. §, 227. §, 239. §, 241. §, 295. §, 312. §, 374. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. §, 3. §, 86. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Törvényszék G.40125/2010/23., *Győri Ítélőtábla Gf.20108/2012/3.* (ÍH 2012.120)

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.108/2012/3.

A Győri Ítélőtábla a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Medres Ügyvédi Iroda által képviselt I.r. és II.r. alperesekkel szemben előterjesztett törlési keresete és járulékai iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság 2011. október 20. napján kelt 15.G.40.125/2010/23. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az I.r. alperesnek 508.000. (Ötszáznyolcezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I.r. alperes (a továbbiakban: az alperes) által kiírt pályázat és licitálás után a felperes mint vevő és az alperes mint eladó között 2005. november 8. napján jött létre adásvételi szerződés a helység 1-i ... és ... hrsz-ú ingatlanokra 53.920.000.Ft vételárért. A szerződésben a felperes tudomásul vette, hogy az átruházott ingatlanokon kizárólag parkolóházat létesíthet. A szerződésben a felek az építés megkezdése feltételeként határozták meg az ingatlanokon lévő lakóépület lebontását, a két ingatlan összevonását (telekalakítását) és a régészeti feltárás lefolytatását. A szerződés 10. pontjában a vevő felperes kötelezettséget vállalt az ingatlan szerződés megkötésétől számított 3 éven belüli beépítésére. A 12. pontban az eladó alperes a beépítési kötelezettség biztosítására a szerződés aláírásától számított 5 évig gyakorolható visszavásárlási jogot kötött ki. Megállapodtak, hogy a visszavásárlási joggal az eladó alperes csak akkor élhet, ha a vevő a beépítési kötelezettségét nem teljesíti. A beépítési kötelezettség akkor minősült teljesítettnek, ha (az építményre vonatkozó) használatbavételi engedély jogerőre emelkedett. A felperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésével egyidejűleg - kijavítás után - az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre került az alperes visszavásárlási joga is.

A felperes az ingatlanokon található lakóépületet saját költségén lebontatta, illetve telekalakítási eljárást követően a két ingatlant ... hrsz. alatt egyesítették. A régészeti feltárást követően a felperes kérelmére az építésügyi hatóság a másodfokú eljárásban 2008. december 22. napján jogerőre emelkedett határozatával adott ki építési engedélyt a mélygarázs felépítésére.

Az alperes a 2010. november 2. napján kelt írásbeli nyilatkozatával a visszavásárlási jogát gyakorolta. A visszavásárlási nyilatkozatot az alperes a felperes több címére és többféle módon is megküldte. A felperes felperes címe. szám alatti székhelyére küldött tértivevényes postai küldeményt 2010. november 4. napján kísérelték meg eredménytelenül kézbesíteni, a felperes meghatalmazottja azt 2010. november 10. napján vette át a postán. A felperes két postafiók címére (.......) kézbesített tértivevényes küldeményt 2010. november 3. napján kísérelte meg a posta kézbesíteni, eredménytelenül, a küldeményeket a felperes meghatalmazottja 2010. november 10-én vette át. Az alperes tértivevényes EMS gyorsposta küldeményként is feladta a felperes székhelyére a visszavásárlási nyilatkozatot, azt a posta a "címzett nem kereste" jelzéssel küldte vissza a feladónak. A nyilatkozatot az I.r. alperes telefaxon, 2010. november 8-án 14 óra 39 perckor küldte el az .... telefonszámra. A visszavásárlási nyilatkozatot az alperes elektronikus levélként 2010. november 2. napja 15 óra 02 perckor is elküldte a ....hu <....hu> (felperesi ügyvezetői) e-mail címre.

A felperes módosított keresetében - elsődlegesen - a helység 1-i ... hrsz-ú ingatlanra bejegyzett visszavásárlási jog törlését és az alperes annak tűrésére kötelezését kérte; - másodlagosan - a Ptk.227.§ (2) bekezdése és 228.§ (3) bekezdése szerint annak megállapítását kérte, hogy a 2005. november 8. napján kelt adásvételi szerződés 10., 12. pontja 3 éven belüli beépítési kötelezettségre vonatkozó kikötése semmis; - harmadrészt - a Ptk.241.§-a alapján az adásvételi szerződés 10. pontja módosítását kérte oly módon, hogy a felperest a beépítési kötelezettség az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belüli terheli; negyedlegesen - a semmisségi keresete elutasítása esetére - kérte annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés 10. pontja három éves beépítési kötelezettségre vonatkozó kikötése (a kapcsolódó 12. és 16. pont rendelkezéseivel együtt) a Ptk.312.§ (1) bekezdése szerint lehetetlenült. Ötödrészt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2.§-a és 86.§ (2) bekezdés a/ pontja alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes a visszavásárlási jogát tisztességtelenül, az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően gyakorolta, emiatt kérte az alperest abbahagyásra kötelezni, a jogsértéstől eltiltani, valamint a visszavásárlási nyilatkozat és tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem visszavonására kötelezni. A Tpvt. 3.§-a és 86.§ (2) bekezdés a/ pontja alapján annak megállapítását is kérte, hogy az alperes a jó hírnevét megsértette, hitelképességét sértette, illetve veszélyeztette annak állításával hogy a felperes a beépítési kötelezettségét nem teljesítette. Jogfenntartással a jóhírnév megsértése miatt 100.000.Ft nemvagyoni kártérítés, a hitelképesség megsértése miatt 100.000.Ft nemvagyoni kártérítés, illetve a Tpvt.86.§ (2) bekezdés e/ pontja alapján 100.000.Ft vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezésében kiemelte, hogy a keresetben érdemben vitatott, 3 éves beépítési kötelezettséget már a szerződéskötést megelőzően kiírt alperesi pályázat eredetileg is feltételként tartalmazta. Vitatta, hogy - az alperestől egyébként független - építésügyi hatóság "elhúzta volna" az építési engedélyezési eljárást. Kifejtette, hogy a semmisségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia, akkor pedig a 3 éves beépítési határidő reális volt. A szerződés részbeni, a felperes által kívánt érvénytelensége azért sem állapítható meg, mert az alperes az érvénytelennek állított részek nélkül a szerződést nem kötötte volna meg. (Ptk.239.§ (1) bekezdés) A szerződés módosítása iránti kereset azért nem teljesíthető, mert a felek között nem tartós jogviszony jött létre. A Tpvt. szabályai pedig azért nem alkalmazhatóak, mert az alperes annak hatálya alá tartozó piaci magatartást nem tanúsított és nem minősül vállalkozásnak. (Tpvt.1.§) Tekintve, hogy a visszavásárlási jogát a szerződésben kikötött 5 éves határidőn belül gyakorolta, a felperes köteles kiadni az alperes tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges engedélyt. Ennek elmaradása miatt annak pótlását a Ptk.295.§-a alapján viszontkeresettel kérte. Viszontkeresetében azzal érvelt, hogy a Ptk.214.§ (1) bekezdése szerint a visszavásárlási nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a felpereshez megérkezzék. A megérkezés pedig nem azonos a címzett tudomásszerzésével, csak annak lehetőségét hordozza magában. A címzett terhére esik, ha - akár felróhatóan, akár nem - nincs abban a helyzetben, hogy a hozzá érkezett irat tartalmával megismerkedjen.