A Gyulai Törvényszék Bf.338/2006/5. számú határozata közokirat-hamisítás előkészületének vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 28. §, 274. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 371. §] Bíró: Kempfné dr. Agod Éva

Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.338/2006/5. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, Gyulán, a 2006. évi november hó 21. napján az 1.Bf.338/2006. számú ügyben megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közokirat-hamisítás előkészületének vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntető ügyben a Békéscsabai Városi Bíróság 15.B.126/2006/16. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli közokirat-hamisítás előkészületének vétségében. Ezért a vádlottat 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 100.- forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 25.000.- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásáról, és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélettel szemben a vádlott és a védő felmentésért fellebbeztek. A védő a fellebbezése írásbeli indokolásában egyrészt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a vádlott vallomását is iratellenesen értékelte. Álláspontja szerint a vádlott a ... adatait tartalmazó közokirat vonatkozásában nem követhette el a közokirat-hamisítás bűncselekményét, hiszen annak megvalósulása szempontjából csak más nevére szóló valódi közokirat jöhet számításba, jelen ügyben azonban nem más nevére szóló valódi közokiratot foglaltak le a rendőrök 2005. február 18-án, hanem egy ... nevére szóló hamisított közokiratot. A vádlott nevére szóló hamis közokiratra vallotta a vádlott, hogy az általa beszerzett ilyen okiratot az átvétele után néhány órával megsemmisítette, majd később tudta nélkül került az igazolvány a boltba az íróasztalba. Semmilyen bizonyíték, tanú, vagy gyanúsítotti vallomás nem mutat arra, miszerint vádlott neve tudta volna azt, hogy a boltban saját nevére kiállított hamis közokirat volt és így arra sem, hogy ezt azzal a céllal tartotta volna magánál, hogy azt egy ellenőrzés során bemutassa, felhasználja. Semmilyen tárgyi, vagy személyi bizonyíték, illetve logikai következtetés eredménye nem mutat arra, hogy a vádlottnál fennállt a felhasználás szándéka. Erre utal az is, hogy 2004. december 01-től már alkalmazott végezte a bolt ügyfélterében az értékesítését, akinek boltvezetői igazolványa volt. A vádlott pontosan azért keresett, és talált boltvezetői igazolvánnyal rendelkező személyt az üzletvezetésére, hogy a közokirat-hamisítás bíróság által vélt előkészületétől önként elálljon. Mindezen túl ugyancsak a felmentést támasztja alá az a körülmény, hogy a vádlott által esetlegesen alkalmazott kereskedelmi boltvezetői igazolvány a bűncselekmény elkövetésére alkalmatlan lett volna, tehát nem képezett objektív feltételt, szükséges eszközt, ami a vasműszaki kereskedői képesítést igazoló bizonyítvány lett volna.

Másodlagosan a védő a büntetés enyhítését, intézkedés alkalmazását kérte a Btk. 28 §-ára hivatkozással.

A főügyészség elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a Be. 348.§-a szerint eljárva, a határozatot az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett vette fel a bizonyítást a tényállás megállapításához, valamint a cselekmény jogi minősítéséhez szükséges körben és mélységben.

Indokolási kötelezettségének a Be. 258. § (3) bekezdésében írtaknak megfelelően eleget tett. Ezen belül kellő részletességgel és okszerűen mérlegelve adott számot arról, hogy a tényállás megállapítását mely bizonyítékok miért támasztották alá, megfelelő magyarázatot adott arra, hogy miért fogadta el a vádlottnak az első kihallgatása során tett, teljes körű beismerő vallomását. Ez a vallomása összhangban volt azzal, hogy kft. tevékenységét ő irányította, melyet alátámasztott ... tanúvallomása is. A lefoglalás körülményei, maguk a lefoglalt hamis okiratok is megerősítették a hivatkozott beismerő vádlotti vallomást.

Helyes volt azonban a védőnek az a hivatkozása, miszerint részben iratellenesen értékelte az elsőfokú bíróság a vádlott vallomásait és részben iratellenesen állapította meg a tényállást is. A vádlott ugyanis a 2005. augusztus 04-i kihallgatása során (nyomozati iratok 94. oldalán) nem több, hanem csupán egy bizonyítványról beszélt, ugyanez volt igaz a 2005. október 13. napján tett vallomására is (nyomozati iratok 97. oldalán). Ezeken kívül egy elírás is volt az ítélet 3. oldalának 4. bekezdésében, ugyanis a vádlott írásbeli vallomást 2006. május 25-én tett. Ennek ellenére a tényállás már helyesen tartalmazta azt, hogy a vádlott 2004. évben, pontosabban meg nem határozható időben, ismeretlen személytől megszerzett egy, a saját személyes adatait tartalmazó hamis okiratot, amely valótlanul azt igazolta, hogy nevezett kereskedelmi boltvezetői képesítéssel rendelkezik. A .... szám alatt lévő üzlethelységben - helyesen - az íróasztal polcon tartotta a ... adatait tartalmazó hamis boltvezetői képesítést igazoló okiratot is, abból a célból, hogy az esetleges hatósági ellenőrzés során a képesítések meglétét a hamis okiratok felmutatásával bizonyítani tudja.