A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10139/2010/8. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.3880/2009/3., *Kúria Mfv.10139/2010/8.*
***********
Mfv.III.10.139/2010/8.szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Dr. Szenthe Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szenthe Zsolt ügyvéd) által képviselt felperesnek vezető jogtanácsos által képviselt Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 3.M.3880/2009. számon indított és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2009. december 2. napján hozott 3.M.3880/2009/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 3.M.3880/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy az elsőfokú bírósági eljárás illetékét a magyar állam viseli.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
I n d o k o l á s
A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a 2009. július 6. napján kelt fizetési meghagyással S. A. 2007. szeptember 18-i balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások címén 2,528.945 forint megfizetésére kötelezte a Kft-t a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 67. §-a alapján.
A határozat indokolása szerint a baleset a munkáltató által üzemeltetett bolt raktárhelyiségében történt, ahol a sérült a munkaköri feladatai részeként árurakodást végzett. Amikor az átvett árut akarta elvinni, félrelépett, elvesztette az egyensúlyát és 1,5 méter magasból lezuhant. A baleset azért következett be, mert az anyagmozgatás folyamata nem volt megfelelően megszervezve és a leesés elleni védelem sem volt megfelelően kialakítva. A bizonyítékok értékelésénél a társadalombiztosítási szerv utalt a munkabaleseti jegyzőkönyv tartalmára, amely szerint az áruátvevő terület biztonságossá tétele és rámpa kialakítása szükséges.
Az egészségbiztosítási pénztár a balesettel összefüggésben a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése, 27-29. §-ai, 41. § (1) bekezdés, 44. §, 48. §, 51. § (1) és (4) bekezdései és az 54. § (1) bekezdésének a), g), i) pontjai, a (2) bekezdés és a (7) bekezdés b), c), h) pontjai, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésének c) pontja, 68. § (1) bekezdése, a Közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabályról szóló 2/1972.(MK 6.) KPM rendelet IV. fejezetében foglaltak, és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelet 2. § és 14. §-ának megszegésére hivatkozott.
A Kft. a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint minden szükséges intézkedést megtett a veszélyek csökkentése és a rakodás biztonságossá tétele érdekében. A baleset elhárításához szükséges rámpa létesítését az üzlet tulajdonosa akadályozta meg, ezért a baleset bekövetkezéséért nem a felperest, hanem a tulajdonos önkormányzatot terheli a felelősség.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult azzal, hogy a munkáltató kizárólag a Legfelsőbb Bíróság KK. 25. számú állásfoglalásában meghatározottak szerint mentesülhet a felelősség alól.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!