BH 2000.1.31 Ha a kollektív szerződés meghatározott magatartások tanúsítása esetére hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását helyezi kilátásba, ez nem zárja ki, hogy a munkáltató - amennyiben a rendes felmondás előfeltételei fennállnak - a hátrányos jogkövetkezmény helyett rendes felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát [Mt. 89. § (1) bek., 109.§ (1) és (2) bek.].

A felperes a munkaviszonyának rendes felmondással történt megszüntetése ellen terjesztett elő keresetlevelet és a felmondás jogellenessége miatt - a munkaviszony helyreállítása nélkül - az erre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását kérte.

Az alperes kérte a kereset elutasítását.

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felek között 1988. április 20-án jött létre munkaviszony. Ennek alapján a felperes 1995. január 1-jétől végzett őrportásként munkát mindaddig, amíg az alperes 1997. március 1-jével kezdődő és április 20-ával lejáró felmondási idővel megszüntette a munkaviszonyát. A felmondás indokolása szerint a felperes 1997. február 5-én a portaszolgálati utasítást megszegte. A munkavégzését az utóbbi időben gondatlanság és szakszerűtlenség jellemezte, amire szóban többször figyelmeztették. Konkrétan: a felperes mint térmester ellenőrzés nélkül engedett ki egy tehergépkocsit. Ez az indokolás valónak bizonyult, ezért utasította el a keresetet.

A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Rámutatott, hogy adott esetben a rakodást követő ellenőrzés és az ennek megtörténtét a portával közlő értesítés elmaradt, ezért a portán szolgálatot teljesítő felperesnek fokozottan kellett volna arra ügyelnie, hogy a gépkocsit ellenőrizze, és csupán annak megtörténte után engedhette volna ki a gépkocsit a telephelyről. A felperes azonban ezt az alapvető kötelezettségét nem teljesítette.

A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó új határozat meghozatala iránt, a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy az alperes felmondása megsértette a kollektív szerződés 26.1 pontját, amely szerint a munkáltató kötelezettségszegés esetén rendkívüli felmondást, illetve figyelmeztetést, jutalommegvonást alkalmazhat, ezért a rendes felmondás jogszabálysértő. Állította, hogy a rendes felmondás nem volt okszerű, hiszen a ponyvázott gépkocsit az áruforgalmi ellenőrnek kellett volna ellenőriznie. Rendeltetésellenes joggyakorlást panaszolt amiatt, hogy az áruforgalmi ellenőrzést elmulasztó munkavállalóval szemben nem alkalmazott hasonló jogkövetkezményt az alperes. Végül vitatta, hogy a felmondásnak a többszöri figyelmeztetésre vonatkozó indoka valósága bebizonyosodott volna.

Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mellyel elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan annak hatályban tartását kérte. Elsődleges kérelmét arra alapította, hogy a jogorvoslati tájékoztatást a felperes 1997. február 21-én vette át, és egyeztetés nélkül augusztus 18-án terjesztette elő a keresetlevelét.

A felülvizsgálati kérelem, valamint a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos.