A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27181/2015/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §, 109. §] Bíró: Sándor Valter Pál

Kapcsolódó határozatok:

*Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27181/2015/6.*, Kúria Kfv.35410/2016/4. (AVI 2018.10.64)

***********

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Gömöry András ügyvéd által képviselt ) felperesnek - NAV Fellebbviteli Igazgatósága (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) alperes elleni, adóügyi határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes .... számú határozatát a ..... és a ..... számú határozatokkal kiegészített .... számú határozatra is kiterjedően, az 1.K. .../2014/16. számú jogerős ítélettel lezárt részt nem érintve hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 550.000.- Ft (ötszázötvenezer) perköltséget.

A perben feljegyzett 649.997.-Ft (hatszáznegyvenkilencezer-kilencszázkilencvenhét) kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A bíróság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai, valamint a perben lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A NAV ... Megyei Adóigazgatóság Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztálya a .... vizsgálati naplószámú megbízólevél felhatalmazása alapján a 2007-2011. évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. A vizsgálat megállapításának realizálására a 2013. július 19. napján kelt, ..... számú határozatával, amely a ...... és a ..... számú határozatokkal kiegészítésre került, a felperes terhére 10.833.286.- Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, 6.454.350.- Ft adóbírságot, valamint 3.848.689.- Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

A határozatban rögzítésre került, hogy a felperes személyi jövedelemadó bevallást csak 2009. évre nyújtott be a vizsgált időszakban, bevallásában 335.008.- Ft munkaviszonyból származó jövedelmet szerepeltetett. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes a T-R Kft.-től és a H Kft.-től 2009. évben 335.369.- Ft, a 2010. évben a T-R Kft.-től 611.386.- Ft, adóalap kiegészítéssel növelten 776.460.- Ft, munkaviszonyból származó jövedelemben részesült. Az adóhatóság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.) 1.§ (3)-(4) bekezdései, 2.§ (4) bekezdése, 4.§ (1)-(2) bekezdései, 11.§ (1) bekezdése, 25.§ (1) bekezdése és a 29.§ (1) bekezdése alapján, a kifizetői adatokra figyelemmel a felperes összevont adóalapjának összegét megnövelte 2009. évre 361.- Ft-tal, 2010. évre 776.460. Ft-tal. Az adóhatóság megállapította továbbá, hogy a felperesnek a vizsgált időszakra vonatkozóan a vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Erre tekintettel az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapította meg. Megkísérelte a vizsgált időszakra vonatkozóan a hatóság feltárni a rendelkezésre álló pénzbevételeket, amelyeket szembeállítva a vagyongyarapodásra és az életvitelre fordított pénzkiadásokkal elkészítette a felperesre vonatkozó pénzforgalmi vagyonmérleget. A felperes az ellenőrzés során nyilatkozatot nem tett, iratokat nem bocsátott az adóhatóság rendelkezésére.

Az adóhatóság a vagyonmérleget a rendelkezésre álló adatok, valamint a megkeresések útján beszerzett adatok figyelembevételével készítette el. Megállapította, hogy a felperes a 2007-2011.évben megélhetésre 6.649.512.-Ft-ot, bankszámla befizetésre 23.598.-Ft-ot, gépjármű vásárlásra 2.879.000.-Ft-ot, illeték címén 47.232.-Ft-ot, kölcsönnyújtásra 15.000.000.-Ft-ot, törzstőke befizetésre 1.326.750.-Ft-ot, azaz 5 év alatt összesen 25.926.092.-Ft-ot fordított.

Az adóhatóság a 2007-2011. évekre vonatkozóan nyitó forrásként 173.876.-Ft-ot, nettó jövedelemként 744.556.-Ft-ot, banki készpénzfelvételként 14.582.765.-Ft-ot, ingatlanértékesítés címén 200.000.-Ft-ot, gépjármű értékesítéséből 3.000.000.-Ft-ot, összesen 18.701.197.-Ft-ot vett figyelembe forrásként.

Az adóhatóság ezen adatokat értékelve megállapította, hogy a felperes 2007-2011. évi jövedelmei és egyéb forrásai az általa finanszírozott kiadások forrását csak részben biztosították, teljes egészében nem nyújtottak rá fedezetet.

Az elsőfokú hatóság a 2007.évben 391.624.-Ft, 2009.évben 3.172.989.-Ft, 2010.évben 2.232.550.-Ft, 2011.évben 3.754.875.-Ft forráshiányt tárt fel. A 2009., 2010. és a 2011. évi forráshiányok összegével az Szja.tv. 28.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az összevont adóalap összegét megnövelte. A 2007. évre a forráshiány alacsony összegére tekintettel a hatóság megállapítást nem tett.

A hatóság megállapította továbbá, hogy a felperesnek a CIB Bank Zrt.-nél vezetett számlájára a B S-től érkeztek összegek átutalással 2007. június 28-án, az összeg 21.470.-USD. 2007. július 25-én 9.945.-USD és 2007. augusztus 16-án 47.035.-USD. Ezen összegeket az Szja.tv. 4.§ (1) bekezdésére hivatkozással a felperes jövedelemének minősítette. Az MNB deviza középárfolyammal számolva a jóváírás napjára tekintettel a 2007. évre 14.869.048.-Ft-tal növelte meg a felperes összevont adóalapját.

Mindezekre figyelemmel a felperes terhére a vizsgált időszakra vonatkozóan 2007.évre 5.046.858.-Ft, 2009.évre 917.408.-Ft, 2010.évre 504.800.- Ft, 2011.évre 762.991.-Ft személyi jövedelemadó különbözet került előírásra az adójóváírásra és a kifizetők által levont adóelőleget érintő megállapításokra is figyelemmel. Az adóhatóság 2007.évre 1.635.595.-Ft, 2009.évre 349.029.-Ft, 2010.évre 602.789.-Ft, 2011.évre 1.013.816.-Ft százalékos egészségügyi hozzájárulás adókülönbözetet is megállapított.

A fellebbezés alapján másodfokon eljárt alperes a 2013. október 17. napján kelt, ..... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes meghatalmazott jogi képviselője útján keresetet terjesztett elő, kérve a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól a határozat felülvizsgálatát elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését.

A kereset indoklása szerint az adóhatóság tévesen nem fogadta el a felperes által forrásként megjelölt bevételeket, ennek megfelelő indokát nem adta, az előterjesztett bizonyítékok egy részét nem megfelelően értékelte, bizonyítási indítványait érdemi ok nélkül nem teljesítette és ennek eredményeként nem megfelelő következtetésre jutott az adóalap megállapítása során. Ebben a körben nem tett eleget a tényállás tisztázás és indokolási kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi előírásoknak. 2010. év január hónap végéig a felperes élettársi közösségben élt F O-val, akivel fennállt teljes vagyonközössége. Erre figyelemmel valamelyikük esetleges forrástöbbletét a másik esetleges forráshiányára kellett volna fordítani, amelyet az alperes nem tett meg a forrásfelhasználási táblázat kimunkálása során. 2010. január hónap végétől a felperes élettársa V Á volt, akivel fennállt a teljes vagyonközösség, erre figyelemmel valamelyikük esetleges forrástöbbletét a másik fél esetleges forráshiányára kellett volna fordítani, amelyet az alperes szintén nem tett meg a forrásfelhasználás kimunkálása során. Az élettársi közösségeket sem vette figyelembe az alperes a megélhetési költségek becslése során sem.