A Tatabányai Törvényszék B.399/2012/13. számú határozata vesztegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 43. §, 83. §, 89. §, 137. §, 252. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 338. §] Bírók: Élő András, Kristóf Józsefné, Lutring Józsefné

Kapcsolódó határozatok:

*Tatabányai Törvényszék B.399/2012/13.*, Győri Ítélőtábla Bf.102/2013/6.

***********

Tatabányai Törvényszék

4.B.399/2012/13.

A Tatabányai Törvényszék Tatabányán, 2013. február 13., május 02. és június 25. napján megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

ítéletet:

A szabadlábon lévő

vádlott

bűnös:

vesztegetés bűntettében. (Btk. 252. § (1) bekezdés).

Ezért a bíróság 1 (egy) év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti.

A bíróság az eljárás során lefoglalt és a ... Megyei Rendőr-főkapitányságon a tárgynyilvántartásba .... tételszám alatt bevételezett, ténylegesen a ... Törvényszéken ... szám alatt bűnjelként kezelt, a bűnjeljegyzékben

1-2. sorszám alatt szereplő 2 darab CD lemezről megállapítja, hogy az az iratok részét képezi.

A bíróság kötelezi a vádlottat az eljárás során felmerült 73.660,- (hetvenháromezer-hatszázhatvan) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.

Indokolás

A ... Megyei Főügyészség ... számú vádiratában vádlottat a Btk. 252. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b.) pontja szerint minősülő vállalkozás önálló intézkedésre jogosult dolgozója által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta.

A vádirat szerint ... vádlott 2010. júniusában, Esztergomban, a ... Kft. telephelyén a ... Kft. ügyvezetőjétől, T1 tanútól havi 250-250.000 Ft-ot kért a maga, valamint T2 cégvezető részére, hivatkozva arra, hogy nagyon sok munkát adnak a ... Kft.-nek, melyből a cégnek jelentős jövedelme származik. A vádirat szerint a vádlott ezt követően pontosan meg nem határozható időpontokban a T1 tanúval történő találkozásai során még mintegy 4-5 alkalommal megismételte a pénz kérésére irányuló kijelentéseit, majd legutolsó alkalommal, 2012. január közepén a ... Kft. esztergomi irodájában jelezte T1 tanúnak, hogy amennyiben nem fizet, akkor folyamatosan megszünteti a ... Kft. megrendeléseit, és T1 tanú cége ettől tönkre mehet.

I.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során a következő tényállást állapította meg:

Vádlott: magyar anyanyelvű, magyar állampolgár. Nős családi állapotú, egy kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. Iskolai végzettsége szakmunkásképző, szakképzettsége villanyszerelő. Jelenleg műszaki asszisztensként dolgozik, havi nettó keresete 300.000,- Ft. Vagyona egy családi ház, 8-10 millió Ft pénzintézeti tartozása van, melyet havi 170-180.000,- Ft-os részletekben törleszt. Büntetlen.

Vádlott 2000. szeptember 25. óta üzemvezetői munkakört töltött be az esztergomi székhelyű ...Ipari és Kereskedelmi Kft.-ben, melynek ügyvezetője 2008. június 30. napja óta T3 tanú német állampolgár, míg T2 tanú ugyanezen időponttól cégvezetőként dolgozott a kft.-nél.

A vádlott feladata az esztergomi üzemben a termelés irányítása volt, azzal, hogy T3 tanú szóbeli felhatalmazása alapján részt vett a cég új beszállítóinak felkutatásában, a leendő beszállítók szakmai, műszaki-technológiai képességeinek értékelésében, véleményezésében, árajánlatok beszerzésében, továbbá a cég megrendeléseinek az egyes beszállítók közötti elosztásában esetenként önálló döntési jogköre is volt.

A ... Kft. egyik beszállítója már hosszabb ideje az esztergomi székhelyű és T2, valamint T4 esztergomi lakosok által vezetett ... Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt.

Vádlott 2008. végén, 2009. elején - pontosabban meg nem határozható időpontban - a ... Kft. Esztergom, ... szám alatti üzemének területén a T1 tanúval történt beszélgetése során felvetette, hogy a ... Kft. képviseletében ő nagyon sok munkát ad a ... Kft.-nek, melyből utóbbi cégnek jelentős jövedelme származik, és erre tekintettel indokoltnak tartja, hogy T1 tanú fizessen részére és T2 tanú cégvezető részére havonta 250-250.000 Ft-ot. A vádlott nem fizetés esetére kilátásba helyezte azt is, hogy a ... Kft. által a ... Kft.-nek adott megrendeléseket más céghez viszi át.

T1 tanú a vádlott kérésével kapcsolatban közölte, hogy számla nélkül, "zsebből" nem tud kifizetést teljesíteni, így pénz átadására nem került sor.

II.

A bíróság a fenti tényállást vádlott vallomása, T1, T4, T2, T3, T5, T6 és T7 tanúk vallomásai, a szembesítési jegyzőkönyvek, a cégkivonatok, a munkaszerződések, az ügyben keletkezett hanganyag, illetve annak leirata, valamint az eljárás során keletkezett összes egyéb irat alapján állapította meg.

T1 tanú feljelentésében, az eljárás során tett vallomásaiban előadta, hogy a ... Kft., melynek ő és a testvére, T4 tanú az ügyvezetői, 8-10 éve áll üzleti kapcsolatban a ... Kft.-vel, éves szinten nettó 40-60 millió Ft értékű számlát bocsátanak ki a ... Kft. felé.

Vallomása szerint 2010. júniusában egy alkalommal, amikor beszállította nekik az árut, az üzemük udvari részén beszédbe elegyedett vádlottal, aki korábban beszerző, kapcsolattartó volt, akkoriban pedig műszaki igazgatóként dolgozott a ... Kft.-nél, majd vádlott előadta neki, hogy nagyon sok munkát ad nekik az ő cége, és ezért ebből havonta neki és az ügyvezető, T2 tanú részére is 250-250.000,- Ft-ot adjanak havonta. Állítása szerint még azt is közölte, hogy ha ennek nem tudnak eleget tenni, vagy kérését figyelmen kívül hagyják, később problémája származhat belőle, mert addig nem nyugszik, amíg a munkákat el nem viszi más gyártóhoz, ahol kifizetik neki az igényei szerinti pénzt. Erre ő azt felelte vádlottnak, hogy nekik nincs számla nélküli bevételük, így csak abban az esetben tud bármire fizetni, ha törvényes számlát kap ellenében. Ekkor vádlott közölte, hogy ő nem tud számlát adni, mire ő közölte, hogy akkor nem tud neki pénzt adni.