A Kúria Kfv.35044/2019/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §, 109. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Sisák Péter

A határozat elvi tartalma:

A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. Az ellenőrzési határidő túllépése eljárási szabálysértésként bírálandó el.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.044/2019/4.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter tanácselnök, dr. Sisák Péter előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Kovács Beáta ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Lukács Renáta jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.600/2017/43. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.600/2017/43. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 224.000 (kétszázhuszonnégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2010. január 1. és 2013. december 31. napjai közötti időszakra vonatkozóan személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemekre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az ellenőrzés kezdő időpontja 2015. április 29., befejező időpontja 2016. január 15. napja volt. Annak eredményéről az elsőfokú adóhatóság 2016. január 15-én vette fel a jegyzőkönyvet, melyet a felperes január 18. napján átvett. A felperes ellenőrzéséhez kapcsolódóan az elsőfokú adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot kezdeményezett a felperes édesapjánál, amely ellenőrzés 2015. november 26. napján indult és a 2016. január 25-én kelt jegyzőkönyv felvételével zárult le.

[2] Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság azt állapította meg, hogy a vizsgált időszakban a felperes kiadásai, vagyongyarapodása és életvitelére fordított kiadásai meghaladták a bevételeit, egyéb forrásai az általa finanszírozott kiadások forrását csak részben fedezték, de arra teljes egészében nem nyújtottak fedezetet. Az adóhatóság a felperes adózatlan jövedelmének meghatározására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 109.§-ában írtak szerint becslési eljárást alkalmazott. Határozatában a felperes terhére 7.217.722 Ft, javára 5.419 Ft adókülönbözetet tárt fel és így 7.212.303 Ft adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány után 12.214.003 Ft adóbírságot szabott ki és felszámított 1.176.060 Ft késedelmi pótlékot.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2016. szeptember 22. napján kelt 2060785573 számú határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát megsemmisítette és az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Határozatában rögzítette, hogy az elsőfokú adóhatóságnak az új eljárásban milyen vizsgálandó körülményeket kell tisztáznia. Rögzítette, hogy az új eljárás során felvehető mindaz a bizonyítás, amely a tényállás tisztázásához szükséges kiemelve, hogy a határozattal mind az ellenőrzési, mind a hatósági szakaszra kiterjedően rendelkezett az új eljárás lefolytatásáról.

[4] A megismételt eljárás eredményeként az ellenőrzés 2016. október 19. napján kezdődött újra és 2017. február 2. napján zárult. Az ekkor készült jegyzőkönyvet a felperes február 14-én átvette.

[5] Az elsőfokú adóhatóság eljárása során az előírt bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat értékelte, és határozatában a felperes terhére 2.346.783 Ft, javára 5.419 Ft adókülönbözetet állapított meg, őt 2.341.364 Ft adóhiány megfizetésére kötelezte, amely mellett kiszabott 4.462.728 Ft adóbírságot és felszámított 289.254 Ft késedelmi pótlékot.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2017. szeptember 11-én kelt 2188109075 számú határozatával az elsőfokú határozatot (2045002033 számú) helybenhagyta. Alperes álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóság a tényállást teljes körűen feltárta, a beszerzett bizonyítékokat okszerűen értékelte, határozata megalapozott.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése