A Tatabányai Járásbíróság G.40014/2019/28. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bek.]

A Tatabányai Járásbíróság a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda (1062 Budapest VI., Andrássy út 59., eljáró ügyvéd: dr. Pomázi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes1 (felperes címe) felperesnek a Molnárné dr. Bosnyákovits Laura ügyvéd (2840 Oroszlány, Bánki D. u. 61. 2/7.) által képviselt alperes1 (alperes címe) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított peres eljárásában meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg felperesnek bruttó 27.875.339 (huszonhétmillió-nyolcszázhetvenötezer-háromszázharminckilenc) forint tőkét, ezen összeg után 2019. január 6. napjától a kifizetés napjáig esedékes, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértékével megegyező mértékű késedelmi kamatát, 120 (százhúsz) EUR behajtási költségátalányt, továbbá 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetékből, valamint 1.036.260 forint + 27% ÁFA, összesen 1.316.050 (egymillió-háromszáztizenhatezer-ötven) forint ügyvédi munkadíjból eredő perköltséget.

A bíróság ítéletével szemben a határozat közlésétől számított 15 napon belül a Tatabányai Járásbíróságnál írásban benyújtható fellebbezésnek van helye, amit a fél, vagy az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz (a rendelkezés rá vonatkozó része ellen) terjeszthet elő elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon.

A fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, az alapul szolgáló indokok kifejtésével, az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül - csak arra hivatkozva kérheti, hogy az ítélet hatályon kívül helyezése a peres eljárás hivatalbóli, vagy kérelemre történő megszüntetése okán, az elsőfokú bíróság szabályszerű megalakításának okán, az ítélet meghozatalában törvény értelmében kizárt bírónak való részvétele okán, az ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező orvosolhatatlan formai hiányossága miatt szükséges, avagy azért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem ésszerű.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie, a fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérheti tárgyalás tartását. A felek kérelme alapján sem kell azonban tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a peres eljárás hivatalbóli, vagy kérelemre történő megszüntetése okán, az elsőfokú bíróság szabályszerű megalakításának okán, az ítélet meghozatalában törvény értelmében kizárt bírónak való részvétele okán, az ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező orvosolhatatlan formai hiányossága miatt kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során az alábbi kivételektől eltekintve a keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet, utólagos bizonyításnak nincs helye.

Tényállítását a fél akkor változtathatja meg, ha olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna.

Új bizonyítási indítványt a fél akkor terjeszthet elő, illetve további bizonyítási eszközt akkor bocsáthat rendelkezésre, ha az önhibáján kívül az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően tudomására jutott vagy bekövetkezett tény elbírálásának szükségessége okán megváltoztatott tényállítás bizonyítására, vagy a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál.

A fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel, ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérési szándékát, az ezzel összefüggő körben.

A fél kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos bizonyítást ajánlhat fel, ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, az ezzel összefüggő körben.

I N D O K O L Á S

[1] A bíróság a peradatok, így a K. közjegyző előtt 1.. számon folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárás iratai, a felperes keresetet tartalmazó irata és annak mellékletei, az alperes ellenkérelme, a peres felek egyéb perfelvételi iratai, a felek törvényes és jogi képviselői által a perben előadottak, a perben meghallgatott T1., T2. és T3. tanúk vallomásai, valamint a csatolt okirati bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg:

[2] Alperes A. településen 2015. év júniusától kezdődően faapríték tüzelésű kazánok üzemeltetésével foglalkozó, jelentős távhő-termelői, villamosenergia-termelési kötelezettséggel rendelkező társaság, amely tevékenység ellátásához évente előre meghatározott mennyiségű és minőségű energetikai célú faapríték szükséges. Alperes a fatüzelésű kazánok létesítésének fedezetét részben az Európai Únió által biztosított támogatásokból, részben beruházási hitelből biztosítjaotta, amire tekintettel mind alperesnek, mind a projektet finanszírozó pénzintézetnek nyomós érdeke fűződött ahhoz, hogy a biztonságos tüzelőanyag beszerzéséről az alperes hosszútávú szerződéskötés útján gondoskodjon.