BH 2006.9.278 A törvényes vád hiánya nem állapítható meg, ha a vádiratban leírt és hűtlen kezelésnek minősített cselekményt a bíróság csalásnak minősíti [Be. 2. § (2) bek., 373. § (1) bek. III. pont; Btk. 318. §, 319. §].

A B.-i Városi Bíróság a 2004. május 6-án meghozott - és a megyei bíróság ítélete folytán 2004. október 27-én jogerőre emelkedett - ítéletével dr. O. I. terheltet jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt 1 évi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, valamint 400 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás a következőket rögzíti:

Cs. L.-nak és S. J.-nek anyagi támogatást is magában foglaló kapcsolata volt a helyi futballcsapattal. Mivel Cs. L. anyagi forrásai kimerültek, S. J.-el együtt 1996. augusztus 28-án felkereste ismerősét, dr. O. I. terheltet, egy közlekedési rt. ügyvezető igazgatóját és tőle 15 000 000 forintot kértek.

A terhelt közölte, hogy ezt az összeget csak üzemanyag-vásárlási előlegként tudja kiutalni, amennyiben S. J. - mint a P. C. Kft. vezetője - üzemanyag-szállításról szóló számlát tölt ki. S. J. jelezte, hogy a kft. ilyen tevékenységet nem folytat és jövedéki engedéllyel sem rendelkezik, a terhelt azonban kijelentette: ez nem akadálya az előleg kifizetésének.

Ezt követően S. J. - a terhelt és a gazdasági igazgató tanácsára - bankszámlát nyitott, s vásárolt egy számlatömböt is, majd visszatért a terhelt irodájába, ahol egy (gázolaj-szállítási előlegre vonatkozó) 15 000 000 forint végösszegű számlát állított ki. A terhelt a számlát aláírta és "azonnali utalás" feljegyzéssel látta el. A számla a pénzügyi osztályra került, s az átutalást követően a pénzösszeget S. J. felvette.

A terhelt - tudva, hogy a kft.-nek sem szándékában, sem módjában nem áll gázolajat szállítani a vezetése alatt álló rt. részére - a részvénytársaságot tévedésbe ejtette, s ezzel 15 000 000 forint kárt okozott. A kár a nyomozás során megtérült.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapozottan. Álláspontja szerint az első- és másodfokú ítélet meghozatalára törvényes vád hiányában, következésképpen a Be. 373. §-a (1) bekezdésének III. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A terhelttel szemben hűtlen kezelés bűntette miatt került sor vádemelésre és ennek a bűncselekménynek felelnek meg a vádiratban részletezett tények is. Ennélfogva nem tartalmazza a vádirati tényállás, hogy a pénz kiutalása jogtalan haszonszerzési célból történt, s nem foglalja magában a tévedésbe ejtésnek megfelelő tényállási elemeket sem. Mindezek folytán a vádelv követelménye, s ezen keresztül a védelemhez fűződő jog is sérült.