A Debreceni Ítélőtábla Pf.20393/2007/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 81. §, 216. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 237. §, 321. §, 339. §, 340. §, 355. §, 375. §, 555. §, 558. §, 679. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. II. 20.393/2007/6. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Debreceni Ítélőtábla a ... ügyvéd, irodagondnok (... utca 8. I. emelet 15. szám) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... törvényes képviselő és utóbb Dr. Csomós Tamás ügyvéd (Orosháza, Táncsics utca 18. szám) által képviselt I.rendű alperes neve (...) I. rendű és a ... törvényes képviselő, továbbá a fellebbezési eljárásban ... pártfogó ügyvéd (...) által képviselt kiskorú III.rendű alperes neve (...) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8.P.20.528/2006/21. számú ítélete ellen a II. rendű alperes által 23. sorszám, az I. és II. rendű alperesek által együttesen 37. sorszám alatt előterjesztett, továbbá az I. rendű alperes által 24., 38., és a fellebbezési eljárásban 4. sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és az alpereseket terhelő marasztalás tőkeösszegét 2 703 300 (Kettőmillió-hétszázháromezer-háromszáz) forintra, az általuk a felperesnek fizetendő perköltség összegét 120 000 (Egyszáz-húszezer) forintra, a II. rendű alperes által megtérítendő kereseti illeték összegét 97 670 (Kilencvenhétezer-hatszázhetven) forintra leszállítja, kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 161 800 (Egyszázhatvanegyezer-nyolcszáz) forint kereseti illetéket, kiegészíti az elsőfokú ítélet rendelkező részét azzal, hogy az alperesek a tartozásért a ... közjegyző által

2004. február 18-án ... szám alatt meghozott hagyatékátadó végzésében megjelölt hagyatéki tárgyakkal és azok hasznaival felelnek.

Kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg 15 nap alatt a felperesnek 30 000 (Harmincezer) forint, az általános forgalmi adót is magában foglaló fellebbezési eljárási költséget, kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 72 220 (Hetvenkettőezer-kettőszázhúsz) forint fellebbezési illetéket.

A II. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 7 200 (Hétezer-kettőszáz) forintban állapítja meg, és megkeresi az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a díjat ... ügyvéd részére számla ellenében fizesse ki.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes a 2002. február 15-én az ...Kft-től 5 900 000 forint vételáron megvásárolt egy Mercedes E 230 típusú gépjárművet. A vételárból 4 000 000 Ft-ot a ...Rt-től felvett kölcsönből fizetett meg. A ...Rt. és a felperes között 2002. február 15-én megkötött kölcsönszerződésben a felek megállapodtak a kölcsön futamidejében és a törlesztő részletek összegében, a felperes vállalta, hogy a gépjárműre felelősség, illetve casco biztosítási szerződést köt. A hitelintézet a fizetési késedelem esetére felmondási jogot kötött ki. Ugyanezen a napon a felek a ...Rt. javára vételi jog alapítására is kötöttek szerződést, amely szerint a hitelintézet a vételi jogát csak abban az esetben lesz jogosult gyakorolni, ha a hitelszerződés felmondását követően a felperes a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a gépjárművet épségben megőrzi, azt el nem idegeníti, tulajdonjogával nem hagy fel, nem adja lízingbe, kölcsönbe, bérbe, vagy használatba.

A felperes a szerződéskötés napján átvette a személygépkocsit és az ugyanezen a napon kelt szerződéssel a gépjármű üzemeltetését átengedte S. P. malajziai állampolgárnak.

A felperes a kölcsön törlesztő részleteit csak 2002. júniusáig fizette meg, ezért a ...Rt. előzetes írásbeli felszólítást követően 2002. október 30-án kelt levelében azonnali hatállyal felmondta a szerződést, bejelentette a vételi joga gyakorlását és felhívta a felperest, hogy a gépjárművet szolgáltassa vissza.

A felperes a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, a személygépjárművet ...ba juttatta el és szóban megbízást adott az A. G. Kft. részére, hogy a gépjárműre keressen vevőt. A gépjármű 2003. tavaszán az A. G. Kft-től az alperesek jogelődje, P. B. birtokába került, aki a gépjárművel 2003. június 15-én a gépjármű vezetőjeként halálos közlekedési balesetet szenvedett. A balesetben a személygépjármű utasa is életét vesztette. A baleset bekövetkezésének közvetlen oka a vezető részéről a sebesség túllépése és a gépjármű emiatt bekövetkező egyensúlyvesztése és kisodródása volt.

A felperes a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díját folyamatosan fizette, a casco biztosítási szerződése azonban díj nem fizetése miatt már 2002. őszén megszűnt. A hitelintézet 2003. augusztus 26-án felszólította a felperest, hogy 4 380 827 forint tartozását fizesse meg. A tartozás mértékénél figyelembe vették a roncs értékesítési árát 100 000 forint értékben. Ezt követően a hitelintézet az I. J. Kft-t bízta meg a hátralék behajtásával, majd a követelését engedményezte a D. Rt-re. A felperes 2006. évben pontosan meg nem állapítható időpontban engedményezési szerződéssel visszaszerezte a gépjármű tulajdonjogát és kiegyenlítette a tartozását.

A felperes a 2005. január 11-én előterjesztett keresetében 5 400 000 forint tőke, és ennek 2003. június 15-től számított kamatai, valamint költségei megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket arra hivatkozva, hogy az alperesek, mint P. B. törvényes örökösei a hagyatékkal felelnek a jogelődjük által jogellenesen és felróhatóan okozott kárért.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét kereshetőségi jog hiányára hivatkozva elutasította.

Az ítélőtábla a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a Pf. II. 20.091/2006/10. sorszám alatt hozott végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy noha a felperes a baleset időpontjában - a hitelintézet vételi jogának gyakorlására tekintettel - már nem volt tulajdonosa a perbeli gépjárműnek, a közte és a hitelintézet között fennálló kötelmi jogviszonyra tekintettel köteles volt a gépjárművet a hitelintézetnek visszaszolgáltatni. Miután e kötelezettségének az alperesi jogelőd felróható magatartása következtében nem tudott eleget tenni, jogosult a kára követelésére. Utalt az ítélőtábla arra is, hogy a vételi jog gyakorlását követően a felperes a gépjármű rosszhiszemű jogcím nélküli birtokosává vált, és tulajdonjog hiányában érvényes szerződést a gépjármű értékesítésére nem köthetett, ugyanez okból érvényes megbízást sem adhatott erre. Mindezekből következően az alperesek jogelődje sem szerezhetett érvényes jogcímet a személygépjármű használatára, de mivel a baleset következtében a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítására, azaz a gépjármű visszaadására neki felróható okból már nem volt lehetőség, a Legfelsőbb Bíróság PK. 32. számú állásfoglalásában foglaltakra tekintettel fennálló többlettényállás alapján a Ptk. 339. §-ának rendelkezése szerint a bekövetkezett kár megtérítésére vált kötelessé, amely kárért, mint hagyatéki tartozásért az alperesek a Ptk. 679. §-ának (1) bekezdésében szabályozottak szerint kötelesek helytállni.