T/2118. számú törvényjavaslat indokolással - Az európai zászló és az európai lobogó használatáról

2014. évi ... törvény az európai zászló és az európai lobogó használatáról

1. § (1) Ha ehhez a feltételek adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy az európai lobogót fel kell vonni - a (2) bekezdésben meghatározott intézmények kivételével - azon középületeken, illetve középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni.

(2) Az állam vagy valamely helyi önkormányzat által alapított, közfeladatot ellátó intézmény épületén az európai zászló vagy lobogó elhelyezését az alapító kötelezővé teheti, ha

a) ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és

b) az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának a veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.

(3) A kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót a középületen úgy kell kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest bal kéz felől legyen. A zászlórúd hossza a nemzeti zászló nádjáéval megegyezik.

(4) Az európai lobogóra az európai zászlóra vonatkozó rendelkezéseket, az európai lobogó árbocára pedig az európai zászló zászlórúdjára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

2. § Szélsőséges időjárási viszonyok között - azok időtartamára - a szerv vezetője elrendelheti az európai zászló bevonását. Ez a rendelkezés az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országgyűlés épületére, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, továbbá nemzeti ünnepek idején nem alkalmazható.

3. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai zászló és az európai lobogó kitűzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzésére köteles szervet rendeletben jelölje ki, és állapítsa meg az ellenőrzés szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai zászló elkészítésére, tisztítására és cseréjére vonatkozó technikai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 139. §-t megelőző alcím címe és a 139. §-a.

5. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A.§ Az Országgyűlés ülésein mind a nemzeti, mind az európai uniós zászlónak jelen kell lennie."

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (3) bekezdésében a "14. alcím" szövegrész helyébe a "14. alcím a 37/A. §-t kivéve" szöveg lép.

INDOKOLÁS

az európai zászló és az európai lobogó használatáról szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

Tíz év telt el azóta, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává vált. Az előző ciklusban az európai uniós zászlót az ablakon hajították ki, mára pedig eljutottunk oda, hogy az európai uniós zászlót az ülésteremből a házelnök utasítására távolítják el.

Hogyan kerülhettünk ebbe a helyzetbe? Hogyan kerülhettünk ilyen helyzetbe, ha Orbán Viktor 2000. november 30-i felszólalásában még büszkén vallhatta, hogy "számunkra, magyarok számára Európa mindenekelőtt az a hely, ahol a tudás és a tudomány, a kultúra, az intellektus, az erkölcsiség, a keresztény hagyományok és a polgári értékek alkotják a társadalom alapjait". Szintén ugyanebben a felszólalásában Orbán Viktor kijelentette: " ...a polgári kormány számára, tisztelt hölgyeim és uraim, az európai uniós tagság nem csatlakozás, hanem Európa újraegyesítésének kérdése. Magyarország épülete Európa szívében, és drága telken áll. Mi nem egyszerűen csatlakozni akarunk más országokhoz, hanem azokkal az országokkal akarunk együttműködni egy közös jövő érdekében, akikhez, akiknek a körébe mindig is tartoztunk."

Annak ellenére jutottunk ide, hogy Orbán Viktor 2001. november 29-i felszólalása szerint "az Európai Unióhoz való csatlakozásunk a felzárkózás révén a nemzeti szuverenitásunkat is erősíteni fogja".

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 139. §-a szabályozza jogrendszerünkben az európai uniós zászló és lobogó használatát, valamint ebben a tárgykörben az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól szóló 308/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet tartalmaz további rendelkezéseket.

Az európai uniós csatlakozás időszakában nem gondolhattunk arra, hogy egyszer az Országgyűlésben kialakul egy olyan helyzet, amikor az európai uniós zászló ki-be cipelése és többszöri kitiltása lesz az a hír, amellyel az Országgyűlés elnöke mind a T. Ház tekintélyét és méltóságát, mind az európai uniós zászlót lejáratja. Mindezek alapján indokolt önálló törvényhozási tárgykörben szabályozni az európai zászló és lobogó használatát, s jogi erővel biztosítani mindazt, ami józan ésszel elvárható lenne vezető közjogi tisztségviselőktől a honi politikai kultúra játékszabályaira nézve.

Számos európai uniós tagállam parlamenti üléstermében megtalálható az európai uniós zászló, ilyen díszeleg a német, a szlovák, a szlovén, a román, a lengyel, az osztrák, a bolgár, a belga, a ciprusi, a cseh, a horvát, a lett, a litván, az olasz és a svéd parlamentben. Mégsem emiatt indokolt az új törvény megalkotása, hanem azért, mert a magyar kormány kettős beszéde mellett a házelnök is olyan elképesztő megoldásokra ragadtatja magát, amellyel az Országgyűlés ismételten negatív színben jelenik meg mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

2004-ben még nem tartottuk indokoltnak az európai uniós zászló kötelező használatát az Országház épületén és az ülésteremben, az elmúlt időszak eseményei viszont egyértelműen alátámasztják ennek a szükségességét.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat a hatályos jogi szabályozást alapul véve rendelkezik az európai zászló kitűzéséről, valamint az európai lobogó felvonásáról. A Javaslat a kivételek megfogalmazásakor rögzíti, hogy az állam vagy valamely helyi önkormányzat által alapított, közfeladatot ellátó intézmény épületén az európai zászló vagy lobogó elhelyezését az alapító kötelezővé teheti, ha ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának a veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak. A Javaslat szintén a hatályos joggal egyezően helyezi el az európai zászlót a középületen: szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest bal kéz felől.

A 2. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a szélsőséges időjárási viszonyok között az európai zászló bevonásáról, továbbá az ott tevékenykedő közjogi tisztségviselők kiemelkedő közjogi szerepére figyelemmel megállapítja azon épületek körét, ahol a zászló bevonása nem alkalmazható.

A 3-4. §-hoz

Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Az 5. §-hoz

A Javaslat az egyértelműség kedvéért a parlamenti jog egyik alappillérének számító, az Országgyűlésről szóló törvényben is rögzíti, hogy a parlamenti üléseken jelen kell lennie mind a nemzeti, mind az európai uniós zászlónak, ezáltal nem hagy kétséget afelől, hogy hol a helye ezeknek a jelképeknek. Ez a szabály nem minősül sarkalatos rendelkezésnek, mivel nem az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések körébe tartozik.