A Székesfehérvári Törvényszék Bf.122/2015/15. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 71. §] Bírók: Hudák Hedvig Henriett, Pospis Emőke, Veszeli Éva

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Bf.122/2015/15. szám

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Székesfehérváron a 2016. évi február hó 24. napján és 2016. évi május hó 11. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta, és 2016. évi május hó 11. napján kihirdette a következő

ítéletet:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári Járásbíróság 2015. évi április hó 14. napján kihirdetett 9.B.758/2013/24. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat megrovásban részesíti.

Rögzíti, hogy a vádlott tartózkodási helye: G., G. út x. szám.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú ítéletet.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság a rendelkező részben írt ítéletében vádlott bűnösségét foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében (1978. évi IV. törvény 171. § (1) bekezdés) állapította meg. Ezért őt egy évre próbára bocsátotta. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről, valamint a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és védője felmentést célozva jelentettek be fellebbezést.

A Fejér Megyei Főügyészségnek az átiratában kifejtett álláspontja szerint a járásbíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. A rendelkezésre álló bizonyítékok teljes körű, a logika szabályainak megfelelő értékelése nyomán megállapított tényállása megalapozott és abból okszerűen vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy bár az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a vádlott által megvalósított szabályszegéseket a megállapított tényanyag alapján helyesen emelte ki, azonban az általa felsorolt, a vádlottra irányadó jogi normák egymásból való következése nem mindig egyértelmű. Éppen ebből fakadóan azonban a vádlotti felelősség mibenléte, a foglalkozási szabályok - jelen esetben - gondatlan megszegése és a bekövetkezett baleset közötti okozati összefüggés, illetve a sértett, valamint más személyek közrehatásának legfeljebb az okfolyamat bekövetkeztét megkönnyítő, de semmiképpen nem azt megszakító volta nem állapítható meg egyértelműen.

Álláspontja szerint a vádlott szabályszegésének megítélése során a kiindulási alapot a munkaköri leírása jelenti, amely meghatározta egyszemélyi felelősségét az általa irányított szakterület napi végrehajtási munkálatai terén, illetve azokat az általános normatív kereteket, amelyek alapján a tevékenységét végeznie kellett.

Az elkövetéskor hatályban lévő, a X. Megyei Rendőr-főkapitányság 6/2012. (III. 30.) RFK. számú intézkedése mondta ki, hogy a gépjárműjavító műhely veszélyes létesítmény, az ott dolgozó szakmunkások tevékenysége veszélyes munkakörnek minősül. E csoport egyszemélyi felelős vezetője a vádlott, aki szervező, végrehajtó és ellenőrző tevékenységét a jogszabályok, szakmai és egyéb jogi normák keretei között köteles ellátni. A büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre vonatkozóan a baleset megelőzési és tűzvédelmi tevékenységgel kapcsolatban a vádlott számára normatív előírásokat egyrészt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazott, amely meghatározta a munkahelyi vezető kötelezettségeit. Ezen túl az alkatrészmosás vonatkozásában, valamint a szikraképződéssel járó munka elvégzése tekintetében a gépjárműjavítás biztonsági szabályzatáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzése tekintetében pedig a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazott a vádlottra nézve kötelező előírásokat, míg a helyi munkavédelmi szabályzat rendelkezett arról, hogy a munkafeladat meghatározásakor a munkát közvetlenül irányítónak a tevékenység veszélyére a figyelmet fel kell hívnia, a védőfelszerelést biztosítania kell és a használatát el kell rendelnie. A vádlott azonban ezen, rá nézve irányadó normatív előírásokat megszegte.

A Fejér Megyei Főügyészség átiratában hangot adott azon álláspontjának is, hogy a hordótisztítással korábban megbízott O.T. a tisztítás mikéntje és a hordó tárolása körében szükséges tájékoztatás megadásának elmaradásában, míg P.J. sértett a védőfelszerelés hiányos viselésében felelőssé tehetőek ugyan, azonban mulasztásuk csak csekély mértékben járult hozzá az okfolyamathoz. Ezzel szemben a vádlott mulasztásai láncszerűen, egymásból következően jutottak el az absztrakt veszélyhelyzettől a baleset bekövetkezéséig.

Mindezekre figyelemmel az irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést a járásbíróság a vádlott bűnösségére és a vele szemben alkalmazott próbára bocsátás intézkedés is kellőképpen igazodik a büntetéskiszabási tényezőkhöz. Erre tekintettel az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A Fejér Megyei Főügyészségnek a fellebbezési tárgyaláson jelen lévő képviselője a felvett bizonyítás tükrében úgy ítélte meg, hogy a vádlott, mint a munkavédelemért felelős személy, anélkül hagyta ott a területet, hogy gondoskodott volna arról, hogy egy konkrét személy az adott feladatot a baleset elkerüléséhez szükséges szabályok betartásával végezze el. Ezzel okozati összefüggésben következett be a sérüléssel járó baleset, amelynél ugyan bizonyos közrehatások is szerepet játszottak. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványát változatlanul fenntartotta.

A védő perbeszédében az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységén keresztül támadta a megállapított tényállást. E körben egyrészt kifogásolta, hogy a járásbíróság nem vette figyelembe, hogy a vádlott munkahelyi felettese, H.J. végezte el a balesettel kapcsolatos vizsgálatot, aki az ügyben maga is érintett volt. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte azt sem, hogy a munkáltató felelőssége az, ha a különféle, a munka végzésére vonatkozó szabályzatok nem állnak a beosztottak rendelkezésére, illetve azokat nem ismertetik meg velük, valamint, ha az alkalmazottak nem rendelkeznek a munkakörük ellátásához a jogszabály által kötelezően előírt vizsgákkal, és ezeket a fennálló hiányosságokat a munkavédelmi ellenőrzések nem jelzik.

Úgy ítélte meg, hogy a hordók tisztítása és tárolása körében valóban történt szabályszegés, azonban hangsúlyozta, hogy a vádlott nem saját ötletétől vezérelve tárolta a kiürült hordókat, hanem erre utasítást kapott, amely azonban nem tartalmazott olyan részleteket, hogy a tárolás hol és milyen módon történjék.

A vádlotton kívüli személyek közrehatása körében hangsúlyozta, hogy amennyiben O.T. részéről nem történik vegyszeres mosás, vagy ezt követően forró vízzel minden anyag eltávolításra kerül a hordókból, akkor a korábbi gázolaj-szennyeződés nem eredményezett volna robbanást, illetve az elmaradt volna abban az esetben is, ha P.J. sértett a hordó tetejének eltávolítása során betartja az általa is jól ismert előírásokat.