1074/1995. (VIII. 4.) Korm. határozat
a villamos energia árszabályozásáról és 1997. január 1-jéig terjedő árkiigazításáról
1. Az 1997. január 1-jéig terjedő időszakban - annak érdekében, hogy a villamos energia árai (díjai) elérjék a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény VII. fejezetében foglaltaknak megfelelő árakat (díjakat) - árkorrekciós lépéseket kell végrehajtani. Az 1997. január 1-jei viszonteladói és végfelhasználói áraknak az indokolt működési költségeken felül 8% tőkearányos nyereséget kell tartalmazniuk.
Felelős: az ármegállapításért:
ipari és kereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
az előkészítésért:
Magyar Energia Hivatal főigazgatója
Határidő: folyamatos
2. A Kormány tudomásul veszi, hogy a fentiek végrehajtása érdekében az ipari és kereskedelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a villamos energia végfelhasználói átlagárát
a) 1995. szeptember 1-jei hatállyal: 8%-kal emeli fel;
b) 1996. március 1-jei hatállyal: 18%-kal emeli fel;
c) 1996. október 1-jei hatállyal: később meghatározandó olyan mértékkel emeli fel, melynek meghatározásához figyelembe veszi a villamos közművek költségadatait és a termelői áralakulás mértékét is.
Határidő: a) 1995. augusztus 31.
b) 1996. február 29.
c) 1996. szeptember 30.
Felelős: az ármegállapításért:
ipari és kereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
az előkészítésért:
Magyar Energia Hivatal főigazgatója
3. A Kormány tudomásul veszi, hogy az ipari és kereskedelmi miniszter a villamos energia árakat 1997. január 1-jétől 2001. december 31-ig a mellékletben foglalt árszabályozási mechanizmus szerint állapítja meg.
Felelős: az ármegállapításért:
ipari és kereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
az előkészítésért:
Magyar Energia Hivatal főigazgatója
Határidő: folyamatos
4. Ezt a határozatot csatolni kell a villamos energia ipari társaságok privatizációs pályázatának kiírásához.
Felelős: privatizációért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő: a privatizációs pályázatok kiírása
Melléklet az 1074/1995. (VIII. 4.) Korm. határozathoz
A villamos energia árszabályozási rendszere 1997. január 1-jétől 2000. december 31-ig
A villamos energia hatósági árát a következő képletek alapján kell megállapítani:
A villamos energia termelői átlagára:
a=a0×w+Q/ve
A szállító eladási átlagára (nagykereskedelmi átlagár):
c=b0×w+f0×z+Q/vr
A szolgáltatók villamos energia eladási átlagára (végfelhasználói átlagár):
e=d0×c/c0+g0×z
ahol
termelői ár korrekciós tényező:
w=we×[st×t/100+(1-st)×z/ze]
tüzelőanyag árindex:
t=mg×Tg+(1-mg)×H
inflációkövetési tényező:
z=ze×[1+(Y/Ye-1)×k]
Jelölések:
a: a villamos energia termelői átlagára az adott árszabályozási évre, Ft/kWh
a0: a villamos energia 1997. január 1-jei ármegállapításnál figyelembe vett termelői átlagára, Ft/kWh
b0: a szállító 1997. január 1-jei ármegállapításnál figyelembe vett villamos energia (hazai+import) vásárlási átlagára, Ft/kWh
c: a szállító eladási átlagára (nagykereskedelmi átlagár) az adott árszabályozási évre, Ft/kWh c0: a szállító 1997. január 1-jei ármegállapításnál figyelembe vett eladási átlagára (nagykereskedelmi átlagár), Ft/kWh
d0: a szolgáltatók villamos energia vásárlási átlagára (a szállító eladási átlagárának és a szolgáltatók által - jogszabályban előírt átvételi kényszer miatt - megvásárolt egyéb villamos energia átlagárának súlyozott átlaga) 1997. január 1-jén, Ft/kWh
e: a szolgáltatók villamos energia eladási átlagára (végfelhasználói átlagár) az adott árszabályozási évre, Ft/kWh
f0: a szállító eladási és vásárlási átlagára közötti különbség 1997. január 1-jén, Ft/kWh
g0: a szolgáltatók eladási és vásárlási átlagára közötti különbség 1997. január 1-jén, Ft/kWh
H: árfolyamváltozási index az MNB HUF/USD havi átlagos deviza középárfolyamai alapján (előző árkorrekció hónapjában érvényes árfolyam=100)
k: hatékonyságjavítási tényező (0,85<k<0,95), értékére minden árszabályozási év elején a MEH tesz javaslatot
mg: a villamos energia termeléséhez vásárolt földgáz összes költségének a termelők összes tüzelőanyag költségén belüli aránya (meghatározandó: minden árkorrekciónál az üzleti tervek alapján), 0<mg<1
Q: a villamos energia termelés költségnövekménye a környezetvédelmi előírások következtében, Ft
st: a villamos energia termeléséhez vásárolt tüzelőanyag költségének a termelők összes árbevételén belüli aránya (meghatározandó: első árkorrekciónál; érvényes: 2000. december 31-ig), 0<st<1
t: tüzelőanyag árindex (előző árkorrekció hónapjában érvényes tüzelőanyagár=100)
Tg: az erőművek által felhasznált földgáz hatósági árának árindexe (előző árkorrekció hónapjában érvényes hatósági ár=100).
ve: az erőművekből kiadott villamos energia, kWh
vr: a szállító által értékesített villamos energia, kWh
w: az esedékes árkorrekciónál figyelembe veendő termelői árkorrekciós tényező
we: az előző árkorrekciónál figyelembe vett termelői árkorrekciós tényező. Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál we=1
Y: az ipar (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindexe 1997. január és az esedékes árkorrekció hónapja közötti időszakban (az ipar 1997. januári belföldi értékesítési árszínvonala=100). Az esedékes árkorrekciót közvetlenül megelőző hónapokra - tényadatok hiányában - az előző árkorrekció óta eltelt időszak átlagos havi árváltozását kell figyelembe venni
Ye: az ipar (élelmiszeripar nélkül) belföldi értékesítési árindexe 1997. január és az előző árkorrekció hónapja közötti időszakban (az ipar 1997. januári értékesítési árszínvonala=100). Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál Ye=100
z: az esedékes árkorrekciónál figyelembe veendő inflációkövetési tényező
ze: az előző árkorrekciónál figyelembe vett inflációkövetési tényező. Az 1997. január 1-jét követő első árkorrekciónál ze=1
A termelői átlagárra (a) vonatkozó képlet eredménye - mint felső korlát - alapján kell meghatározni és rendeletben kihirdetni az egyes termelők esetében alkalmazandó díjtételeket (a termelői tarifarendszert). Ez nem zárja ki, hogy az egyes erőművek számára érvényes díjtételek ne hosszú távú árképletek alapján változzanak. Az egyedi árképleteket olyan módon kell alkalmazni, hogy
- feleljenek meg az Üzemi szabályzat előírásainak,
- legyenek részei az erőmű és a szállító közötti szerződésnek,
- összességükben ne eredményezzenek nagyobb árváltozást, mint amekkorát az átlagos erőművi árra vonatkozó árképlet megenged.
Hasonló módon, a számított nagykereskedelmi átlagár (c) és végfelhasználói átlagár (e) szolgál alapul a nagykereskedelmi és végfelhasználói tarifarendszerek díjtételeinek meghatározásához.
Árszabályozási év: az adott naptári év november 1-je és a következő naptári év október 31-e közötti időszak.
Árkorrekcióra általában évente egyszer - az árszabályozási év kezdetén - kerül sor.
Az árszabályozási év folyamán újabb árkorrekcióra a szabályozó hatóság akkor tesz javaslatot, ha
- új termelő belépése új ármegállapítást tesz szükségessé,
- a termelő kapacitásokban előre nem látható lényeges változás következik be.
Amennyiben az árszabályozási év végén kialakuló tényleges átlagárak 3%-nál nagyobb mértékben térnek el az árszabályozási év kezdetén az árképlet alapján számított átlagáraktól, a különbséget a szabályozó hatóság a következő árkorrekciónál figyelembe veszi.
Abban az esetben, ha 1997. január 1. és 2000. december 31. között hatályba lépő törvény az energiaszolgáltatás költségeit éves szinten több mint 3%-kal megváltoztatja, a szabályozó hatóság az árképletet felülvizsgálja.
Abban az esetben, ha egy áramszolgáltató alaptevékenységből származó nyeresége meghaladja az alaptevékenység célját szolgáló tárgyi eszközök - a hálózatfejlesztési hozzájárulásból létrehozott eszközök nettó értékével és az alaptevékenységhez tartozó hosszú lejáratú kötelezettségekkel csökkentett - mérleg szerinti nettó értékének 12%-át, a szolgáltató a többletnyereség felét köteles fogyasztói részére az adott évet követő évben árengedmény formájában visszajuttatni.