A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10139/2010/8. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

Mfv.III.10.139/2010/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. Szenthe Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szenthe Zsolt ügyvéd) által képviselt felperesnek vezető jogtanácsos által képviselt Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 3.M.3880/2009. számon indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2009. december 2. napján hozott 3.M.3880/2009/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 3.M.3880/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy az elsőfokú bírósági eljárás illetékét a magyar állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a 2009. július 6. napján kelt fizetési meghagyással S. A. 2007. szeptember 18-i balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások címén 2,528.945 forint megfizetésére kötelezte a Kft-t a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 67. §-a alapján.

A határozat indokolása szerint a baleset a munkáltató által üzemeltetett bolt raktárhelyiségében történt, ahol a sérült a munkaköri feladatai részeként árurakodást végzett. Amikor az átvett árut akarta elvinni, félrelépett, elvesztette az egyensúlyát és 1,5 méter magasból lezuhant. A baleset azért következett be, mert az anyagmozgatás folyamata nem volt megfelelően megszervezve és a leesés elleni védelem sem volt megfelelően kialakítva. A bizonyítékok értékelésénél a társadalombiztosítási szerv utalt a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalmára, amely szerint az áruátvevő terület biztonságossá tétele és rámpa kialakítása szükséges.

Az egészségbiztosítási pénztár a balesettel összefüggésben a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése, 27-29. §-ai, 41. § (1) bekezdés, 44. §, 48. §, 51. § (1) és (4) bekezdései és az 54. § (1) bekezdésének a), g), i) pontjai, a (2) bekezdés és a (7) bekezdés b), c), h) pontjai, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésének c) pontja, 68. § (1) bekezdése, a Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabályról szóló 2/1972.(MK 6.) KPM rendelet IV. fejezetében foglaltak, és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelet 2. § és 14. §-ának megszegésére hivatkozott.

A Kft. a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint minden szükséges intézkedést megtett a veszélyek csökkentése és a rakodás biztonságossá tétele érdekében. A baleset elhárításához szükséges rámpa létesítését az üzlet tulajdonosa akadályozta meg, ezért a baleset bekövetkezéséért nem a felperest, hanem a tulajdonos önkormányzatot terheli a felelősség.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult azzal, hogy a munkáltató kizárólag a Legfelsőbb Bíróság KK. 25. számú állásfoglalásában meghatározottak szerint mentesülhet a felelősség alól.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 3.M.3880/2009/3. számú ítéletével a keresetet elutasította. A tényállás megállapításakor a fizetési meghagyásban foglaltakat tekintette irányadónak, mivel az abban foglaltakat a felperes nem vitatta. Ennek alapján megállapította, hogy a felperes a balesettel összefüggésben megszegte a munkafolyamat irányításával, megszervezésével és a rakodó terület biztonságossá tételével kapcsolatos munkavédelmi szabályokat. A bíróság a KK. 25. számú állásfoglalásra hivatkozással kifejtette, hogy az önkormányzat (tulajdonos) magatartása nem befolyásolja a felperes felelősségének a fennállását, mert az Mvt. a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkavégzés körülményeinek a biztonságossá tételét. A munkaügyi bíróság értékelte továbbá, hogy a felperes a rendelkezésre álló nyilatkozatai szerint már a baleset előtt is tudott a raktárhelyiség veszélyes kialakításáról, azonban a munkavégzést ennek ellenére nem tiltotta meg.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a kereseti kérelme szerinti határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a KK. 25. számú állásfoglalásban foglalt feltételek fennállása ellenére nem mentesítette a felelősség alól, mivel nem vette figyelembe, hogy mindent megtett a baleset elhárítása érdekében és a munkavédelmi kötelezettségeit is teljes körűen teljesítette. A szükséges biztonsági berendezések kialakítását az önkormányzat akadályozta meg, ezért őt terheli a felelősség a baleset bekövetkezéséért. A Legfelsőbb Bíróság BH 2005. 372 számú eseti döntés alapján arra hivatkozott, hogy az óvintézkedéseket kizárólag a sérült munkavállaló szegte meg és a balesetet a felperes nem tudta megakadályozni.