3327/2019. (XI. 26.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.498/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Petrik Ferenc) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozó panaszában a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.498/2019/2. számú végzése, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 108/2019. (X. 22.) számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a végzés és a határozat ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, valamint a IX. cikk (3) és (4) bekezdésével.

[3] Az alkotmányjogi panasz előzményei - a bíróság végzésében és a választási bizottság határozataiban megállapított tényállás és az indítványozó előadása alapján - a következőképpen foglalhatók össze.

[4] Tiszakerecseny Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 49/2019. (X. 13.) számú határozata megállapította, hogy a polgármester-választás érvényes és eredményes volt, és a szavazóköri jegyzőkönyv alapján megállapította a választás eredményét. A jegyzőkönyv szerint a megválasztott polgármester Bíró Zoltán (207 szavazattal) lett, míg az indítványozó 201 szavazatot kapott.

[5] Az indítványozó kifogást terjesztett elő, amelyben egyrészt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdésének sérelmére, másrészt a Ve. 2. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozott. Hivatkozása alapjául előadta, hogy egyes lakosok rágalmazták a választások előtti napokban, valamint hogy a másik polgármesterjelölt a választás előtti napokban közzétett szórólapján súlyos jogszabálysértéssel vádolta meg, ezzel rágalmazást követett el, ami alkalmas volt a választók döntésének befolyásolására.

[6] A HVB 52/2019. (X. 17.) számú határozatában részben helyt adott a kifogásnak. Egyrészt megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c), és e) pontjában foglalt alapelvek megsértését, és ezt azzal indokolta, hogy a HVB a "szóban forgó bizonyítékokat helytállónak találta, továbbá a Ve. alapelveinek megsértését olyan mértékűnek találta, hogy a polgármester-választás megismétlése mellett döntött". A HVB a Btk. megsértésével kapcsolatos kifogást elutasította hatáskör hiányára hivatkozással.

[7] A határozattal szemben a megválasztott polgármester fellebbezést terjesztett elő, amelyben a HVB határozatának megsemmisítését kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban írt alapelvek sérelmére hivatkozással. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 108/2019. (X. 22.) számú határozatával a fellebbezésnek helyt adott, a HVB támadott határozatát megváltoztatta, és az indítványozó kifogásait elutasította. A TVB határozatában hivatkozott a Ve. 43. § (1)-(2) és (5) bekezdésére, a 46. § da) pontjára, valamint a 212. § (2) bekezdés b) pontjára, és megállapította, hogy az indítványozó mint kifogást tevő sem ebben az ügyben, sem egy korábbi, a TVB által a 87/2019. (X. 18.) számú határozatban elbírált kifogásában a jogsértő cselekedetek elkövetését bizonyítékkal nem támasztotta alá. A HVB határozatának indokolása nem tartalmazza sem azt, hogy milyen tényállást állapított meg, sem azt, hogy annak alapjául milyen bizonyítékokat fogadott el. A HVB határozatát a Btk. 350. § (1) bekezdésének sérelmére alapított kifogást elbíráló részében a TVB határozata helyben hagyta.

[8] A TVB határozatával szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással, amely szerint sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), és e) pontja, a 43. § (1) bekezdése, a 231. §-a, valamint a 241. § (2) bekezdés a) és b) pontja. A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.498/2019/2. számú végzésével a TVB határozatát helybenhagyta. A bíróság döntése szerint a TVB eleget tett a tényállás tisztázási kötelezettségének és megalapozottan változtatta meg a HVB döntését. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a Ve. alapján a jogszabálysértés bizonyítékait elő kell adni, nem elég azokat megjelölni. A bíróság álláspontja szerint az indítványozó által a felülvizsgálati kérelemhez csatolt tanúnyilatkozat nem tartalmaz bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy bárki is megsértette volna a választási eljárás alapelveit, szabályait. Az a nyilatkozattevő vélelmeit tartalmazza, bizonyíték nélkül.

[9] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és alkotmányjogi panaszában a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.498/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert ellentétesnek tartja Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével, valamint IX. cikk (3) és (4) bekezdésével.

[10] Az indítványozó előadta, hogy az alaptörvény-ellenességet az okozta, hogy a megválasztott polgármester szórólapján tett kijelentések túlmutattak a szabad politikai véleménynyilvánítás keretein, továbbá alkalmasak voltak a választások eredményének befolyásolására. Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének sérelmével összefüggésben hivatkozott a 3107/2018. (IV. 9.) számú AB határozatra és az 1/2015. (I. 16.) AB határozatra, az állítva, hogy ezen alkotmánybírósági döntéseket sérti a bíróság indítvánnyal támadott végzése.

[11] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.

[12] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

[13] Az indítványozó határidőben megküldött alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntést, továbbá a kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.

[14] Az indítványban kifejtett érvelés nem tartalmaz értékelhető indokolást az Alaptörvény indítványozó által hivatkozott rendelkezéseivel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint pedig az indokolás hiánya az ügy érdemi elbírálásának akadálya (lásd pl.: 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]; 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés; Indokolás [10], [13]).

[15] Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével - benne a diszkrimináció tilalmára vonatkozó téves hivatkozással - és az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésével összefüggésben semmilyen érvelést nem adott elő. Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének sérelme kapcsán is csupán két korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozott - melyek közül az egyik döntés alapja az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének sérelme volt, a másik elutasította az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének és a IX. cikk (4) bekezdésének sérelmére hivatkozó indítványt - és arra, hogy a bíróság végzése ezekkel ellentétes. Az indítványozó nem fejtette ki, hogy miben látja az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésének sérelmét az általa támadott bírósági döntéssel összefüggésben. Az a felvetése, hogy a szabad politikai véleménynyilvánítás keretein túlmutatott az ellenérdekű fél magatartása, nem teljesíti a bírósági döntésben rejlő alaptörvény-ellenesség indokolásának kritériumát.

[16] 3. A fentiek alapján az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában és 52. § (1) bekezdésében foglalt befogadhatósági feltételeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2019. november 12.

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1792/2019.