31974L0483[1]

A Tanács irányelve (1974. szeptember 17.) a gépjárművek kiálló részeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1974. szeptember 17.)

a gépjárművek kiálló részeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(74/483/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel azok a műszaki előírások, amelyeknek a nemzeti jogszabályok szerint a gépjárműveknek meg kell felelniük, többek között a kiálló részekre is vonatkoznak;

mivel ezek az előírások tagállamonként eltérőek; mivel ezért szükséges, hogy az összes tagállam a meglévő szabályozása kiegészítéseként vagy azt felváltva ugyanazokat a követelményeket vezesse be, hogy lehetővé tegye különösen a legutóbb a 93/81/EGK bizottsági irányelvvel módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156 EGK ( 2 ) irányelvben meghatározott EGK-típusjóváhagyási eljárás további alkalmazását;

mivel kívánatos betartani azokat a műszaki követelményeket, amelyeket az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága fogadott el 26. rendeletében (egységes rendelkezések a gépjárművek kiálló részei tekintetében történő jóváhagyásáról) ( 3 ), amely a gépjárműalkatrészek és tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, 1958. március 20-i egyezmény mellékletét képezi;

mivel ezek a követelmények az M1 kategóriájú gépjárművekre vonatkoznak (a gépjárművek nemzetközi osztályozását a 70/156/EGK irányelv tartalmazza);

mivel a gépjárművekre vonatkozó nemzeti előírások közelítése a tagállamok részéről a közös követelmények alapján végzett vizsgálatok kölcsönös elismerését jelenti; mivel az ilyen rendszer kielégítő működéséhez szükséges, hogy az előírásokat az összes tagállam azonos időponttól kezdve alkalmazza,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a "jármű" bármely olyan, a 70/156 EGK irányelv I. melléklete által meghatározott M1 kategóriájú jármű, amelyet közutakon való rendeltetésszerű használatra szántak, rendelkezik legalább négy kerékkel, és legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát.

2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg a kiálló részekkel kapcsolatos okokból az EGK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását egy járműre vagy különálló műszaki egységnek tekintett csomagtartóra, síléctartóra, rádióvevő vagy -adó antennára, ha

- a jármű a kiálló részeket illetően eleget tesz az I. és II. mellékletek rendelkezéseinek,

- a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében különálló műszaki egységnek tekintett csomagtartó, síléctartó, rádióvevő vagy -adó antenna megfelel az I. melléklet rendelkezéseinek.

3. cikk

(1) A tagállamok nem tagadhatják vagy tilthatják meg egy jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a kiálló részekkel kapcsolatos okokból, feltéve hogy annak kiálló részei megfelelnek az I. és II. melléklet rendelkezéseinek.

(2) Egyetlen tagállam sem tilthatja meg a kiálló részekkel kapcsolatos okokból a 70/156/EGK irányelv 9a. cikkének értelmében különálló műszaki egységnek tekintett valamely csomagtartó, síléctartó, rádióvevő vagy -adó antenna forgalmazását, ha az megfelel annak a típusnak, amelyre a 2. cikk értelmében típusjóváhagyást adtak ki.

4. cikk

A típusjóváhagyást kiadó tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy értesüljön minden, az I. melléklet 2.2. pontjában említett alkatrésszel vagy jellemzővel kapcsolatos változásról. A tagállamok illetékes hatóságai döntenek arról, hogy a módosított típuson új vizsgálatokat kell-e végezni és új jelentést kell-e készíteni. A módosítás nem engedélyezhető, ha az ilyen vizsgálat során az derül ki, hogy ezen irányelv követelményei nem teljesülnek.

5. cikk

Az I., II. és III. melléklet rendelkezéseinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében szükséges módosításokat a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

(1) 1975. június 1-jéig a tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 1975. október 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az irányelvről szóló értesítést követően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokat a törvénytervezeteket, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket az irányelv által szabályozott területen szándékoznak elfogadni olyan módon közlik a Bizottsággal, hogy a Bizottságnak elegendő ideje legyen azzal kapcsolatban megjegyzéseket tenni.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK, GYÁRTÁSI MEGFELELŐSÉG

1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1.1.

E melléklet rendelkezései nem vonatkoznak a külső visszapillantó tükrökre és a vonószerkezet gömbfejére.

1.2.

Az előírások célja csökkenteni azon személy testi sérülésének veszélyét vagy súlyosságát, akit ütközéskor a kocsiszekrény elüt vagy elsodor. Ez mind az álló, mind pedig a mozgó járműre érvényes.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

2.1.

"a jármű típusjóváhagyása" a járműtípus jóváhagyása tekintettel a kiálló részekre;

2.2.

"a járműtípus (tekintettel a kiálló részekre)" olyan gépjárművek kategóriáját jelenti, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint a külső felület alakja, vagy anyagai;

2.3.

"külső felület": a jármű külső oldala, beleértve a motorháztetőt, a csomagtartó fedelét, az ajtókat, a sárhányókat, a tetőt, a világító- és fényjelző- berendezéseket, valamint a látható megerősítő elemeket;

2.4.

"padlóvonal" az alábbi módon megadott vonalat jelenti:

egymást követő helyzetekben a terhelt jármű köré egy tetszőleges magasságú, függőleges tengellyel rendelkező, 30 fokos félkúpszögű kúpot kell elhelyezni oly módon, hogy az a jármű külső felületét mindig a lehető legalacsonyabban levő pontban érintse. A padlóvonal az érintési pontokat összekötő vonal. A padlóvonal meghatározásakor a kocsiemelői pontokat, a kipufogócsövet és a kerekeket nem kell figyelembe venni. A kerékkivágásokat úgy kell számításba venni, mintha a felületük kitöltött volna és a környező külső felület megszakítás nélkül folytatódna. A padlóvonal meghatározásakor a lökhárítókat a jármű mindkét végén figyelembe kell venni. A jármű felépítésétől függően előfordulhat, hogy a padlóvonal a lökhárítók keresztmetszetének legkülső pontján, vagy a lökhárító alatt, a felépítmény falán halad keresztül. Ahol egyszerre két, vagy több érintési pont van, a padlóvonal meghatározásához a legalacsonyabb érintési pontot kell figyelembe venni;

2.5.

"lekerekítési sugár" annak a körívnek a sugara, amely a lehető legjobban hasonlít a vizsgált alkatrész lekerekített alakjához;

2.6.

"terhelt jármű": a műszakilag megengedhető legnagyobb tömegig megterhelt jármű. A hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus felfüggesztésű vagy terhelésfüggő automatikus magasságszabályozóval ellátott járműveket a gyártó cég által megadott legkedvezőtlenebb, normál üzemi feltételek mellett kell vizsgálni;

2.7. "legkülső él" a jármű oldalfalai tekintetében az a sík, amely a jármű hosszirányú függőleges középsíkjával párhuzamosan illeszkedik a jármű legkülső oldalsó élére; az első és hátsó vég viszonylatában pedig a járműnek azt a függőleges keresztirányú síkját, amely illeszkedik a jármű első és hátsó legkülső élére, figyelmen kívül hagyva a következők kiálló részeit:

2.7.1.

a talajjal való érintkezési pont közelében a gumiabroncsok, és a guminyomásmérő csatlakozók;

2.7.2.

a kerekekre felszerelhető csúszáscsökkentő;

2.7.3.

visszapillantó tükrök;

2.7.4.

irányjelző lámpák, méretjelző lámpák, első és hátsó helyzetjelző lámpák és várakozást jelző lámpák;

2.7.5.

az első és a hátsó végek vonatkozásában a lökhárítókon levő szerelvények, a vontató kapcsolószerkezete és a kipufogócsövek;

2.8.

"a kinyúlás mértéke": a jármű falára szerelt alkatrész esetében a II. melléklet 2. pontja szerinti eljárással meghatározott méret;

2.9.

"a fal névleges vonala": az a két ponton áthaladó vonal, amelyen a II. melléklet 2.2. pontjában leírt mérési eljárás során alkalmazott gömb középpontja van a vizsgálandó alkatrésszel való első és utolsó érintkezéskor.

3. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. EGK-típusjóváhagyási kérelem valamely járműtípus kiálló részei tekintetében.

3.1.1.

Az EGK-típusjóváhagyási kérelmet az adott járműtípus külső kinyúló részeire vonatkozóan a jármű gyártójának vagy a gyártó felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.1.2. A kérelemhez a következő dokumentumokat kell három példányban csatolni:

3.1.2.1.

a jármű első és hátsó részének, valamint oldalainak a fényképei, melyek készítésénél a felvétel szöge a jármű függőleges hosszirányú középsíkjához képest 30° és 45° között van;

3.1.2.2.

a lökhárítók rajza;

3.1.2.3.

adott esetben, a kiálló részek rajza és, ha szükséges, a külső felület 6.9.1. pontban említett részeiről készült rajzok is.

3.1.3.

A típusjóváhagyásért felelős műszaki szolgálatnak egy, a jóváhagyandó járműtípust reprezentáló járművet kell átadni. A műszaki szolgálat kérésére az egyes alkatrészeket vagy a felhasznált anyagok mintáit hasonlóképpen át kell adni.

3.2. EGK-típusjóváhagyási kérelem a csomagtartók, síléctartók, rádióvevő és -adó antennák, mint különálló műszaki egységek tekintetében.

3.2.1.

A csomagtartókra, síléctartókra, rádióvevő és -adó antennákra, mint különálló műszaki egységekre vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmet a 70/156/EGK irányelv 9a. cikke értelmében a jármű gyártójának vagy a fentebb említett különálló műszaki egységek gyártójának vagy ezek meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.2.2. A fenti 3.2.1. pontban említett bármely berendezés minden egyes típusa esetében a kérelemhez a következőket kell csatolni:

3.2.2.1.

a különálló műszaki egység műszaki jellemzőinek leírása három példányban, az egyes különálló műszaki egységgel együtt szállítandó összeszerelési utasításokkal együtt;

3.2.2.2.

a különálló műszaki egység adott típusának mintadarabja. Az illetékes hatóság egy második mintadarabot is kérhet, ha ezt szükségesnek tartja. A mintadarabokon jól olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a 70/156/EGK irányelv 9a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jelölést. A csomagtartók és a síléctartók tekintetében gondoskodni kell az EGK-típusjóváhagyási szám későbbi kötelező feltüntetéséről. A típusjóváhagyás száma előtt annak az országnak a nemzetközi azonosító betűjele áll, amely a jóváhagyást kiadta ( 4 ).

4. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

(4.1.)

(4.2.)

(4.3.)

(4.4.)

(4.4.1.)

(4.4.2.)

(4.5.)

4.6. Az EGK-típusbizonyítványhoz mellékelni kell a III. mellékletben szereplő mintával megegyező nyomtatványt.

4.6.1.

Ha a 3.1. pont szerinti kérelemre a jóváhagyást megadták, akkor a típusbizonyítványhoz csatolni kell a III. mellékletben megadott minta szerinti adatközlő lapot.

4.6.2.

Ha a 3.2. pont szerinti kérelemre a jóváhagyást megadták, akkor a IV. mellékletben megadott mintának megfelelő tanúsítványt kell kiadni.

4.6.3.

Ha egy a 3.1. pont szerinti kérelemben utalás történik a IV. mellékletben bemutatott adatközlő lapra, akkor a jármű vizsgálatát a külső kinyúló részeknek megfelelően kell leszűkíteni. Ilyen esetekben a jármű típusbizonyítványához csatolni kell a különálló műszaki egység típusbizonyítványának másolatát.

5. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

5.1. E melléklet előírásai nem vonatkoznak a külső felület olyan részeire, amelyek - a jármű terhelt állapotában és az összes ajtó, ablak és külső tető stb. zárt helyzetében:

5.1.1.

2 métert meghaladó magasságban vannak; vagy

5.1.2.

a padlóvonal alatt vannak; vagy

5.1.3.

olyan elhelyezkedésűek, hogy nyugalmi, valamint üzemi állapotban egy 100 mm-es átmérőjű gömbbel nem érinthetők.

5.2.

A járművek külső felületén nem lehetnek olyan kifelé nyíló, hegyes végű, vagy éles elemek, sem olyan alakú, méretű, irányú vagy keménységű kiálló részek, amelyek valószínűleg növelik azon személy testi sérülésének veszélyét vagy súlyosságát, akit a jármű külső felülete elsodor, vagy aki a baleset során annak ütközik.

5.3.

A jármű külső felületén nem lehetnek olyan kiálló részek, amelyek gyalogosokba, kerékpárosokba, vagy motorkerékpárosokba beleakadhatnak.

5.4.

A jármű külső felületén nem lehetnek olyan kiálló részek, amelyeknek a lekerekítési sugara kisebb, mint 2,5 mm. Ez a követelmény nem vonatkozik a külső felület olyan részeire, amelyek kinyúlása kisebb, mint 5 mm, az ilyen részek kifelé irányuló éleinek azonban lekerekítetteknek kell lenniük, kivéve ahol az ilyen részek kinyúlása kisebb, mint 1,5 mm.

5.5.

A külső felület olyan kiálló részei, amelyek 60 shore "A" értéknél nem nagyobb keménységű anyagból készültek, 2,5 mm-nél kisebb lekerekítési sugarúak is lehetnek. A keménységmérést az alkatrész járműre felszerelt állapotában kell elvégezni. Ha a keménységmérést a Shore-A eljárás szerint nem lehet elvégezni, akkor az értékeléshez összehasonlító méréseket kell végezni.

5.6.

A fenti 5.1.-5.5. pont előírásai a következő 6. pont egyedi előírásaival együtt alkalmazandók, kivéve, ha ezek az egyedi előírások kifejezetten más rendelkezéseket tartalmaznak.

6. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

6.1. Díszítő elemek

6.1.1.

Az olyan felszerelt díszítő elemeknek, amelyek rögzítési helyüktől 10 mm-nél nagyobb mértékben állnak ki, 10 daN erő hatására - amely azokat a legnagyobb kinyúlású pontjukon bármelyik irányból, a felszerelési felülettel körülbelül párhuzamos síkban éri - össze kell csukódniuk, le kell válniuk vagy el kell hajolniuk. Ezek az előírások nem vonatkoznak a hűtőrács díszítő elemeire: ezekre csak az 5. pontban foglalt általános előírások vonatkoznak. A 10 dN erő kifejtéséhez 50 mm-nél nem nagyobb átmérőjű lapos fenékrészű dugattyút kell használni. Ha ez nem lehetséges, akkor más, ezzel egyenértékű mérési módszert kell alkalmazni. A díszítőelemek visszahúzása, leszerelése vagy behajtása után a fennmaradó kinyúlások mérete nem haladhatja meg a 10 mm-t. Ezeknek a kinyúlásoknak minden esetben meg kell felelniük az 5.2. pont rendelkezéseinek. Ha a díszítőelemnek foglalatrésze is van, akkor ezt a díszítőelem részének és nem a tartófelülethez tartozónak kell tekinteni.

6.1.2.

A külső felületen lévő védősávok vagy védőlemezek használatára a fenti 6.1.1. pont követelményei nem vonatkoznak. Mindazonáltal ezeket megfelelő szilárdsággal kell a járműhöz erősíteni.

6.2. Fényszórók

6.2.1.

Kiálló ellenzők, karimák a fényszórókon csak abban az esetben megengedettek, ha kinyúlásuk a fényszóró üveg külső felületétől mérve 30 mm-nél nem nagyobb, és lekerekítési sugaruk mindenhol legalább 2,5 mm. Abban az esetben, ha a fényszóró egy kiegészítő átlátszó felület mögé van szerelve, akkor a kinyúló részt a legkülső átlátszó felülettől kell mérni. A kinyúlásokat a II. melléklet 3. pontban leírt módszer szerint kell meghatározni.

6.2.2.

A behúzható fényszóróknak mind üzemi, mind visszahúzott helyzetben meg kell felelniük a fenti 6.2.1. pont követelményeinek.

6.2.3.

A fenti 6.2.1. pont előírásai nem vonatkoznak azokra a fényszórókra, amelyek be vannak süllyesztve a felépítménybe, vagy amelyeken a felépítmény túlnyúlik, feltéve hogy ez utóbbi eleget tesz a 6.9.1. pont követelményeinek.

6.3. Rácsok és bemélyedések

6.3.1.

Az 5.4. pont követelményei nem vonatkoznak a rögzített vagy mozgó részek közti nyílásokra, beleértve azokat a nyílásokat is, amelyek levegőbeeresztő vagy -kieresztő rácsok vagy hűtőrácsok részét képezik, feltéve hogy az egymást követő részek közti távolság nem haladja meg a 40 mm-t, és feltéve hogy a rács és a nyí1ások valamilyen funkcionális célt szolgálnak. 40 és 25 mm közti nyílások esetében a lekerekítési sugár legalább 1 mm. Ha viszont a két egymást követő elem közti távolság egyenlő, vagy kisebb, mint 25 mm, akkor az elemek külső felületének lekerekítési sugara nem lehet kisebb, mint 0,5 mm. A rács és a nyílások két egymást követő eleme közti távolságot a II. melléklet 4. pontjában leírt módszer szerint kell meghatározni.

6.3.2.

A rácsot vagy bemélyedést képező részek homlok- és oldalfelülete által képzett éleket le kell kerekíteni.

6.4. Ablaktörlők

6.4.1.

Az ablaktörlő alkatrészeknek olyannak kell lenniük, hogy a törlőkart védőburok vegye körül, amelynek lekerekítési sugara megfelel a fenti 5.4. pont követelményeinek és végfelülete legalább 150 mm2. Lekerekített burkolatok esetén ezeknek legalább 150 mm2 kinyúló felülettel kell rendelkezniük a legjobban kinyúló ponttól legalább 6,5 mm távolságban mérve. E követelményeknek a hátsó ablaktörlőknek és a fényszórótörlőknek is meg kell felelniük.

6.4.2.

Az 5.4. pont nem vonatkozik a törlőlapátokra és törlőkarokra. Azonban ezeket az elemeket is úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek éles széleik, kiálló vagy vágó részeik.

6.5. Lökhárítók

6.5.1.

A lökhárítók végeinek a külső felületek irányába kell visszahajolniuk, hogy a fennakadás veszélye a lehető legkisebb legyen. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a lökhárító be van süllyesztve vagy a felépítmény része, vagy a lökhárító vége úgy van begörbítve, hogy egy 100 mm átmérőjű gömb nem érintheti, továbbá a lökhárító vége és a közrefogott felépítmény közti távolság nem haladja meg a 20 mm-t.

6.5.2.

Ha az első vagy hátsó lökhárító vonala felülnézetben egybeesik a jármű kontúrvonalával, és a lökhárító szilárd felületre van rögzítve, akkor a kontúrvonal és az azt követő és attól mindenütt 20 mm távolságra lévő pontok által képzett, a kontúron belül lévő vonal között e felület görbületi sugarának legalább 5 mm-nek kell lennie. A lökhárítók többi részére legalább 2,5 mm görbületi sugár érvényes.

Ez a rendelkezés a lökhárítók azon részére alkalmazandó, amely a kontúrvonalnak a jármű hosszirányú függőleges szimmetriasíkjával 15 fokos szöget bezáró két függőleges érintősíkja közé esik (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

6.5.3.

A 6.5.2. pont követelménye nem vonatkozik a lökhárítónak azokra a részeire, vagy a rajta lévő azon részekre vagy lökhárítóbetétekre, amelyek kinyúlása 5 mm-nél kisebb, különös tekintettel a csatlakozások borításaira és a fényszórómosók fúvókáira; de a külső éleknek ebben az esetben is lekerekítetteknek kell lenniük, kivéve ahol az ilyen részek kinyúlása 1,5 mm-nél kisebb.

6.6. Ajtók, csomagtérfedelek, motorháztetők fogantyúi, csuklópántjai és nyomógombjai; tüzelőanyagtöltő-nyílások sapkái és fedelei

6.6.1.

Az ajtók és a csomagtérfedelek fogantyúinak kinyúlása legfeljebb 40 mm, minden más esetben legfeljebb 30 mm lehet.

6.6.2. Ha az oldalsó ajtókon lévő fogantyúk elforgatható kivitelűek, akkor a következő követelményeknek kell megfelelniük:

6.6.2.1.

Az ajtó síkjával párhuzamosan elforduló fogantyúk esetén a fogantyú nyitott végének hátrafelé kell irányulnia. A fogantyú végének az ajtó síkja felé kell görbülnie, és azt védőházban vagy besüllyesztve kell elhelyezni.

6.6.2.2.

A fogantyúkat, melyek tetszőleges irányban kifelé, de nem az ajtó síkjával párhuzamosan forognak, zárt állásban védőházban vagy besüllyesztve kell elhelyezni. A nyitott végének hátrafelé vagy lefelé kell irányulnia.

Azok a fogantyúk is elfogadhatók, amelyek nem tesznek eleget ez utóbbi feltételeknek, amennyiben

- független visszahúzó szerkezettel rendelkeznek,

- a visszahúzó szerkezet meghibásodása esetén sem nyúlnak ki 15 mm-nél nagyobb mértékben,

- nyitott állásban megfelelnek az 5.4. pont előírásainak, és

- a legnagyobb mértékben kinyúló ponttól legfeljebb 6,5 mm távolságban mért végfelületük 150 mm2-nél nem kisebb.

6.7. Kerekek, kerékanyák, kerékagysapkák és dísztárcsák

6.7.1.

Az 5.4. pont előírásai ezekre az elemekre nem vonatkoznak.

6.7.2.

A kerekeknek, kerékanyáknak, kerékagysapkáknak és dísztárcsáknak nem lehet semmiféle olyan hegyes vagy éles kinyúlásuk, amely túlnyúlik a kerékabroncs külső síkján. Szárnyas anyák nem alkalmazhatók.

6.7.3.

Amikor a jármű menetirányban egyenesen halad, a gumiabroncs kivételével a kerekeknek - a forgástengelyen átmenő vízszintes sík felett fekvő - egyetlen alkatrésze sem nyúlhat ki a külső felület, vagy a kocsiszekrénynek a vízszintes síkra eső függőleges vetületén túl. Amennyiben azonban a működési követelmények szükségessé teszik, a kerékfelerősítő csavarokat és a kerékagyat takaró dísztárcsák kinyúlhatnak a külső felület vagy a kocsiszekrény vetületén túl is, azzal a feltétellel, hogy a kinyúló rész felületének lekerekítési sugara legalább 30 mm, és hogy a kinyúlás a külső felület vagy a kocsiszekrény függőleges vetületéhez viszonyítva semmi esetre se lehet 30 mm-nél nagyobb.

6.8. Lemez élek

6.8.1.

Olyan lemez élek, mint az esővíz csatornák és a csúsztatható ajtók sínjei csak abban az esetben megengedettek, ha befelé görbítettek vagy úgy vannak védve, hogy megfelelnek e melléklet megfelelő követelményeinek. Egy védetlen élt akkor lehet megfelelően visszahajlítottnak tekinteni, ha vagy kb. 180°-ban vissza van hajtva, vagy pedig a felépítmény irányában annyira vissza van hajlítva, hogy egy 100 mm-es átmérőjű gömb nem érintheti.

6.9. A kocsiszekrény burkoló lemezei

6.9.1.

A kocsiszekrényt burkoló lemezek lekerekítési sugara 2,5 mm-nél kisebb is lehet, feltéve hogy ez nem kevesebb, mint a II. melléklet 1. pontjában leírt módszerrel mért "H"-kinyúlási magasság egytized része.

6.10. Oldalsó levegő- és esőterelő lemezek

6.10.1.

Az oldalsó levegő- és esőterelő lemezek kifelé irányítható peremeinek lekerekítési sugara legalább 1 mm.

6.11. Kocsiemelő-támaszok és kipufogócsövek

6.11.1.

A kocsiemelő-támaszok és a kipufogócső a függőleges irányban közvetlenül felettük lévő padlóvonal merőleges vetületén nem nyúlhatnak túl 10 mm-nél nagyobb mértékben. Kivételt képeznek ez alól a követelmény alól azok a padlóvonal merőleges vetületén 10 mm-nél nagyobb mértékben kinyúló kipufogócsövek, amelyeknek élei le vannak kerekítve, és a lekerekítés sugara legalább 2,5 mm.

6.12. Levegőbeeresztő és -kieresztő nyílások

6.12.1.

A levegőbeeresztő és -kieresztő nyílásoknak minden üzemi állapotban meg kell felelniük az 5.2., 5.3. és 5.4. pont követelményeinek.

6.13. Tetők

6.13.1.

A tolótetőket csak zárt állapotban kell vizsgálni.

6.13.2. A hátrahajtható tetejű gépjárműveket nyitott és zárt tetővel egyaránt vizsgálni kell.

6.13.2.1.

A hátrahajtható tető nyitott helyzetében a zárt tetőnek megfelelő képzeletbeli vonalon belül a gépjármű belső terét nem kell vizsgálni.

6.13.2.2.

Ha a hátrahajtható tetőhöz a jármű alapkivitelében - csukott helyzetben - levehető védőhuzat tartozik, akkor a járművet a huzat felhelyezett állapotában kell vizsgálni.

6.14. Ablakok

6.14.1. A jármű külső felületéből kifelé hajtható ablakoknak az összes használati helyzetükben eleget kell tenniük a következő előírásoknak:

6.14.1.1.

a kiálló élek nem irányulhatnak előre;

6.14.1.2.

az ablak semmilyen része sem nyúlhat túl a jármű legkülső szélén.

6.15. A rendszámtábla felerősítő szerelvényei

6.15.1.

A rendszámtábla felerősítéséhez a gyártó cég által szállított szerelvényeknek meg kell felelniük a melléklet 5.4. pontja követelményeinek, ha a járműgyártó ajánlásai szerint felszerelve azokat egy 100 mm-es átmérőjű gömb érintheti.

6.16. Csomagtartók és síléctartók

6.16.1.

A csomagtartókat és a síléctartókat úgy kell a járműre felszerelni, hogy legalább egy irányban alakzárás jöjjön létre, és hogy olyan vízszintes, hosszirányú és keresztirányú erők legyenek átvihetők, amelyek legalább akkorák, mint a gyártó által a tartóra megadott függőleges irányú terhelhetőség. A gyártó előírásainak megfelelően felerősített csomagtartók és síléctartók vizsgálatakor a vizsgálati terhelés nem irányulhat egyetlen pontra.

6.16.2.

Azoknak a felületeknek, amelyeket a tartó felszerelése után egy 165 mm-es átmérőjű gömb érinthet, nem lehetnek olyan részeik, amelyek lekerekítési sugara 2,5 mm-nél kisebb, kivéve ha a 6.3. pont rendelkezései alkalmazhatók.

6.16.3.

Az olyan rögzítő elemek, mint például a szerszám használata nélkül meghúzható és oldható csavarok a 6.16.2. pont szerinti felületeken 40 mm-nél nagyobb mértékben nem nyúlhatnak túl; a túlnyúlást a II. melléklet 2. pontjában megadott módszer szerint kell meghatározni, de a 2.2 pont szerinti módszer alkalmazása esetén egy 165 mm-es átmérőjű gömb alkalmazásával.

6.17. Rádióvevő és -adó antennák

6.17.1.

A rádióvevő és -adó antennákat úgy kell a járműre felszerelni, hogy a szabad végüknek, ha ez a gyártó által megadott lehetséges használati helyzetekben az úttest szintjéhez képest 2 méternél alacsonyabban van, egy olyan zónában kell lenniük, amelyet a járműnek a 2.7. pont szerint meghatározott legkülső széleihez képest 10 cm-rel beljebb levő, függőleges helyzetű síkok határolnak be.

6.17.2.

Továbbá az antennákat úgy kell a járműre felszerelni, valamint a szabad végüket szükség esetén korlátozni, hogy az antennák semmilyen része ne nyúljon túl a járműnek a 2.7.pont szerint meghatározott legkülső szélein.

6.17.3.

Az antennarúd lekerekítési sugara 2,5 mm-nél kisebb is lehet. Az antenna szabad végét azonban egy eltávolíthatatlan sapkával kell ellátni, amelynek a lekerekítési sugara nem lehet 2,5 mm-nél kisebb.

6.17.4.

Az antenna befogadó része, a II. melléklet 2. pontjában megadott eljárással meghatározva, nem nyúlhat ki 30 mm-nél nagyobb mértékben. A befogadó részbe beépített erősítővel ellátott antennák esetében azonban 40 mm-es kinyúlás is megengedhető.

6.18. Szerelési útmutató

6.18.1.

A csomagtartókat, síléctartókat, rádióvevő és -adó antennákat - ha ezek önálló műszaki egységként típusjóváhagyást kaptak - csak úgy lehet forgalomba hozni, árusítani vagy megvásárolni, hogy szerelési útmutatót mellékelnek hozzájuk. Az útmutatónak elegendő felvilágosítást kell nyújtania ahhoz, hogy az engedélyezett alkatrészeket az idevágó 5. és 6. pont előírásainak megfelelően fel lehessen szerelni a járműre. A teleszkópantennák használati helyzetét külön meg kell adni.

(7.)

(7.1.)

(7.1.1.)

(7.1.2.)

(7.2.)

8.

(8.1.)

8.2.

A jóváhagyott típusnak való megfelelőség ellenőrzése érdekében a sorozatban gyártott járműveken megfelelő számú, szúrópróbaszerűen végrehajtott ellenőrzést kell végezni.

(9.)

(9.1.)

(9.2.)

(10.)

II. MELLÉKLET

ELJÁRÁSOK A KIÁLLÓ RÉSZEK ÉS A NYÍLÁSOK MÉRETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRA

1. ELJÁRÁS A SZERKEZET FALAZATÁBAN LEVŐ KORCOLT KÖTÉSEK KINYÚLÁSAI MAGASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA

1.1.

A kinyúló rész "H"-magassága grafikusan egy 165 mm átmérőjű kör segítségével úgy határozható meg, hogy ez a kör belülről érinti a vizsgálandó felület keresztmetszetének külső vonalát.

1.2.

"H" a 165 mm átmérőjű kör középpontján átmenő egyenes mentén, az említett kör kerülete és a kinyúlás külső vonala között mért távolság legnagyobb értéke (1. ábra).

1.3.

Olyan esetekben, amikor a kinyúlás alakja olyan, hogy egy 100 mm átmérőjű kör nem tud érintkezni a szóban forgó szelvény külső felületének külső vonalával, az ilyen helyen külső körvonalnak azt a vonalat kell tekinteni, amelyet a 100 mm átmérőjű kör képez a külső körvonallal való érintkezési pontjai között (2. ábra).

1.4.

A külső felületek szükséges keresztmetszeti rajzait a gyártó bocsátja rendelkezésre annak érdekében, hogy a fent említett kinyúlások magasságát meg lehessen mérni.

2. MÓDSZER A KÜLSŐ FELÜLETRE SZERELT ELEMEK KINYÚLÁSA MÉRETÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

2.1.

Egy olyan elem méretét, amely egy domború felületre van felszerelve, meg lehet határozni közvetlen méréssel, vagy pedig az illető elem beépített állapotára vonatkozó, megfelelő metszeti rajz felhasználásával.

2.2.

Ha egy nem domború felületre felszerelt elem kinyúló részének a méretét egyszerű méréssel nem lehet meghatározni, akkor ez egy 100 mm-es átmérőjű gömb segítségével állapítható meg úgy, hogy a gömb középpontja a felület névleges vonalához képest legfeljebb milyen mértékben kerül távolabb, ha a gömböt folytonos érintkezés mellett a szóban forgó részen végiggörgetjük. A 3. ábra egy példával szemlélteti ezt az eljárást.

3. MÓDSZER FÉNYSZÓRÓKERETEK ÉS FÉNYSZÓRÓPEREMEK KINYÚLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA

3.1.

A fényszórókeretnek a fényszóró külső felületéhez viszonyított vízszintes irányú kinyúlását egy 100 mm-es átmérőjű gömb érintési pontjától a 4. ábrán bemutatott módon kell megmérni.

4. MÓDSZER EGY NYÍLÁS MÉRETÉNEK, VAGY EGY RÁCS EGYMÁST KÖVETŐ ELEMEI KÖZÖTTI TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSÁRA

4.1.

Egy nyílás méreteit vagy egy rács két szomszédos része közti távolságot annak a két síknak a távolsága adja meg, amelyek áthaladnak a gömb érintési pontjain, és merőlegesek az érintési pontokon áthaladó egyenesre. Az 5. és 6. ábra példával szemlélteti ezt az eljárást.

1. ábra

2. ábra

III. MELLÉKLET

MINTA

IV. MELLÉKLET

MINTA

(Legnagyobb méret: A4 - 210 x 297 mm)

( 1 ) HL C 55., 1974.5.13., 14. o.

( 2 ) HL L 42., 1970.2.23., l. o.

( 3 ) Európai Gazdasági Bizottság dokumentuma

( 4 ) B = Belgium, D = Németország, DK = Dánia, E = Spanyolország, F = Franciaország, EL = Görögország, I = Olaszország, IRL = Írország, L = Luxemburg, NL = Hollandia, P = Portugália, UK = Egyesült Királyság , 12 = Ausztria esetében, 17 = Finnország esetében, 5 = Svédország esetében, 8 = a Cseh Köztársaság esetében, 29 = Észtország esetében, CY = Ciprus esetében, 32 = Lettország esetében, 36 = Litvánia esetében, 7 = Magyarország esetében, MT = Málta esetében, 20 = Lengyelország esetében, 26 = Szlovénia esetében, 27 = Szlovákia esetében, 34 = Bulgária esetében, 19 = Románia esetében, 25 Horvátország esetében.