A Gyulai Törvényszék Bf.338/2006/5. számú határozata közokirat-hamisítás előkészületének vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 28. §, 274. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 371. §] Bíró: Kempfné dr. Agod Éva

Kapcsolódó határozatok:

Békéscsabai Járásbíróság B.126/2006/16., *Gyulai Törvényszék Bf.338/2006/5.*, Kúria Bfv.830/2010/6. (EH 2010.2207)

***********

Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.338/2006/5. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, Gyulán, a 2006. évi november hó 21. napján az 1.Bf.338/2006. számú ügyben megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás előkészületének vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Békéscsabai Városi Bíróság 15.B.126/2006/16. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli közokirat-hamisítás előkészületének vétségében. Ezért a vádlottat 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 100.- forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 25.000.- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásáról, és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélettel szemben a vádlott és a védő felmentésért fellebbeztek. A védő a fellebbezése írásbeli indokolásában egyrészt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a vádlott vallomását is iratellenesen értékelte. Álláspontja szerint a vádlott a ... adatait tartalmazó közokirat vonatkozásában nem követhette el a közokirat-hamisítás bűncselekményét, hiszen annak megvalósulása szempontjából csak más nevére szóló valódi közokirat jöhet számításba, jelen ügyben azonban nem más nevére szóló valódi közokiratot foglaltak le a rendőrök 2005. február 18-án, hanem egy ... nevére szóló hamisított közokiratot. A vádlott nevére szóló hamis közokiratra vallotta a vádlott, hogy az általa beszerzett ilyen okiratot az átvétele után néhány órával megsemmisítette, majd később tudta nélkül került az igazolvány a boltba az íróasztalba. Semmilyen bizonyíték, tanú, vagy gyanúsítotti vallomás nem mutat arra, miszerint vádlott neve tudta volna azt, hogy a boltban saját nevére kiállított hamis közokirat volt és így arra sem, hogy ezt azzal a céllal tartotta volna magánál, hogy azt egy ellenőrzés során bemutassa, felhasználja. Semmilyen tárgyi, vagy személyi bizonyíték, illetve logikai következtetés eredménye nem mutat arra, hogy a vádlottnál fennállt a felhasználás szándéka. Erre utal az is, hogy 2004. december 01-től már alkalmazott végezte a bolt ügyfélterében az értékesítését, akinek boltvezetői igazolványa volt. A vádlott pontosan azért keresett, és talált boltvezetői igazolvánnyal rendelkező személyt az üzletvezetésére, hogy a közokirat-hamisítás bíróság által vélt előkészületétől önként elálljon. Mindezen túl ugyancsak a felmentést támasztja alá az a körülmény, hogy a vádlott által esetlegesen alkalmazott kereskedelmi boltvezetői igazolvány a bűncselekmény elkövetésére alkalmatlan lett volna, tehát nem képezett objektív feltételt, szükséges eszközt, ami a vasműszaki kereskedői képesítést igazoló bizonyítvány lett volna.

Másodlagosan a védő a büntetés enyhítését, intézkedés alkalmazását kérte a Btk. 28 §-ára hivatkozással.

A főügyészség elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.